Apám egy akkora farok, hogy Anyám helyében én már szívlapáttal mentem volna neki!!!!
Anyu egy tündér, aki mindent tűr, és most hogy Apám megint ekkora barom, Anyu engem kérdez, hogy még mit tegyen vajon meg neki, hogy ne legyen ilyen elégedetlen.
A frászt, Apámnak nagyon jó így, és hálátlan, hogy feltétel nélkül megkap mindent. Anyu otthon ül és várja, isteni ételeket főz, süt, takarít, mos, vasal, ugrik, szolgalélek, oda megy, ahová Apu rángatja a gombászástól az ecseriig. Épphogy tojni kéne rá, akkor összekapná magát.
Hülye vén majom! Anyunak beadja, hogy otthon alszik délután, és kiderül, hogy nőnél volt, amíg Anyu ügyetintézett? És még hányszor? És hány évtizede ezt csinálja!
És joga van alázni Anyut, hülyének tartani, meg tolvajnak (Anyut, bazmeg!!, aki megfogta a pénzt neki), és úgy beszél vele néha, hogy felpofoznám.
Ebben nőttem fel, én sem bízom pasikban, és ugyanúgy tűrtem minden lelki és testi megalázást (megcsalásokat, millió szembehazugságot, ütést, lelki terrorokat több pasitól is) évekig, mint ő. Nem volt jobb minta.
Most ezt szenvedem, de ilyet soha többet. Erre mondta Drpr, hogy bokszoljam már végre a pasikat, hogy kiadjam magamból!
Nekem szorul össze gyomrom, ahogy ezt Anyutól meghallottam!!
El akar menni Drpr-hez. Ajánlom neki, akár helyettem is.
//
Miért csodálkozom az önkéntesmagánnyugdíjpénztáros papírom összesen során, amikor több mint tíz éve gyűjtök rajta és évek óta havi negyvenezret befizetek rá?
//
Életem első kontyát tűztem fel, már értem, miért jó hosszú hajúnak lenni!! Feleannyit (értsd kettő helyett négynaponta) sem kell hajatmosni és a rövid hajat minden nap állítgatni kellett.
