Egész nap rohanás, sok kilométer vezetés, sok utas, egy kertiparti, egy gyors táncra odarohanás a végére, több mitfárernek hála láttuk véletlenül soroksárt, ferencvárost, ócsát(!)... :)))))
Most pihi, holnap megint pörgés.

De ha ehhez valaki azt meri írni, hogy dejó, az érezze át azt, hogy milyen rohadt egy üres lakásba hazajönni. És nem kellenek a bezzegek. Lehet, hogy örökre üres lakásba fogok hazajárni.

És további megjegyzéseket elkerülendő: nem, ezért nem fogok (számomra) igénytelennek tartott apu motortszerel, anyu tévétbámul kapcsolatba belemenni. Jesszus, akik abban vagytok, magatoknak is hazudtok, vagy ez tényleg jó???

Igen, van sok önfelajánlkozó, majd ha tettekre kerül a sor, akkor meghunyászkodó (vagy házasságát bevalló) f@sz. Cégnél, utcán, bulin, táncon, haverok között!!! :SSS
De ezekkel nem fogok összeállni.

Aztán jön a "nemjóhelyenkeresed" (sport, tánc, munkahely, ismerősök. Más hol keresi?? Barmok.) meg a "kihívóvagy" duma, bár a legtöbbje nem látott pasizni, mert nulla a kihívó viselkedés. Nagy mellet meg nem lehet eltakarni.

Tököm tele az okoskákkal. Főleg a punnyadt dögunalomban egymás mellett eléldegélőktől.

Kösz, kifakadtam. :)

Szomi hosszasan ecsetelte tegnap, hogy mennyire nem talál normális nőt. És hogy engem azért nem mer felhívni, mert miután Szilveszterre felajánlotta, hogy átszeretkezhetek vele az újévbe, elküldtem a francba és a közeli iszogatásunkat is lemondtam, hogy majd én hívom, ha szóba akarok állni vele.

Aztán kikérdezett a pasiügyeimről.

És nem értem.

Most rohanok aludni, mert percre beosztott rohanóshétvége elé nézek. :)
(Egyedül az edzés fog hiányozni!!! :(( )

Főztünk kedden. Jó este volt.

Nagyi jobban, mint valaha. Reggel megkávézik, délig alszik, ebédel, lepihen, 91 évesen semmije nem fáj, 40 éve nem járt orvosnál, mobilján hív fel, simán tudja a szülinapomat, meg az összes unokáét, dédunokáét.
Meg hívtak páran, írtak sokan, ma étcsoki mérgezésben szenvedek már, két ember nem jelentkezett. Ha holnap sem, akkor likvidálok. Unom, hogy van, akinek nem vagyok fontos. Az nekem sem lesz.
És amin lenn aggódtam: ő is írt. Pedig rég nem kéne tudnia, hogy mikor kell.
Hát, jó ez így.

Ünnepelje a születésnapját római számokkal!

2008.05.14. 12:24 - velvet

Ez annyira kedves! :)))
Esküvőszervezés másodpercre pontosan:

"találkozzunk Budafokon a Savoyai téri buszmegállóban a templom elõtt 9 óra 50kor. Így hárman fel tudunk menni a 10 órás busszal édesanyámhoz. Anyumnál a vendégeket kellene lefotózni és videózni, és persze a készülõdést. Béla, a normál aksit használd. Innen majd kb. 12.40kor kellene lemennetek Zsírral, Norbi barátom lehoz majd titeket. 12.10kor az aktuálisan használt fényképezõgép ill. videókamera aksit tegyétek fel tölteni, konnektor helyet mutatok majd."
stbstb.

"Édes kislányom, mindig szemüvegben kellene lenned. Nagyon jó a kép. Puszi"
Anyu két órán belül érszeveszi, ha wiwes fotót cserélek. :)

Mellesleg vezetés és edzésen/táncon kívül mindig abban vagyok.

Ja, nem mentem délszlávra, meleg van.
De kiderült, hogy Békával egyforma melltartót hordunk. Sporthoz minimizer rulez.
:D

Összeszedtem a netről 150 oldalnyi gyöngyfűzés mintát, fotót kiindulásnak. Ha kéri valaki...

Azt gondoltam magamról, hogy nehezen ingat meg bármi is mostanában. Tudtam, hogy figyel, hogy nyomon követ, hogy érdekli, mi van velem.
De mostantól nem. És ez zavar.

Pedig: 1. milliószor boldogabb vagyok, 2. vékonyabb, 3. szebb, 4. rég nem kéne azon dolgozni, hogy mit gondol rólam. Bárki is.

Hülye vagyok.

Ma 150 métert sétáltam a buszmegállóig, majd kimerülten lerogytam a padra és pihegtem percekig.

Ez az allergia egyre korábban és egyre durvább.

És nem hiszem, hogy nincsen hatásos gyógyszer rá. (Végigpróbáltam a palettát és a lelkemet is rendbetettem, mégsem jobb.)

Gondterhes beszélgetések főnökömmel:
- Főnök, fontos gonddal szeretnélek terhelni.
- Ne is mondd. Mi az?
- A kommunikáció azt a köremailt akarja a nevedben írni, hogy emailben használhatjuk a zarielt, a tájmsznyúrómönt és a saját betűtípusunkat, viszont határozottan emlékszem, hogy egy tavalyi marketinges prezin aszonták, hogy a sajátot aztat ne, mert külsős nem fogja tudni elolvasni. Még a .pps-t is előkerestem róla!
- Hmmm, megértelek. Tisztáznunk kell!
- Akkor szervezhetek rá egy egész napos workshopot?
- Persze, kezdjed is el még ma!

Visszafelé ugyanő:
- Nem is mondom, nekem is van hasonló gondom.
- Ajaj, nehéz nap.
- Ja, a céges férfi kosárcsapat összekapott, hogy rózsaszín, vagy narancssárga mezünk legyen.
- Á, ez könnyű, legyen narancs-rózsaszín kockás!
- Tényleg!

 

 

 

Szombat esti táncon hétkor jelez aki miatt mentem, hogy nem jön. Sem hatra, sem később. Anyád! Akkor mással-máshová mentem volna, mydros nem a kedvenc.

Ma eddig még nem derült ki, hogy végül lesz-e az egész holnap esti program. Ha nem, egész más cipőben, felsőben kéne mennem, mert akkor délszlávozunk. (Kérdés, hogy kivel, mert nem szerveztem senkit be, ma este tízkor már nehéz lesz.)

Igen, minden napom, kb. minden órám be van osztva a következő két hétre, hogy mit és kivel csinálok. Mivel utálok egyedül lenni és utálok egyedül otthon lenni. Ha valami módosul, akkor módosítani kell a következőt is, egyeztetni azokkal az emberekkel. Fszom tele néha!!

 

Úgyhogy most szólok, Béká, hogy sajna nem tudok edzésre menni. :(( Ilyen sem történt eddig!

Utálom, ha ennyi program helyett mind valami kevésbé jó lesz, vagy épp otthonülés!!!!

 

Jó, igaz. A teljességhez hozzátartozik, hogy én hiszek az éttermekben. Ha autentikus japánt, olaszt, oroszt, görögöt akarok enni, akkor elmegyek étterembe, mert olyan jól sosem fogom készíteni, mint ők. :)

//

Szerelmes vagyok egy lányba. Gyönyörű. Reggelente felszáll a metróra, és csak néz ábrándos szemekkel, sóhajt ívelt szájával, hátrasimítja a haját...
Olyan, mint egy reklámfilm. Szőke, nagy szemű, csodás orrú, szép bőrű, alkatra, stílusra, mint én, kicsit fiatal, 27-28 lehet...
Csak nézem tátott szájjal. És feldobja a napomat.
Olyan, mint egy álomkép...
Nem merem megszólítani, hátha a hangja nem tetszene.

Hóhért akasztanak.

Páran barátok, haverok szánalmasnak találtuk, amikor olyan nők, akik egyébként életükben nem főztek meg egy csirkepaprikást galuskával, vagy egy hortobágyi palacsintát, illetve gyerekkorukban évszámra jól elvoltak lángossal, női szeszéllyel, tradícionális magyar ételekkel, azok a nagyvárosba kerülvén mindenféle itthon nem termő, sosem hallott alkotóelemekből, fűszerekből álló csodákkal akarnak brillírozni.
Pár finomságtól eltekintve erőtlen küzdelem arra, hogy magasabb társadalmi rétegben landoljanak, inkább csak nevetségessé tették magukat. (Bár ugyanezt gondolom a vitorlázásról (pár nm-en üldögélve órákig mozgás nélkül bámulni a vizet, sehol egy növény, árnyék, nem tudsz futkározni, ugrándozni, táncolni), a golfról (sétálni-beszélgetni van változatosabb helyszín is) és a szomelié-tanfolyamról is (no comment).)

Tulajdonképpen sajnáltuk azokat a fiúkat is, akik ilyesmit kaptak vacsorára.

Eddig én is, minden aktuális élettársam is bőven elvoltunk Anyukám receptes könyvével, nagyszülőktől, nagynéniktől, barátoktól kapott recepthegyekkel, hazai alapanyagból kapható ismerős ízzel, néha egy-két idegen dologgal kombinálva. De mindig a hagyományosnak volt sikere. Nálam is, ha én mentem vendégségbe, akkor is az fogyott el. Városlakó családom is szivesebben süt oldalast, mint angol pudingot, inkább csörögét, mint citromhabot.

De holnapra elhívtak, az egyik legpuccosabb hotel séfjével főzhetjük (angolul) az alábbiakat:

 

• Avokádó-rákhús torony rukkola salátával és narancs dresszinggel
• Spárga köményes újburgonyával, posírozott lazaccal és hollandi mártással
• Friss eper Romanoff módon

És: Hogyan tálaljunk gyorsan és ízlésesen

Érdekel. De elképzelem Srácot, hogy egy ilyen vacsorát tálalok neki, háááát...

:))))))

Ha finom, jöhettek hozzám, megfőzöm nektek. Sokat úgysem fogok hasonlót, mert a hagyományost szeretem igazán.

//

Ma Drpr-t döbbentettem le azzal, hogy több adag összegyúrt tészta van a mélyhűtőmben kisütésre várva, hogy a majoránna a kedvenc fűszerem, és hogy milyen okos az az ötletem (azt hittem, mindenki így készíti :D), hogy hortobágyi palacsintához, lazannyához nem a kész pörköltet darálom le és szaftban úszik a konyha, hanem a hentesnél ledaráltatok egy szép húst és azt készítem el pörköltnek, sokkal rövidebb idő alatt. :DDD

Hogy mik előjönnek a memória mélyéről!
Konyhai csacsogás cégnél a fiúkkal. Hány centin van a kosárlabdában a gyűrű?
Tobber gondolkodás nélkül: 305!!

Fiúk néznek, most már ellenőriznünk kell: és annyi! :)))) Pedig vagy 10 éve nem láttam kosármeccset, 20 évesen randiztam kosárőrülttel utoljára...

De akkor arra miért nem emlékszem, hogy micsináltam két hete kedden?? :)