Tobber életblogja

:))))
Kollégákkal köremailezünk és többen nem ismerik Halászjutka Helikoffer c. dalát, amit egész nap dudorászunk Kolleginával.

Úgyhogy egyiküjöket most felhívtuk, kihangosítottuk és beleénekeltük az egész dalt a telefonba. Csak röhögött percekig! :D

Hát Rat, a kommentedből idézek itt, annyira találó:
"Áá, a Wassalbi: Az utóbbi években felgerjesztett turbómagyar-érzület miatt a jobboldal és a széljobb kapta fel és kedveli a könyveit, egyébként szerintem úgy szar ahogy van, emberileg sem tartom sokra. Keress rá a neten (pl: Wikipédia), sok érdekeséget találsz róla és 'remek tetteiről', -amik szerintem egy meggondolatlanul cselekvő, majd elmenekülő és a biztos távolból visszaugató jellemre utalnak (úh, de Kossuth-tér-dezsavűm támadt). Szerintem a legkevésbé ő az, aki bármit is kijelenthetne vagy leírhatna, párás szemmel, nemzeti színben hányva a ómagyar-táj-giccset."
:)))))

Hogy mitől van jókedvem? Hát két hónap halogatás után végre volt energiám befesteni a hajamat!!! :))))) Ugye, hogy most sokan tartotok hősnek? :) Úúúúgy utálom, amikor órákat kell leszedegetni a bőrömről-fülemről-nyakamról a festékpöttyöket. Ti hogy kerülitek ki a fület??

Ez a legrosszabb időszaka az évnek. Én, mint deklarált gyümölcsfüggő (mármint NEM cseresznye-fülbevaló, hihi) már nagyon ki vagyok éhezve a finom tavaszi gyümölcsökre! Egy kis bársonyosan simogató málna, roppanós eper, az első savanykás meggy és cseresznye, majd a nagy favorit ribizli, aztán jön a sok-sok barack, dinnyék, minden finomság, mmmm...

Ez lesz a kárpótlásom a már rég kint lévő allergiámért, a jön-a-tavasz, egyre-melegebb-lesz érzésért (van egy kor - és súly, ami fölött az ember nem vetkőzhet le büntetlenül :)  ).

Viszont ma sűrű pelyhekben havazott, miközben sütött a nap!!!! :)))

Ezenkívül bókolt ma Srác, Illető (mióta nem járunk, rajongó pillantásokat vet rám, most épp a tanácsomat kérte a holnapi prezentációjához), és megbámult jópár kolléga.

Tíííírarirariraraaaam...

Valahogy teljesedik az élet, nem mintha eddig rossz lett volna, csak a szerotonin-izéim néha szórakoznak velem. :S

Indul a napsütésben-sportolás-szezon, újra mozgatom a kocsit, beleszerettem a táncházba (ismét és ismét 2-3 éves korom óta), néha útbaejtett jégcsarnok, színház hajdukkarcsival jövő héten, lassan eljön az étteremteraszokon vacsorázások ideje, megszokott klikk mindenhez. Cégnél lezáruló évértékelések, új költségvetés, új feladatok.

Anyuval elhatároztuk, hogy mivel Apu annyira zavar minket a csacsogásban, a telefonszámlánk meg néha a plafonon: hetente egy estét együtt töltünk, csavargunk, étteremben vacsorázunk és kicsacsogunk mindent-mindenkit. :) Az eheti tegnap volt. A múltkor a hullámos hajamért volt oda, most a hátracopfolt-elől-kivasalt-tincsest dícsérgette órákig vasalt csirke mellett. Sztem Anyu a lila hajamért is rajongana. :))))

...és nincs izomlázam. Ezt már sosem fogom megérteni, miért.

"Az a veleje, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Aki nem szereti tiszta szívből a cigányokat, zsidókat, melegeket, arabokat és arisztokratákat, az bizonyára ki akarja őket irtani, saját kezűleg. Ennek alapján lett illendő egy kalap alá venni a parasztgazda kedélyes antiszemitizmusát, a budai polgár ironikus különbségtudatát, a frusztrált proletár irigységét, a tapasztalatból általánosított sommázatokat és a sima tudatlanságot a tevékeny népirtással. Hazugság. Az előítélet nem olyan fene egyszerű jelenség, hogy akinek van, az mind automatikusan szadista náci. Sőt, attól még nagyon is rosszul eshet neki, ha lenácizzák, megbélyegzik, és féltik tőle a hazát. Lehet, hogy az átlagmagyar keveset tud a cigányokról, zsidókról, arabokról és egyebekről, de az átlagmagyar előítéleteit érintetlenül hagyják a holocaust-beszámolók, mivel neki esze ágában sincs elgázosítani vagy akár megütni bárkit is. A békeidők előítéleteit is lehet, sőt kell is vitatni, de nem háborús módszerekkel, mert a háborúban mindent szabad, és azt úgyis az agyonvédett kisebbségek szívják meg legelőször."
Tótawé régi, örök