Tobber életblogja

Az emeleti társszervünknél a héten hárman mondtak fel. Egy negyedik beadta, egyelőre győzködik.

Szép.

...majd ezerszer idejöttek, volt, aki ordított, volt, aki hívott, hogy számonkérjen, pedig nem rontottam el semmit, csak idegbetegek (nehéz ezt nyugisan kezelni, de tényleg a ciki kolléga okozott mérhetetlen galibát), a fülemtől négy méterre úgy csapkodják a berezonáló ajtót, hogy szétszakad a fejem, kérésre sem hagyják abba.

Aztán idejött valaki, aki 2 hónapja tanul spanyolt, hogy nézzem át a fogalmazását, és az jobban izgatott, mint a szendvicsem, szóval az ebédidőmben inkább leckét javítottunk. Nagyon ügyes nő, nekem meg ideje összekapni magamat (mint rinyálni fogok ezen a következő hetekben)! :D

Na, ez végre kikapcsolt, irány a határidő.

Ebédelni senki nem ér rá, szal szendvicsevés közben irogatok a gépemtől, amíg lefutnak az adatok.

Felfedeztem a tüntetés fotóin szüleim egyik barátját. Merthogy szüleim barátai értelmiségi emberek, ott volt a helyük. Szeretem őket, jófejek, irtó okosak, meg viccesek is, az egyiket ma a facebookon láttam viszont egy ovis csoportnyi gyerek körében, Mikulásnak öltözve. (Bár a szüleim is értelmiségiek, az elmúlt két hétben 8x voltak hangversenyen, koncerten, mégis a színházláz elkerüli őket. Nem értik az elvontabb fogalmakat, a szimbólumokat, ami nekem rém fura, merthát mégiscsak irtó olvasott emberek.)

---

Annyira ciki egyik kollégánk, hogy döbbenet, miért tartottuk meg. A többit nem merem ide leírni...

---

Viszont végre tiszteletbeli tagként tartozom az egyik szervezethez, úgyhogy kaptam karácsonyi kis ajándékot. Apróság, de irtó jólesik.

---

Felpörögtem a munkától, bevásároltam kreatívkodós alapanyagokat, mert az okoz boldogságot (meg 30 000 Ft-os cipő helyett 300 Ft darabja), otthon ránéztem a spanyolra és pánikolva konstatáltam, hogy nem tudom, hogyan kezdjek hozzá, könyv, vagy munkafüzet, vagy jegyzeteim, pdf-ben jópár könyv, legalább négy teljes sorozat hanganyag A2-B1 szinten. Áááááááá!!!! Nem is bírtam bealudni hajnalig. :D

Turkáltam a google mapsemben:

Átlagosan 12-15 km-t gyalogolunk naponta a külföldi útjainkon. Ritkán tömegközlekedünk…

Akár 6-7 km/órával. Átlag séta 4-5 lenne.

Koppenhágában egyik nap 21 km-t mentünk.

AZ lehet, hogy kicsit már fárasztó nap volt. Emlékeim szerint aznap ültünk ki egy üveg viszkivel a fancy hotelünk tetőteraszára és bámultuk a tengert, meg a tengerparton sportolókat. Úgy 10 fokban, metsző szélben. :D

---

Macsek összetörte a zsebtükrömet. Nem megy férjhez hét évig. Így is terveztem…

---

Ejj, de megnézném KDNP-s apám arcát, ha megtudná, hogy libsi gyermeke tegnap tüntetett a színházi függetlenség megtartásáért. Cimbikkel mentünk, de volt kint kollégám, a kreatívos lányok, végül akkora tömeg jött össze a Madách téren, hogy a Kiskörút is full tele volt, nem is nagyon találtuk meg egymást.

Megható, ahogy a szomorú, aggódó színészeinket, igazgatókat hallgattuk a hidegben, szemerkélő esőben. Jordán, Mácsai, Fullajtár, hangolásnak Kocsis Gergely…

Megkérdeztük magunktól, hol volt ez a vehemens Karácsony, amikor a mi langyos polgármesterünk volt.

Nekem ezek a színházak a lelki feltöltődést jelentik évtizedek óta, a Krétakört, Szputnyikot már bedarálták, a Nemzeti is elveszett...

Ja, meg a szórakozást. Mert Pintér Béla egy állat, az biztos. :D Két hete olyan darabját láttuk, amiben szvsz tesztelte, meddig mehet el a nézőszivatással. :D

Körbeadtunk egy üveg unicumot, mégis szétfagytunk. Én aztán ritkán ülök kádba, de másfél órát ott melegedtem. A cica tízpercenként odatámaszkodott, élek-e még, aztán leült a peremre és maga is megmosakodott.

Ma munka után hokimeccs, sokkal melegebb ott sem lesz, asszem a büfében csak sör van, az nem melegít.

(Megj.: Tényleg alig iszom alkoholt, de félek, a hét ilyen lesz, bár a holnapi A38-at lemondtam, mert lemerültem, csütörtökön spéci tömény, majd céges csipketülltupírka party divatos borokkal (fúj), pénteken a vidéki kollégákkal forraltborozunk a vásárban, szombat megint sör. Szerintem aztán fél évig ismét nem iszom semmit.)

Pénteken, kimerülten a hajtástól meg a 7. nap menzesztől lemondtam a kollégás vásározást, hívtam egy taxit, hogy hazajussak végre.

Erre hív Anyu, hogy ő már kint bulizik a cimboráinál Kispesten, utánavinném-e a koncertjegyét, mert otthonhagyta Zuglóban.

Őőőő, én meg a város közepén.

A kocsimra a házunk előtt 10 cm hó van ráfagyva.

Bkv-val kb. 50 perc tőlem, meg még haza.

Hát egyszer élünk: elkanyarodtunk apu felé a jegyért, hazavitt a taxis, majd továbbküldtem a jeggyel Kispestnek. Megadtam Anyu számát. Lógtunk az ördögnek 3 000 Ft-tal. Más moziba jár. :D

Szombaton home office, maradék kaják felélése és totál rendrakás, vasárnap délben TCsV-nél találkoztunk Kócossal meg a cimbikkel. Estig főztünk, játszottunk, beszélgettünk.

A hét húzós, ma beadattam az influenza elleni védőoltást, mert tavaly 2 hónapra taccsratett valami sorozatban a p.m. műtét után. A kollégák feszültek, a héten zárunk minden rendszerben, imposztorszindrómám van (vagy az vagyok), hideg lesz tüntetni és az Évtized Céges Pletykájával engem találnak meg, bár közvetlen forrásból magam sem tudom.

Meggyőződésem, hogy szellemi fogyatékosok vannak az IT help desk másik oldalán.

Bejelentem emailben, hogy nem működik a telefonom, nem fogad hívást.

Rámír, hogy felhívott és nem vettem fel, hívjam vissza, vagy lezárja a jegyemet.

F.szom.