...aztán elmentünk vidékre négy napra kreatívkodni.
Kib.sz.tt szép helyre.
Gyönyörű időnk volt.
Végre akadt idő a hobbinkra.
Csak mi egy hatalmas házban, kerttel, kilátással, medencével.
Életem egyik legpihentetőbb elvonulása.
Hát én ennyit egyhuzamban még sosem röhögtem. (Nem, nem szedek semmit és nem ittunk.)
Jó levegő, világvége, tizensok hasonló érdeklődésű ember, nyugalom, csend, nyár, finom ételek, mesterek és profik és ebből élők társasága. Pillanatok alatt összerázódtunk (több embert nem ismertem), és csak szöszöltünk egymás mellett, csacsorászva-vihorászva-énekelve hajnalokig.
A hajamat előző nap lecsapattam lob hosszra a könnyebbség (hehe) kedvéért, reggel azonnal fürdőruhába bújva mentem kávézni, aztán baromkodás pancsolás a medencében, a frizkó hullámosra ugrott és négy napig pont nem érdekelt, hogy nézek ki egy kis nyári szerkóban, flip-flopban, bajszosan.
A gyerek lelkem gyerekkoromban nem élte ki így magát, mint most, felhőtlenül élvezve minden percet.
