Tobber életblogja

Elszórakoztattam magamat, összeírtam, mire is használok mobiltelefont.

Szeretem.

A hetvenes években születtem, a telefonregiszter füzetek, papírtérképek és bakelit-magnószalag idejében. Minden körülményes volt, levelezés, telefonálás, könyvtározás, kazettára zenefelvétel a rádió hétfői adásából. Ha sikerült...

A mobiltelefon számomra egy kisebb csoda.

1. telefonálás, telefonkönyv
2. üzenetküldés
3. levelezés
4. csetelés három platformon - négyen a tinderrel, együtt
5. …tehát kekszpartnerkeresés
6. programok leszervezése
7. naptár
8. könyvolvasás, tankönyvolvasás
9. naprakész utikönyv a helyszínen
10. hírolvasás
11. véleményrovatok, kommentek, blogok olvasása és írása (szerintem ezek miatt érdekesebb és árnyaltabb bármilyen történet a fiataloknak, izgalmasabb egy könyvnél, amit (általában) egy író ír, egy szemszögből, könnyen megtalálható háttérforrások nélkül. Megértem, hogy a inkább a neten olvasnak, Élet és tudomány cikkek helyett TED-ről tájékozódnak. Természetesen nem helyezem a szépirodalmi könyvet a net mögé, de értitek)
12. barátokról, kollégákról, rokonokról infók, kapcsolattartás (sok a rokon, és néhánnyal jobb is csak így a neten keresztül, na :D)
13. színházműsor, hangversenyek, koncertek, háttérinfók és kritikák
14. éttermek, fodrászatok, barkácsbolt, stb. nyitvatartásai, árai, címei, keresése a közelben
15. sorozatnézés
16. internetezés en bloc
17. navigáció
18. fotózás (16MP elől, hátul!!!)
19. videózás (FHD! Azt sem tudom, mi :D)
20. szkennelés app
21. ezek szerkesztése
22. kiadások rögzítése, csoportosítása
23. ruha-, étel-, kekszizék-, jegy-, nyaralás-, bármivásárlás akár a világ másik végéről
24. számlák fizetése
25. bankszámla ügyintézés
26. szótárazás, szókártyák
27. tanulás
28. zenekeresés, zenehallgatás
29. podcastek, rádió
30. tömegközlekedés tervezése, aktuális helyzete (a BKK Futár a legjobb app a főváros történetében. Reggel, éjjel, előre napokkal megtervezhető az utazás. Jelzi, ha lerobbant egy jármű. És imádom követni a térképen a kicsi trolikat, rákattintva a célját, a típusát, forgalmi számát és főleg helyzetét is lehet tudni, elképesztően részletgazdag és pontos. Még a bubi állomásokon található bicajok száma is rajta, áááá! Igen, sokat várok megállókban. :D)
31. számológép
32. jegyzetek írása
33. bevásárlólista
34. óra (ugye, milyen természetes, hogy ott nézed meg, nem a karodon? :D), ébresztőóra, stopper, időzítő
35. diktafon
36. taxirendelés app
37. akciók, kuponok
38. belelesés az űrállomás életébe
39. időjárás előrejelzés, a világon bárhol
40. vihar- és villámtérképek
41. ételek összetétele, energiatartalma a bolt közepén rákeresve
42. futóapp (már amikor)
43. csillaképfelismerő app az ég felé fordítva
44. zseblámpa
45. repülőradar app tele infóval a felettünk repülő gépekről (zuglói gyerek voltam, imádtam volna, ha tudom a felettem repülő gépmadár típusát, honnan jön, hány embert visz, mekkora a kibocsátása, magassága, sebesége, mi jön nemsokára, miért kényszerleszállt, áááá)

Soha, de soha nem hittem volna el, hogy ezeket a hasznos funkciókat pillanatok alatt egyetlen zsebemben elférő kütyü ellátja.

Te mire használod még?

Annyira imádom!

A héten csak egy mélypontom volt, igaz, akkor a cégnél bőgtem, a bkv-n, utcán, otthon.

És akkor nem úgy kell elképzelni, hogy rossz napokon csak bámulok magam elé az irodában, mert elég sok önfegyelmet parancsoltak rám gyerekkoromban, amikor istentiszteleteket meg kakaókoncerteket kellett kihúzott háttal, mozdulatlanul "élvezni" óvodásként. Kedves és vicces vagyok látszatra, meg nevetnek a poénjaimon (őket minősíti).

Durván túlterheltek a cégnél. Több tucat ember ugáltat, 10-15 feladatom fut párhuzamosan és 5 percenként csörög a telefon, amiben újabb 15 perces munkák esnek be. Ha nem veszem fel, megírják. Az asztalomon hegyeken a nem kevés utánajárást igénylő xarok, mindenki utolsó nap dobja át, persze én siessek, mert NAV büntetés lesz, ha kések.

Sikítani tudnék, hogy a reggel elkezdett dolgokig nem jutok el délutánig! És közben napi 150x bebaszcsizzák az ajtót, idejönnek telkózni, röhögni fél órákat, rinyálni, hogy unatkoznak, meg hogy hülye a fodrász.

Aztán harmadszor ígérte a főnököm, hogy elintéz valamit, aminek közeledett a határideje és az én dolgom lenne, ezért megkérdeztem ismét, hogy hogyan állunk vele, csináljam-e én, erre megkaptam, hogy ne izgassam már magamat rajta, majd ő megoldja.

Csípőből visszavágtam (ejj, de rossz tulajdonságom!), hogy azért joggal izgulok, mert az én dolgom és félek, hogy nem áll össze, aztán kikullogtam tőle.

Tíz perccel később egy kolléga további témákat fűzött volna hozzá, de jeleztem, hogy forduljon a főnökhöz, ő intézi.

Na ne már, hogy ezért legyek leugatva.

---

Kicsit unalmas ez a hullámzás, néha úgy megölném magamat, de gyáva vagyok reménykedem, hogy lesz jobb, mert a tapasztalat azt mutatja. Máskor meg lebegek, mint egy pillangó. A gyógyszert szedem becsülettel, de úgy igazán stresszes napokon lóxart sem használ. Vagy persze nem tudom, milyen lenne nélküle.

A céges stresszről csak annyit, hogy a héten további két kollégáról derült ki, hogy nyugtatókon él.

De a pszichiáter (aki nem terapeutám volt, csak a gyógyszert firkantja fel negyedévente 10 000 Ft-ért) szerint vannak nálam rosszabbul lévő emberek és amíg dolgozni tudok, addig nincsen bajom.

Ja, és legyen kutyám.

Nem tudom elképzelni, hogy egy minikutya is boldog lenne velem a 40 nm-es tetőtéri lakásban, amikor 7:30 és min. 18, de inkább 21-22 h előtt nem nagyon vagyok otthon, ő meg egyedül mit csináljon, meg zavarna a szőr és bacik. De főleg, hogy szenvedne egyedül!

És unom, hogy a környezetemben ezerszer teszem fel a kérdést, hogy vagy. Nagyjából 3-4 ember szokta megkérdezni tőlem.

És ha sztoriban vagyok, akkor arról neki egy vicces valami jut eszébe, ami a pasijával esett meg és belekezd. Olyan érzés, mint tinikoromban, senki nem hallgat meg, én meg kuncsorgok figyelemmorzsákért, hátha kapok, cserébe lehet nálam ezerrel ventillálni.

Nem szoktam kapni.

Még mindig az bánt a legjobban, ha nem hívnak programokra. Ha kimaradok valamiből. Hogy én kétszerannyit szervezek öszeröffenést, mint a többiek velem.

Pff, a gyerekkor sérelmei sosem múlnak el. Lehet rajtuk szuperul dolgozni, de egy-egy hívószóra előtörnek a fájdalmak.

Szeretek emberek közt lenni, de annyi bántás ér, elég.

Néha úgy bezárkóznék a lakásba évekre, rendelgetném a pizzákat és enném a vaníliás Vienettát, kikapcsolnám a telefont, amitől az appom szerint erősen függök. (<-- Cserébe mondjuk azon nézek sorozatot, olvasom a híreket, levelezek a cimbikkel, navigálok.)

Ja, és Anyu szerint vágassam rövidre a hajamat. Nem úgy a szemembe mondja, hanem hátulról utalgat rá, majd ha sokadszor is elengedem szó nélkül a fülem mellett, akkor erősebben tolja. Nem bírja, ha nem ő dirigál. Végülis 42 éve piszkál vele. Harminc éves koromig rövid hajam volt, meg fiúruháim, mert úgy neveltek, hogy nem a nőies külső az érték. Hát nem, de sokra mennék Gogollal és Grecsóval, ha közben nem kompenzálnám a harcot a genetikámmal.

Bocs, elegem van.

Ahhoz képest, hogy a tavalyi szülinapom hogyan sikerült…

A családi oldalát a keresztanyám szervezte volna le, aki konkrétan elfelejtette, ezért senki nem ért rá azon a vasárnap.

Búskomoran kettesben üldögéltem Anyuval a nappalijukban.

Apu elment aludni, fárasztotta, hogy tíz percig jófej volt velem.

Judós3, akkori élettársam, és imádott pasika kijelentette, hogy ő csóró, ezért azt kapom a hétvégére, hogy végig velem van és kényeztet. Tehát vasárnap reggel átment az anyjához, majd délután szólt, hogy az anyja csak három felé kezdett el(!) főzni, úgyhogy este jön, még nem látja, mikor.*

F.szom.

Bánatosan megettem a lángosomat, amikor irogatni kezdett Rosszfiú, milyen xar, hogy már nem lehet velem.

Én meg válaszoltam, hogy akkor most, egy óra múlva lehet. Elmentünk a közeli faházas búvóhelyre, kemping egy liget közepén, és akkor először megcsaltam Judós3-t.

Nem való nekem a monogámia, na.

*Mentségére mondom, hogy a vitánk után a telkükre meghívatta velem a barátaimat, hogy ott tortázzunk.

Amikor Lou Reed énekel, és pontosan átérzed, nem sok kell a boldogsághoz.

Szülinap, persze apám az egyetlen gyerekét nem köszönti fel (igen, tudja, Anyut ő szállította hozzám a meglepi héliumos Happy birthday lufival), meg Judós3, akitől nem is vártam. Bár az edzőjétől sem és ő felköszöntött. :D

Jó, a facebooknak köszönhetek kb. 150 üzenőfali és csetköszöntést, de sokan írtak-hívtak távol a közösségi oldalaktól. Millió kedves mondat, figyelmesség.*
Kb. egy tucat exszerető visszatérne, ha már úgyis írt, de annyira gagyi stílusban, hogy összeszedtem worst-off-ba Kócosnak, hogyan próbálnak meggyőzni (nem). :D

Hétfő este jött Kócos(24), konkrétan átsz.xeltünk a szülinapomba, csak 4,5 órát aludtunk. Leszakad a derekam, de megérte...

Reggelire sütött nekem bacont, tojást, dekorálta színesre. Illatok, hajnali fények, csodás kreol, izmos test.

Annyira cuki.

Kaptam a kollégáktól sok-sok apróságot, virágokat, csokikat, gyümölcsöket, bort.

Munka után elfutottam a kész útlevélért, aztán Bét bevártam egy bimm-bammozó fali óra alatt, úgyhogy pontban félkor szívbajt kaptam.

És kaptam házi szederszörpöt, száraz fehér bort, halat kenyérrel vacsorára. Tiszta bibliai idők. <3

És jegyet egy színházi felolvasóestre régi kedvenc és teljesen mellőzött színészünkkel.

Szórakoztató este.

(Reggel rinyált Szomi szomszédom a tökös ötvenes szomszéd csajra, már nem hagyja nyomulni. A szomszédcsaj tegnap a színházban ott volt a már többször látott harminckörüli csini pasival. Hamar választ kaptam.)

Hazataxiztam, kivilágított csodás Budapest, Dunán szentjánosbogarak a kishajók.

A nappali közepén várt a felfújt lufi Anyutól.

Végre egy kicsit rend van, a kanapén törökülésben élveztem, milyen szépen formálom a kis lakást.

Holnapig lesz rend, akkor mindent(!) kiborítok a 8 beépített szekrényből, amiből semmit(!) nem veszek elő évekig, könyvespolcokat, konyhaszekrényeket kiürítem és szívfájdalom nélkül szelektálok.

Egy nagy kupac lesz a kecó közepén, pénteken felmehetnek a nagynénik válogatni maguknak, Nagyikának (ha bárkit érdekel, jöhet!), a többit levitetem Okossráccal szombat reggel a csomagtartómba és átviszem az első jótékonysági boltba.

Jobb így.

Ma a főnököm filozofált, majd a végén megállapította, hogy a legfontosabb, hogy élvezzük az életet.

Ráröhögtem: Ezt nekem mondod? :D

Olyan jó lenne az egészet ennyire élvezni fránya mélypontok nélkül.

*Ilyeneken hatódtam meg különösen nagyon:

O: Maradj ilyen életvidám, kreatív, okos sokáig, így szeretünk! O & Cs

-

R: Reggel arra ébredtem, hogy ez a nap egy szép nap lesz. Hm. De mitől? Miben lesz más ez a nap, mint a többi?

Reggeli program ugyanaz, csak valahogy ma könnyebb minden. A gyerekek szót fogadnak. – Gyanús-

Munkahely, kedves emberek, valahogy ma mindenki boldogabb… Fura.

És csippan a telefonom, feloldom, kidobja : Ma van Tobber születésnapja.  …………………ÉS IGEN? MEGVAN. …………………..

A pozitív, erős személyiséged idáig elér és boldogságot vált ki az emberekből.

Örülök, hogy ismerhetlek.

Kedves Tobber:

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK 

… és még csak reggel van :) (asszem veszek lottót)