Mert _mindig_ csinálnunk kell valamit.
Pénteken munka után Judós3 elment a szüleivel színházba, előtte összefutottunk egy puszira a villamosmegállóban. Ahol Judós3 bejelentette, hogy ő utána bulizni megy. Jó, kértem ezerszer, hogy akkor szóljon már előtte nap, én is kirúgnék a hámból ilyenkor, mondjuk most pont nem zavar, van programom egyébként is. De ezen annyira felkapta a vizet, hogy egy órát műsoroztunk az utcán, miért nem engedem néha külön is menni. :O Na ezen meg én kaptam fel a vizet, mert ha van szabad gondolkodás, akkor az enyém az és ponthogy annyira nem lógunk egymáson, hogy 10 nap alatt háromszor voltam nélküle a pesti estében, meg egyébként sem vagyok egy kullancs típusú nő!
Fú, de kiakadtam, úgyhogy akkor rázúdítottam mindent, megkértem, hogy ne vádaskodjon, és menjen, ahová akar.
Na persze totál kiborultam, otthon bőgtem (jó, mensi, tudom), majd elmentem Bével randizni. Beültünk a trendi étterembe, aminek a nevét képtelenség megjegyezni, de azt tudtam, ott dolgozik egy régi tinder-mecsem, hát rákerestem az ismerőseim közt a munkahelyére. És egyébként ott is volt a srác, cuki, de már nem jönne be.
Istenit ettünk, kaptam szuper ajándékokat csillámpónikkal és Béről leirigyelt hajszínezővel, majd átmentünk ismerős bárjába inni és mixerfiúkat bámulni. Éjjel Judós3 előtt pár perccel értem haza: mégsem ment el bulizni a cimbikkel. (Azaz nálam mocorog a gyanú, hogy nővel akart találkozni, de semmi konkrét jele, csak megérzés.)
Ezért megérte neki balhézni.
Szombaton folytattuk még, aztán beállítottam takarítani szépen. Strandot terveztünk, de nem volt szép idő, így elmentünk ő cimbijei meg én cimbijeim dárcozni. Egy szuterénbe. Közben megérkezett a kánikula, persze.
Aztán Judós3 kész tények elé állított, indulunk kocsmatúrázni, mindjárt érkeznek is a többiek. Hát, a balhénk fényében én felajánlottam, hogy lelépek, nem akarok a nyakán lógni (nem is szoktam, bakker!).
De ragaszkodott hozzá. Mondjuk nem készültem a pesti éjszakára, no smink, dzsörzé kisruha vászoncipővel, mensi, na mindegy, elmentem velük. Hát, ritka idegesítőek az olcsó tinikocsmák, meg a vartyolászás, melyikbe menjünk. Átvillamosozunk a fél városon, hogy egy pont ugyanolyanba üljünk be, majd a Dunaparton élveztük a város látványát, majd már reménykedtem hajnali kettőkor, hulla álmosan és nagyon sok pocsék whisky után, hogy hazaindulunk, mert a fele közben szétszéledt a haverjainak.
De nem, egy párral még csak beültünk sztorizgatni! Szeretem őket, de kuvva fáradt voltam!
Hajnali fél négykor estünk ágyba, hétkor keltünk, hogy felkapjunk mindenkit és irány a tó. Megígértem magamnak, hogy nem megyek gyorsan és nem vagánykodom, de csak sikerült megnyomni a gázt a sztrádán, cukkoltak is a kölykök rendesen.
Ott várt már TCsV Gével, nagyon profin elegyítettük a haverjainkat, jól szórakoztak. Társasozunk, majd kitalálta Judós3, hogy ilyen szélben ő szörfözni akar, amit a tó másik partján lehet, így leautókáztunk a fiúkkal, béreltünk egyet és tényleg egészen ügyes, bakker.
Mondjuk a felét a hideg vízben töltötte, a másik felét szétfagyva a szélben, de hihetetlenül kitartó és szorgalmas. Nyilván ezért lett ő az élsportoló és én nem. Néztük egy órát, majd leléptünk lángosozni.
Aztán vissza a többiekhez, irány a kedvenc étterem, kedvenc cukrászda, majd irány Pest irtó kialvatlanul és fáradtan.
Ekkor még hazavittük külvárosba a két nálunk ragadt fiút, átugrottunk egyhez valami pénzt megadni, majd irány Judós3 nővére, aki valami sütiversenyre készül, ezért sütött nekünk egy tonnát, hogy teszteljük.
Hát, tőlem nyers karfiolt is tehetett volna elénk, úgy utálom az ilyesmi édességeket, meg fullra ettem magamat a tónál, udvariasságból ettem keveset.
Aztán még átmentünk a szüleihez is sötétedés után, én már sikítani tudtam volna a menzesztől kimerültségtől, ott is elvoltunk majd’ egy órát, kutyáztunk, dumáltunk, aztán haza, hajmosás, mosás, keksz.
Tegnap iszonyat stressz volt bent, aztán Judós3 és főnöke szórakozott, hogy mégis megyünk, majd mégsem megyünk vasárnap(!!!!!) a Balcsira, én meg klikkeljek-e a foglalásutalásra, vagy mégsem.
F.szom kivolt!
Végül asszem, lehet, hogy megyünk. Talán.
Megjegyzem, hogy július 14-15-16-án szabin vagyok, de Judós3 akkor a haverjaival balcsizik, ha bárkinek van kedve programot csinálni, vagy elutazni 1-2-3 napra, írjon, nyitott vagyok!
Munka után elkezdtük a spanyoltanfolyamot kiscsoportban, régi tanárnőmmel, amit én szerveztem meg.
Hát, irtó maximalista a csaj, megszoktuk a nyugis spanyol spanyoltanárnőt, na ő nagyon magyar. :D Mindent le akar adni, a 90 percből két óra lett, és baromi sok lecke.
Jövő héten a jelen állás szerint végül nyaralunk, de nincs kifogás: Skype-on részt kell vegyek az órán. Áááá! :DDDD
Hazaájultam, lehívtam a srácot, ha akar, jöhet egyet vezetést gyakorolni, majd még kényeztettem, majd keksz után, a szépen előkészített terepen mertem csak elmesélni, hogy élete első edzettjét, a ma nála kezdő Műegyetemistát a tinderről ismerem, és két éve nem csak haverok voltunk. Mondjuk olyan nagyon nem izgatta. :D
Megírtam Műegyetemistának is, hogy mi a sztori, nehogy valami fal történetet adjon be jófejségből…
Ma hajnaltól a mosdóban görcsölgettem, lesz még kondi edzővel munka után, egy szülinapi ajándék beszerzése, manikűrözés, Judós3 non-stop csacsogása.
Holnap valami rokonainak mutat be, csütörtökön TCsV-t edzi, úgyhogy akkor én is oda megyek le kondizni, pénteken pakolunk, szombat reggel lemegyünk a tóra szörfözni (ő), majd a többiekkel bandázni, meg a telkünkön szalonnát sütögetni. Mi lent alszunk, másnap irány a Balcsi. Ha minden igaz.
Ott leszünk 5 napot, megünnepeljük az együttélésünk harmadik hófordulóját, majd csütörtökön átdobom őt a haverjaival bandázni, én meg jövök haza 3 napot egyedül lenni.
Aludni akaroooooooooooooooooooook!!!!!!!!!
