- Te figyelj, a tanácsadód egyébként jó a szakmájában?
- Aha, zseni, miért?
- Mert gyerekszobája... hááát...
- Miért?
- A 3 méter széles folyosón elmegy mellettünk, hónapok óta nem köszön, pedig naponta találkozunk. (Egyébként volt, hogy böffentett mellettem elhaladva. Mármint nem köszönést, hanem konkrétan.) Bejön az 5 nm-es konyhába, nem köszön, kimegy, és az ajtó mögé bújva várja meg, míg szabad a kávéfőző.
- Lányok, ti túl hamar ítélkeztek.
He? Ez nem ítélet, tény. Nem köszön. (Az ítéletet magunkban tartjuk.)