Tobber életblogja

Csalódtam. Egy-két embertől jólesett volna egy telefonhívás, sms.

Csalódtam. Egy-két embertől jólesett volna egy telefonhívás, sms.

Lemondtam a programjaimat, lementem délelőtt sétálni az új csodafutócipőmben, az ősz a legszebb évszak itt Zuglóban.

Bár sokaknak ez nem hír, de tudtam futni kb. 100 métert. Most először próbáltam, hisz a járás is fáraszt.
A stílus kicsit Ace Ventura a féloldali érzéstelenítőlövedék után, és kutyául fáj a műtét helye, majd szép lassan, méterenként hozzáteszek egy kicsit.
M. nagyon szeretett futni...

Elsétáltam/futottam a boltig, bevásároltam az apunak nagyon ízlő borból, főztem holnapra ebédet, a főzés mindig lenyugtat.
Kitakarítottam a konyhát, elpakoltam, befejeztem egy féligkész kötést, elvarrtam az előző még kilógó szálait, ma még elkezdek egyet.

A szüleim és keresztszüleim 40. házassági évfordulója óriási meglepetés volt pénteken.

Keresztszüleim úgy tudták, hogy szekrénysort szerelni jönnek egyik unokatesómhoz, de azért hoztak szép ruhát, hátha meglepiből az eljegyzésüket jelentik be. :)
Szüleim azt hitték, egy budai étterembe viszem őket, ezért minden utcasarkon tippeltek, hogy ott melyik a jó étterem.
Az általam ismert út le volt zárva, kértem, segítsenek, hogyan kell Bala felé menni, de egyik sem kapcsolt, hogy pont hozzá tartunk.

A kaják nagyon finomak voltak, kukoricát nem kedvelő apám kétszer vett a kukoricasalátámból, bár bevallom, azzal nem számoltam, hogy a 10 hónapos keresztfiam lesz a legnagyobb rajongója a sajtos sütimnek, hihetetlenül sokat megevett belőle. :)

A tortára készített ehető fotót a 40 évvel ezelőtti esküvőről végül nem ették meg, nagyon jól mutatott, kicsit szépiásítottam elkészíttetés előtt, az remekül ment a csokitortához drapp marcipánnal.

De a lényeg, hogy a négy ünnepelt majd' kiugrott a bőréből, nagyon boldogak voltak. Mind felhívott másnap, hogy igazán meglepődtek, még a fotóra bekukucskáló rokon bácsit is meghívtuk fénypontnak.

Szóval rég láttam a szüleimet, keresztszüleimet ennyire gondtalannak!

Lemondtam a programjaimat, lementem délelőtt sétálni az új csodafutócipőmben, az ősz a legszebb évszak itt Zuglóban.

Bár sokaknak ez nem hír, de tudtam futni kb. 100 métert. Most először próbáltam, hisz a járás is fáraszt.
A stílus kicsit Ace Ventura a féloldali érzéstelenítőlövedék után, és kutyául fáj a műtét helye, majd szép lassan, méterenként hozzáteszek egy kicsit.
M. nagyon szeretett futni...

Elsétáltam/futottam a boltig, bevásároltam az apunak nagyon ízlő borból, főztem holnapra ebédet, a főzés mindig lenyugtat.
Kitakarítottam a konyhát, elpakoltam, befejeztem egy féligkész kötést, elvarrtam az előző még kilógó szálait, ma még elkezdek egyet.

A szüleim és keresztszüleim 40. házassági évfordulója óriási meglepetés volt pénteken.

Keresztszüleim úgy tudták, hogy szekrénysort szerelni jönnek egyik unokatesómhoz, de azért hoztak szép ruhát, hátha meglepiből az eljegyzésüket jelentik be. :)
Szüleim azt hitték, egy budai étterembe viszem őket, ezért minden utcasarkon tippeltek, hogy ott melyik a jó étterem.
Az általam ismert út le volt zárva, kértem, segítsenek, hogyan kell Bala felé menni, de egyik sem kapcsolt, hogy pont hozzá tartunk.

A kaják nagyon finomak voltak, kukoricát nem kedvelő apám kétszer vett a kukoricasalátámból, bár bevallom, azzal nem számoltam, hogy a 10 hónapos keresztfiam lesz a legnagyobb rajongója a sajtos sütimnek, hihetetlenül sokat megevett belőle. :)

A tortára készített ehető fotót a 40 évvel ezelőtti esküvőről végül nem ették meg, nagyon jól mutatott, kicsit szépiásítottam elkészíttetés előtt, az remekül ment a csokitortához drapp marcipánnal.

De a lényeg, hogy a négy ünnepelt majd' kiugrott a bőréből, nagyon boldogak voltak. Mind felhívott másnap, hogy igazán meglepődtek, még a fotóra bekukucskáló rokon bácsit is meghívtuk fénypontnak.

Szóval rég láttam a szüleimet, keresztszüleimet ennyire gondtalannak!

És mi lesz a csodálatos, több szobát megtöltő könyvgyűjteményével, albumsorozataival, amiből bármikor csemegézhettem?
És a csuda fényképezőjével, amivel még én is képes voltam szépen fotózni?
És az autójával?
És az emlék plüssállatokkal?
És a gyűjtött antik filmplakátnyomatokkal, amikért annyit licitált?
És a több minőségi számítógépével, amivel a grafikai, tipográfiai munkáit végezte olyan fantasztikus szépérzékkel?
És a lakásával, amibe reggeltől behallatszott a szomszédos óvoda kertjének gyerekzsivaja?

És mi lesz a csodálatos, több szobát megtöltő könyvgyűjteményével, albumsorozataival, amiből bármikor csemegézhettem?
És a csuda fényképezőjével, amivel még én is képes voltam szépen fotózni?
És az autójával?
És az emlék plüssállatokkal?
És a gyűjtött antik filmplakátnyomatokkal, amikért annyit licitált?
És a több minőségi számítógépével, amivel a grafikai, tipográfiai munkáit végezte olyan fantasztikus szépérzékkel?
És a lakásával, amibe reggeltől behallatszott a szomszédos óvoda kertjének gyerekzsivaja?

A testvére szerint nagyon szeretett Anyut és engem, sokat emlegetett minket, többször ott is volt, amikor hívtuk.

A nővérével megegyeztünk, hogy hatalmas táncházas közösségünknek én terjesztem a szomorú hírt. A gyűjtőemailcímre megírtam, egy olyan fotót csatolva hozzá, amit én még készítettem róla a Városligetben egy napsütéses őszi délután. Pár embernek külön is írtam, aki szerette. Két munkahelyén a kollégáinak szóltam, hogy a cégeken belül ők terjesszék az ismerőseinek.

A temetését jövő héten intézik a testvérei, felajánlottam, hogy bármiben segítek.

Anyu nagyon ki van akadva. Én is bőgök. Pedig számítottunk rá.

Elég szerintetek ennyi tájékoztatás, vagy esetleg bemondassuk kedvenc táncházában? Vagy tegyünk ki egy gyászjelentést? Nem tudom eldönteni.

A testvére szerint nagyon szeretett Anyut és engem, sokat emlegetett minket, többször ott is volt, amikor hívtuk.

A nővérével megegyeztünk, hogy hatalmas táncházas közösségünknek én terjesztem a szomorú hírt. A gyűjtőemailcímre megírtam, egy olyan fotót csatolva hozzá, amit én még készítettem róla a Városligetben egy napsütéses őszi délután. Pár embernek külön is írtam, aki szerette. Két munkahelyén a kollégáinak szóltam, hogy a cégeken belül ők terjesszék az ismerőseinek.

A temetését jövő héten intézik a testvérei, felajánlottam, hogy bármiben segítek.

Anyu nagyon ki van akadva. Én is bőgök. Pedig számítottunk rá.

Elég szerintetek ennyi tájékoztatás, vagy esetleg bemondassuk kedvenc táncházában? Vagy tegyünk ki egy gyászjelentést? Nem tudom eldönteni.

M. ma hajnalban meghalt.

Két éve küzdött az agydaganattal, amit sosem mondott ki, azóta műtötték, sugarazták, gyógyszerezték. Tavasszal már lejárt táncolni, a kedvenc bandáját meghallgatni és minden táncra emlékezett, pedig emberekre, nevekre, emlékekre már nem igazán.

Egy hónapja beszéltem vele, akkor édes volt, de lerázott. Anyu már csak az üzenetrögzítőjét érte el, épp tegnap éjjel a kocsiban azt beszéltük, hogy ma felhívja, hogy van. Nagyjából utána halt meg.

Nyugodj békében, örök vidám Lacikám!

M. ma hajnalban meghalt.

Két éve küzdött az agydaganattal, amit sosem mondott ki, azóta műtötték, sugarazták, gyógyszerezték. Tavasszal már lejárt táncolni, a kedvenc bandáját meghallgatni és minden táncra emlékezett, pedig emberekre, nevekre, emlékekre már nem igazán.

Egy hónapja beszéltem vele, akkor édes volt, de lerázott. Anyu már csak az üzenetrögzítőjét érte el, épp tegnap éjjel a kocsiban azt beszéltük, hogy ma felhívja, hogy van. Nagyjából utána halt meg.

Nyugodj békében, örök vidám Lacikám!

Sosem gondoltam, hogy képes vagyok Anyu sajtossütijét ugyanolyanra megsütni.

Nem bírom abbahagyni, pedig a családom várja.

Sosem gondoltam, hogy képes vagyok Anyu sajtossütijét ugyanolyanra megsütni.

Nem bírom abbahagyni, pedig a családom várja.

Félálomban, arckrémes szemüveggel a nappaliban olvasom a reggeli emaileket, gimnáziumi osztálytársunk, a fő szervezőnk a feladó.

A tárgy: Eszter temetése

A bátyja írta az ő címéről. Egyszerűen nem tudom felfogni a halálhírét.

Félálomban, arckrémes szemüveggel a nappaliban olvasom a reggeli emaileket, gimnáziumi osztálytársunk, a fő szervezőnk a feladó.

A tárgy: Eszter temetése

A bátyja írta az ő címéről. Egyszerűen nem tudom felfogni a halálhírét.

Nem fura, hogy az expasim kérésére nyomtatgatom a menyasszonya esküvői csokorterveit?
Illető nősül. A mamája kérése, hogy nősüljön meg, én is azért kellettem neki, most elvesz egy lányt, aki hajlandó eltűrni a bunkóságait igába hajtani a fejét.
És havernak tök jó. (Csak amikor inni megyünk, bepiálva nyomul még, de azt nem hagyom. Jé, tök megváltoztam az évek alatt! :D)

Éééés akkor gondolkozom, idén Ba-val volt egy kis nosztalgiakeksz, egyébként tök hűséges vagyok Őszhalántékhoz a jelentkezők és újrajelentkezők ellenére.

Biztos jele annak, hogy megöregedtem.