Tobber életblogja

Asszem a tegnapi nem az én napom. Fél nap szabit vettem ki, mert felléptünk délután teltház előtt, ami sztem pocsékul sikerült, teljesen dekoncentrált voltam, elszúrtam lépést, vigyorogtam kényszeresen. A blúzom összegyűrődött, a múlt héten sikerült sötétlila műkörmöt építenem (551-es CN pocelán, gyönyörű egyébként), ezért azt próbáltam néptáncoshoz illőbb világosabbra festeni, penészszürke lett.
De vastapsot kaptunk, dicsértek minket, pénz is jött vele.
//
Szüleimmel sikerült üzletet kötni, piaci áron megveszem az ő 3 éves, 1,4-es opeljukat a 10 éves, 993 köbcentis suzukim helyett. Ami jelentem, eladó, remek állapotban, 42 000 km-rel, megkímélten.
Végre lesz szervókormányom, abs-em, légkondim.
Apám most úgy járkál a toyotakerskedésekbe, hogy mindenhol elmondja, ő nem is akart új kocsit (nagyon is akart), de a lánya elkuncsorogta az övét és kénytelen.
Nem kuncsorogtam, hanem a piaci ár felső határán megveszem és nem kényszerítem, mert vennék más használtat, ő akarja inkább a sajátját lepasszolni, mert nem szereti.
És apu nem érti, hogy lehetek ilyen kitartó, céljaihoz ragaszkodó. Anyu szerint úgy, hogy két makacs szülője van.
//
Ba el sem hiszi, hogy gyerekkoromban mozdony-, vagy trolivezető akartam lenni, imádtam nézni a 80-ason hazafelé, hogy mikor melyik gombot nyomkodják a sofőrök.
Mindig megdöbbentem Ba-t, ha messziről a lámpájáról felismerem a V43-ast, ha a hangjáról tudom egy repülőnél, hogy az kétmotoros.
//
Vidéki kollegina hálásan telefonál, hogy küldtem neki lindt bonbont, amiért mindent megszervezett náluk egy 40 fős találkozóra, sem kajára, sem teremre, flipchartra nem volt ott gondom. Szívesen máskor is. :)
//
Érdekes, hogy Drpr (akit nagyon rég nem láttam és nem is tervezek hozzá menni) is ugyanazt állítja, mint ez a cikk, hogy a férj nem kell lelki társ legyen. Én ezt nem értem.
De még dolgozgatok a gondolaton.
//
Ma kedves volt a bkv-pénztáros, hogy szólt, három nap plusz jár a bérletemre a sztrájk miatt, csak hétfőtől vegyek új szelvényt. Köszi!
//
Három napja nem vacsorázom és lement két kg, TCsV tegnap azonnal kiszúrta. Hogy a fenébe csinálja?? Szerinte azonnal látszik rajtam a hízás-fogyás. Jé.

Tegnap Ba-val, kollégákkal koriztunk a kivilágított jégen a fagyban, és Ba próbálkozásai mögött halacskázva ismét elkapott az az érzés, hogy teljesen egyedül vagyok.

Ha eltűnnék, két nap után nem hiányoznék senkinek. Nem vagyok fontos az embereknek, még az univerzumnak sem.

Fura, ilyen érzések általában nyáron törnek rám, de általában tömegben.

A tegnapi vita arról folyt, hogy Ba szerint ha már ennyit mozgok, akkor miért nem dolgozok felsőtestre is.

Sztem meg a felsőtestet is formálja, ha valaki 3 óra aerob mozgást végez alkalmanként, heti min. 4x.

Csak nem kéne vele vacsoráznom tíz óra felé a saját főztjeimet, amik híresen nem diétásak.

Ma 2,5 óra kori után tervezek 2,5 óra néptáncot.

Három hónapja járunk Ba-val. Egy hónapja együttélünk. Rég volt ennyire kiegyensúlyozott kapcsolatom. És régen bizonytalanodtam el ennyire.
Már látom a sémákat, a gondok előszelét, látom, hogy mások kapcsolatában mi nekem annyira visszatetsző, ahol őszintén sajnálom a benne élőket, az esetleg nálunk is előjöhet, ezért küzdök erősen ellene.

Ba is nagyon dolgozik a kapcsolaton, nagyon értékelem.
A szülei is célozgatnak erre, meg az anyagi helyzetét is úgy igazgatja.
Apukája meg megkért, hogy legyen fiúunoka a névtovábbvitel miatt.

Gyanús volt Ba, kérte, hogy ne áruljam el a családjának, hogy korizni tanítom. Azért csak fény derült rá, mire a két tesója röhögni kezdett: tudom-e, hogy milyen hisztis pasit választottam. Mondom tudom, de most már kérem a teljes sztorit.
Anyuka elmesélte, hogy Ba 8 évesen elment a fél iskolával és anyjával először korizni, majd nem tetszett neki, ezért hangosan ordította a jégen, hogy hívják ki a rendőrséget, mert az anyja meg akarja őt ölni... :D
Aninéni rákérdezett, hogy most is hívni akarta-e.

Pörgős hétvégénk volt, bizony.

Pénteken már reggel öltük egymást, estére kicsúcsosodott, aztán megvártam Ba-t a kocsiban, amíg beugrott a tanárjához, hogy elvigyen táncolni, de a táncház előtt inkább vitáztunk pár órát a párás kocsiban, már TCsV telefonált rám, hogy hol járok. Beugrottam egy órát táncolni, majd már nem folytattuk.

Másnaptól giccsesen szent béke, Ba bújós és szerelmes és csicsergős, reggel főztem, aztán sütöttem három féle, saját kreálmány sütit ajándékba, majd átmentünk Ba-ékhoz nagyijának 90. szülinapját ünnepelni nyolc felnőttel, hat gyerekkel, millióféle étellel.
A gyerekek hatalmas kiabálásban törtek ki, amikor megláttak, majd megdöbbentünk, mert a másfél éves is lelkes "Szia Tobber"-t köszönt, ilyet még nem csinált senkivel.

Volt hangzavar, társasjáték, degeszreevés, ahogy illik egy családi ebédhez, meg Ba apukájának sztorizgatása, aholis Ba minden alkalommal felállt, hogy otthagy, inkább játszik, de az asztal alatt elkaptam a kezét, hogy visszahúzzam, ott ne hagyjon magamra!

Ba szerint úgy néztem ki aznap, mint hófehérke...

Aztán még TCsV-vel egyeztettünk, de nem mentünk végül az esti buliba, inkább forralt boroztunk, sütizgettünk, merthogy az otthoni sok süti mellé még néhány tortából is hoztunk.

Fél éjjel fent voltam, mert hímezni akartam egy kis törölközőt tudjátokki kislányának. Ezt sikerült:

Vasárnap reggel főzésem után korcsolyázni mentünk, Ba kezdi élvezni és egész ügyes tanítvány.
Utána elrohantunk neki korit venni, majd főztem, majd átmentünk Anyut ünnepelni, aztán elvittük őt táncházba, mi már csak módjával ugráltunk, úgy aludtunk éjjel, mint akiket nagyon fejbecsaptak.