Tánctáborban jártunk TCsV-vel. Ami nagyjából egy hét zenét-táncot jelent, 70-80 ismerőssel, hangulatos panzió, faházak, akár sátorozás a Börzsöny lábánál.
Minden nap a reggeli után 3 óra tanítás, ebéd után előadás a népcsoport hagyományaiból, 4 óra újabb tanítás, majd este 5 óra táncház a tanultakkal.
Tematikus napok, minden nap más (balkáni) népcsoporté.
Mi TCsV-vel csak három napra mentünk le, kulcsos házban szálltunk meg.
Imádták a román tanításait, a zenéket, a formákat. Gyönyörű, bonyolult lépések, összetett ritmusok, nagyon élveztem. Azt kevésbé, hogy én voltam a demonstrálós lánya, pedig még kezdő vagyok, ugye.
Estére pedig lehívták azt a zenekart, akik világszínvonalon játszanak itthon erdélyi magyar, román, cigány zenéket, más zenekarokból is ismert, őstehetség fiatalokkal.
Nem hittem volna, hogy eljönnek ide. Azt sem, hogy valaha az élő zenéjükre táncolok. Azt sem, hogy megtanulnak ismerős dallamokat a kedvünkért.
Rájuk kb. huszan tudtunk bármit is lépni a nehezebb részeken, TCsV meg végig velem táncolta a páros táncokat, többet közülük addig nem is láttam. Fergeteges este volt, végig vigyorral a fejünkön táncoltunk, annyit pörögtem, hogy reggel is szédültem. :)
Másnapra nem is maradt erőnk a horvát napra, nomeg az könnyebb is, így némi szocializálódás és szomszédolós pálinkázás után inkább megkerestük a málnalerakatot, ott vettünk több láda(!) málnát, fullra ettük magunkat vele, egy óriási fazékba összedobtam Béká-féle öröksláger málnássütit, kimentünk a helyi strandra és süttettük a hasunkat jópár táncos társaságában.
Este a fiúk főztek egy isteni bográcsgulyást (TCsV-vel veszélyesek vagyunk a fokhagymamennyiségre, mert pucolás közben több gerezddel elrágcsáltunk), a naplementében táncoltunk a fűben finom illatok, kedves emberek közt. Aztán átmentünk a nagybuliba is persze.
Szombatra utolért minket pár tánccsoportos, megebédeltettük őket, görög napon stílusosan görögdinnyével zártunk, hihi, strandoltunk, gyerekkel ugráltunk a vízben, este görög bulin táncoltunk még pár táncot, itt jelezném Bének, hogy az ő Görög Istenének isteni a humora! :))
Egyik reggel nem akartam felébreszteni sem TCsV-t, sem a szomszédban lakó srácot, gondoltam lezuhanyozok a tornác végében lévő zuhanyzóban. A terv jó, de a fiúk este bezárták az ajtót, a kulcs meg isten tudja, hol. Nem akartam zörögni, keresgélni a félhomályban. Nem sokat hezitáltam, találtam a konyhában egy tornácra nyíló kb. 40 cm széles ablakot, kezemben egy törölközővel egy minisortban meg trikóban kimásztam rajta.
De azt nem tudtam, hogy egyik táncospasi épp ott tartózkodik, szegény csak annyit látott, hogy két meztelen női láb kalimpál kifelé a pici ablakon, látnotok kellett volna az arcát! :DDD Én meg magyarázkodtam röhögve. :))))
Két szerelmem lett a táborban, egy négy éves kisfiú, aki ha meglátta TCsV-t, vagy engem, már rajtunk lógott, húzott minket játszani, vagy természetesen táncolni, a szüleivel alig látták. :) Strandon vízből ki, vízbe be, rohangálni kellett, errecsörögadiózni, orrotnyomvanyelvetnyújtani, megtanítottam fotózni, sőt fejben sakkoztunk.
Nonstop megkaptam mindenkitől, hogy most már nekem is kéne egy. Nekem mondják? Akarok, csak nincs kitől...
Meg is ígértük az apjának, hogy TCsV-vel bármikor bevállaljuk a felvigyázását, imádom! :)
A másik egy tinikorú pincérlány, én ilyen édes lányt nagyon rég nem láttam. Igazi kismacska...
1819éves volt még (hozzám)bújós kedvében, az anyja is jókat nevetett, hogy az öcsémnek nézik, meg újabb pletykák indultak, aminek alapja nincsen, de sztem nem tesz rosszat a renoménknak, annyira meg nem érdekel mások rosszindulata, hogy magamravegyem. Aki számít, úgyis tudja, mi a helyzet. :)
Ba smsezett, hivogatott párszor, hogy beszéljünk már, nem vettem fel, már TCsV-nek könyörögtem, hogy vegye fel és rázza le valami kétértelművel, rá mindig féltékeny volt, ok nélkül. Csipet-csapat Sárospatakon kirándul, gondolom oda akart hívni, volt jobb dolgom, remek társaságban.
A fenébe is, annyira boldog az életem! :)
(Felhívnám a figyelmet a cuki prímásra. Khömmmmm... ;) )
(Itt én is tapsolok. :) )
