Tobber életblogja

Igazi szép őszi hétvége. Szombatra virradóan sötétedően 17 óra alvás egyhuzamban, így lemaradva egy kirándulásról és Händelről.

Vasárnap vásárolgatás, hajfestés, szülőknél rántotthusi, tánc tinikkel, úgymint újraéledő 15,5 évessel <--link, aki közben 16 lett és érdeklődik, hogy van-e esélye, 18éves, akiről mindenki azt gondolja, kavarunk, pedig vele nem. Majd Ess odajött, hogy miért nézek rá és táncostársaira csúnyán, amikor ha velem táncolt egyszer, akkor nagyon szépen néztem. Kétszer leráztam, harmadjára kifejtettem, hogy xarul esik, hogy törölte a fotóimat, filmjeimet, telszámomat, kiderült, hogy azért kimentette azokat cédére, a telszámom megvan egy sms miatt, a wiwen meg visszajelöl majd. Éshogy ő próbál elfelejteni, de nem megy könnyen, és akikkel táncol, azoknak csak segít, meg próbálja jólérezni magát, de nehezen megy, és eszébe sem jut csajozni, mert nehezen dolgozza fel a velemvalót.

Illető odavan az alakomért. Ma Őszhalántékkal meztelenül bóklásztunk a konyhában, morgok, hogy mit nem ehetek, mire teljes döbbenettel végignéz rajtam, hogy nekem nincs is mit lefogyni.

Kezdj fiatalabb pasival (Illető 31), még naív. Kezdj idősebb (Őszhalánték 41) pasival, rövidlátó. Szerinte a mellem is így méggyönyörűbb, hogy még látszik a bikinicsík.

És az első pasi, aki megfigyeli, sőt véleménye is van: a szőke kihúzva, a fekete haj hullámosan tetszik neki. (Ezért húztam ki tegnap egyenesre?)

Tegnap táncházban (a szokásos táncpróba után) kikérdeztek, ki az a jóképű, nagyonmagas pasi éshogy ugye. Dehát 25 éves, az nyolc év különbség! Nomeg ő haver kategória.

(Szerencsére azért nem látta, ahogy éppcsak hazaértem és rohantam h*nyni. Nem bírom ezt a gyógyszert.)

TCsV, kedvenc tánccsoportvezetőm tegnap bejelentette, hogy 3 hét múlva az egyik, 4 hét múlva a másik koreográfiával fel fogok lépni. Fura hangon visíthattam, hogy miiivaaaan.
Rajongónk, aki teljesen beleszerelmesedett a táncainkba és szerinte az ottaniak bénábbak nálunk, minden próbára odajön, hoz üdítőt és végigbámulja a próbáinkat. Szerinte nem is látszik, hogy egy hónapja kezdtem. Én látom. :S

A 88,1 FM rádió hónapokig szórakoztatott azzal, hogy a munkahelyemnél igazi technot dübörgettek, otthon meg rock szólt ugyanazon a frekvencián. Most megoldották. Reggel kapcsolgatok, és olyan igazi JoNeS-os hangzás, Ice Cube mixelve Lunizzal. Na végre.
Épp kezdtem unni az mp3-asomon lévő rapet.

Este táncolni voltam langaléta kollégával, tök bátor, bármire beállt!
És kiderült, hogy ő is sutba szokta dobni József és testvéreit, mert elakad az olvasásában, így most együtt fogjuk elkezdeni újra, hátha menni fog.

És apám szerint okos és bölcs tanácsot adtam, hogy mivel kezelje a térdroppanását. Expert vagyok a témában, mindig nálam van egy dolobene gél, egy perskindol spray és aleve tabletta. Néha nehezen bírják az izületeim a fokozott terhelést. 

 

Évek óta nem mószerolom be Kolleginát a főnököknél, de nem szeretem az igazságtalanságokat, ti mit tennétek?

Holnap reggel nyolcra kell itt bent egy kütyüt beállítani, csak mi ketten tudjuk.

Úgy osztottuk be magunkat, hogy mivel neki gyerekért kell pontban 15:59-kor elrohanni minden nap, így ő ér be nyolcra, én meg vagyok fél tíz és hat között (ami helyből napi fél órával több). Így ha négy után van munka, azt én csinálom helyette.

Erre most kijelentette, hogy ő nem ér be reggel soha fél kilenc előtt. Rákérdeztem, hogy akkor én jöjjek holnap be korán. Nos, kb. olyan fejjel, hogy neked úgysincs gyereked, válaszolt hogy igen.
Tehát én legyek bent 10 órát, amikor ő a nyolcat sem tölti ki soha?

Miért kell azért nekem többet bent lennem, mert másnak van gyereke?

Jöjjek be nyolcra, legyek itt szinte minden nap 25%-kal több időt és kussoljak, mert biztos nem érthetem?

Innen kérnék elnézést a teljes tánccsoportomtól, bizonyára az én pechszériám részeként nem volt fűtés a táncteremben és még az összes ablak is nyitva volt, tehát a kinti hőmérséklet volt bent is, kb. 10 fokban táncoltunk három órát. Csatakra izzadva, a lépésgyakorlásoknál egyhelyben szétfagyva.

Most nekem pechszériám van?
Tegnap a metrón mellettem ülő, konszolidált ötvenes férfi sorozatosan a kezébe fújta az orrát, majd kapaszkodott leszállás előtt. Olyan hányingerrel értem haza, hogy táncolni sem volt erőm.*
Aztán a szél löködte éjjel végig a redőnyömet, aludni nem bírtam.
Az újrakezdett gyógyszerektől hasmenésem van.
Ettől szétmegy a fejem.
Így kell három órát táncolnom ma, nem hagyhatom ki, mert az új koreográfia, lassan fellépünk.
A luxusmenzán luxusáron vett ebédem borzalom. A dobozka felébe kolbászos tésztát tettem, abban kemény nemtudommi darabkák voltak, a vörösboros marharagu részen a hús gyakorlatilag rághatatlanul kemény.
Nem segített a még fennálló hányingeremen.
A stílus sem, amiben PD hasonmás nem válaszol a feltett kérdéseimre, de azt elvárja, hogy én igen. Kuka.
Nem jó így dolgozni.

*Így otthonmaradva telefonügyeletet tartottam, hívott többek között Szomi fél órára, hogy mennyire gyönyörű vagyok és miért nem akarom én őt, meg GöriZsé is, aki elmagyarázta, hogy a 22 éves barátnője miért volt éretlen a komoly kapcsolatra, ezért visszament a 21 éveshez, KedvencFotósomtól ismét elköltözött a pár hónapja felesége felesége, de képtelen összejönni közös kedves havernőnkkel, aki nagyon tetszik neki és vinnyog, hogy miért nem jön össze.
Néha megdöbbenek a férfiakon.

Ha ez önbizalomnövelő, és ez az önbizalomerősítős gyűjtőblogom, akkor szeretném ide lejegyezni, hogy a tegnapi PD hasonmás szerint tutira vagy stuardess vagy hostess vagyok.

(Nem volt ott még egy őrült nő, aki néptáncolni magassarkú cipőben és karperecnyi fülbevalókkal megy. Úgy éreztem, erősíteni kell a női oldalamat. Sikerült.)

Péntek este táncházaztam, M. szórakoztatott végig.
Szombaton egyig aludtam, így közel lekéstem a kötényvarrós napot. Végül összedobtuk nagyjából, szép lesz.
Nem mellesleg találtunk rám mellben nagy(!) mellényt, örülök.
Vasárnap délután négyig aludtam, utána felkaptam KedvencFotósomat és Anyut, elmentünk táncolni, ahol felfigyelt rám Patrick Dempsey hasonmása és annyira rámkattant, hogy felszólító módban irogat, hogy randizzak vele.

70,4 kg. Na jól van, megindult. Újrakezdtem a hormongyógyszereimet. Kezdem látni az összefüggést a betegség és a hízás/nemfogyás között.

Már nem tudom, mennyi az elérendő cél, mert például a Papírkutyák nagyon vékonyak, ők elérhetetlenek, eddig célként tartott csini kolléganő most sokat leadott, azt már nem tudom megcélozni, marad a 65 kg-os cél egyelőre.

A hétre hét táncot tervezek.