Péntek:
Ess vidéken dolgozott, így táncház Zé2-vel, M is jött, bratyizott, táncolt, jó volt, na.
Majd Zé2-nek el kellett rohanni, és mivel aznap ő volt a sofőröm, köszönés nélkül jöttem el. Később elküldtem pár smst, hogy bocs a gyors távozásért. Mire M visszaírt: Megszoktam. Mit? Hát hogy kedves vagy, majd belémrúgsz(!). Visszakérdeztem, hogy ha smst írok utána, hogy bocs, de sietnem kellett, akkor miért nem gondolkozik el rajta, hogy pont azért írtam, hogy ne rúgjak bele. Áh!
Bemutatás:
Szombat szépülés és főzés, munka után ebéddel vártam Esst, majd rohanás egy táncházba, ahol nagyon be akart mutatni pár barátjának. Utána átmentünk egy másik táncházba, de már csörögtek ránk, hogy eddig sikeresen elkerült exnője pont ott van. (Akiért élt-halt, a nő meg ezt évekig kihasználta, ő pedig nehezen - ha egyáltalán - lábalt ki belőle. Azon sokat agyaltunk csajokkal, hogy azért nem jár Ess most több tházba, mert ott van exnő, vagy azért, mert akkor elkerülhetetlen pl. a szitu, hogy hazavitesse magát vele (hisz nem tudott rólunk). Valszeg a második.)
A kocsiban végig lelkiztünk, hogy melyikünknek nagyobb az izgalom, aztán rájöttünk, hogy ez a nőnek lesz rossz. Aki igazán megdöbbenve vett tudomást rólunk, kiakadt, haza is rohant utána hamar (de metró már nem járt, tehát arra várhatott, hogy Ess fogja hazavinni. Pech).
Először mocorgott a bogár a fejemben, hogy Ess csak neki demonstrál, hogy nesze, túl vagyok rajtad, de mivel máshol is figyelmesen viselkedik, meg ölelős, ezért túltettem magamat rajta.
A kocsiban hazafelé végigbeszéltük a szitut, ugyanúgy látja, mint én. Elmondtam a félelmeimet, elmondta, mit tegyünk ellene.
Elmesélte, hogy neki szokatlan, hogy egy nő ennyire figyelmes legyen vele (ő még így is figyelmesebb nálam!), ezért elnézést kér, ha néha még nem tudja úgy lereagálni, mint kéne. Nagyon igyekszik.
És úgy tűnik, beváltam, mert most már az összes th-ba jönni akar mostantól, jippí!
Vasárnap:
mire (újra) felébredtem, nemcsak hogy megsétáltatta a kutyát, de ott gőzölgött a friss kávé túrófelfújttal és eperszemekkel az ágy mellett. Azért hogy normálisat is egyek, kint várt egy smilie-vá dekorált tükörtojás is.
És a meglepetés, nemcsak a saját kocsiját porszívózta ki hajnalban, hanem (épp morogtam neki előző nap, hogy koszos) az én kocsim összes gumiszőnyegét lemosta, szárította, visszapakolta.
Hát erre ébredtem vasárnap.
Bevásárlás, majd bográcsozás ismerősökkel, kerti csacsogás (igaz, Ess nagyjából az ölemben aludta végig), kutyázás, iszonyú sok és finom kaják, napsütés, madarak, haletetés a kistóban, szitakötő párzási szokások figyelése és vita, hogy honnan jön az állatka neve.
Este még elmentünk táncházba a változatosság kedvéért, ahol M gyűlölködő arccal várt és amikor odamentem hozzá, végigmért és köszönés nélkül arrébbment.
Tőlem!
Ma reggel Ess nem mert felébreszteni: azt ígértem neki, hogy mindig megkávézom vele hajnalban, majd visszaalszom úgyis. Ma kihűlt kávé várt az ágy mellett, valszeg elkészítette, hogy együtt isszuk meg, de nem volt szíve felkelteni...
Esst és a köztünk lévő kapcsolatot ha jól átgondolom, most már mindenki tudja és bár a kétségek megvannak, halványulnak, mert a hétvégén is nagyon figyelmes és kedves volt.
Ma nálam angolozás és lecsó. (Béká, ha hozol kistányért, elvihetsz egy adagot.)
És nekem megszokhatatlan, hogy férfiak mennyire tudnak örülni egy éjjel két perc alatt összeütött melegszendvicsnek!
