Tobber életblogja

Ritkánlátott kolléga barátnője írta ma mindenkinek:
"Az uram meg aztat mondta, hogy nem ismerte meg Tobbert, mert olyan jól néz ki. Vagy valami ilyesmit mondott. Hogy úgy lefogyott mint amikor Te azt a 20 kg–ot. Szal ezt megkaptam :D"
Jól átvertem őket, egy hónapig most ettem, sőt sokat ettem és zsírosat, most kezdek újra diétázni. Ezalatt kb. 1,5 kg jött vissza. Május végéig még 3 kg-t akarok leadni, még kicsit rendbehozom a bőrömet, aztán már nem is érdekel a súly, csak az egészség.
Megyek is 70 dkg epret enni a naplementés erkélyen, rámfér, ezer éve nem voltam itthon ennyit egyedül. Utána hajatfestek és kipróbálom a hajcsavaróimat, mert saját erőből össze-vissza méretű hullámokat, sőt cikk-cakkokat művelnek a tincseim, hátha csavaróval szebb lesz.

A meglepetésbuli visszhangja nem csak a vendégek, de Ess felől is nagyon pozitív, mindenkinek hajtogatja, hogy mennyire fontossá lettem a szemében ezzel, és hogy érte ennyit...
A héten három táncházban szeretne felvállalni, én meg sodródom.
Igaz, kettővelezelőttiexe szólt nekem, hogy túl gyorsan haladok, ami azért vicces, mert soha, egyetlen programot sem én szervezek, ő hív, nyomul, programozgat. És nem egyedül keveri a xart, nem kevés rosszindulat rejlik néhány emberben (úgyhogy tegnap is pityergés, három haver ült körbe és vigasztaltak, remek csámcsognivaló lesz a némbereknek).
Ess is visszahallott már rólam pletykákat. Jó. Rosszindulat helyett inkább dgnának rendszeresen, az segít helyrebillenteni őket.
Viszont hallok jókat is tőlük: már most több programunk volt Ess-sel, mint VoltNőnek közel két év alatt. De egyébként is hülye női voltak, ki is van még akadva szegény.

Kedd este lebeszélt a táncról, vacsorát főzött a lányáéknak és nekem, majd a szülinapjára kapott édes rajzokkal kommentált párkapcsolati kalauzt forgattuk vihogva.
És amikor megérkeztem, boldogan húzott be a szobába, hogy megmutassa, begyújtotta a kandallót, amit imádok.

Aztán hogy ne kelljek vele hajnalban, inkább adott egy kulcsot, hogy ha indulok, rejtsem el vhová. Reggel azért felkeltem kávézni vele, és aszonta, hogy ne is rejtsem el, hanem legyen mindig nálam, mert máskor is szükségem lesz rá - és zavartan vigyorgott.

Kaptam kulcsot a házához, juhééé!!! :))

Ezer programot leszervezett ám minden szabad percünkre, úgy hívott fel, hogy de jó, pörgünk! :)
A kedvenc mondatom. Másnak is híreszteli már, hogy én is hasonló fajta...

Asszem kerületünk narancsszínű politikai képviselője még most is leesett állal áll az örsön, mert odamentem megkérdezni, hogy itt lehet-e aláírni a papírt, hogy jöjjön vissza Gyurcsány.
Tulképp apukám a másik aláírásgyűjtő, ő felröhögött.
Majd amikor kifejtettem, hogy amíg ov a pártelnök, addig nem írok alá semmit, apám csak ennyit mondott:
"A nevelésem csődje."

:D

- Ess a bulik után percekig csak ölelt némán, olyan boldog volt. (És nagyot nőttem a szemében. Akármit is jelent.)
- Nem sejtett semmit, eszébe sem jutott, hogy meg tudom szervezni. Olyan haverjai voltak ott, akikről maga sem hitte volna, hogy "csak"ezért hamarabb hazajönnek külföldről pölö.
- A tescoban akartam venni pár mini, összehajtható széket, ha sok lenne a vendég. Végig is cipeltem (merthogy apróm sosincs, ezért másik kézben kosár, tucatnyi embernek szükséges üdítővel, stb.), majd a jégkrémes hűtőnek támasztottam sorbanálláskor. Bocs a tesco dolgozóinak, most vihetik vissza a helyére...
- Szombaton Ess végigszagoltatta velem az összes parfümjét, hogy melyik a legfinomabb.
- Megtanít tiffany-lámpákat készíteni (bár én már annak is örülnék, ha azt a kék-fehéret elkészítené szülinapomra)
- Kipingálhatom a kutyaházat amilyenre csak akarom. Vannak elképzeléseim.
- Az állatkertnél vett óriáslufit a plafonra engedtük: egyik haverunk csillárnak nézte.
- A lufit a kocsiban az anyósülés fejtámlájához kötöztem, mégse repüljön ki az ablakon hazafelé, majd indulás, visszapillantó-tükör: a lufi pont középre lebegett be, semmit nem láttam ki. Vészvillogó, félreállás. Mihez lehet egy óriáslufit kötözni, hogy lehúzza?? Kormány-zár vasrúdjára tekertem a madzagját, azzal elvoltam hazáig (útközben még zöldségeshez, tescoba, virágoshoz, szülőkhöz beugrással).

Szombaton takarítás, sütés, mert nálam tartjuk a meglepetésbulit, este még Ess anyukájának varrtam meg dolgokat, Ess meglepetése: elvitt egy étterembe, ahol aztán táncoltunk is hajnalig. A zenekar elég sokat neki játszott, mert megsúgtuk, hogy szülinapja lesz. Vasárnap reggel, Ess születésnapján leléptem, mert még ezer intéznivalóm volt, lufi, eper az egyik tortára, pogácsasütés, székvásárlás (később elmesélem), hogy legyen hová ülni, mert székekkel-párnákkal még mindig hiány, rendrakás.
Vendégek megérkeztek, elbújtak a hálóban, fürdőben, erkélyen, amikor Ess megérkezett. Felvettük videóra, ahogy belép a lakásba, ahol egyedül állok egy 80 cm átmérőjű héliumos lufival, majd a boldogszülinapot hívószóra kinyílt minden ajtó és a nyakába borultak. Sosem láttam még ennyire boldognak. :)
Két órát ünnepeltük, jött hozzám, hogy mennyire örül, mennyire megleptem, mennyire sokat jelent ez neki, bújós volt. És tulajdonképpen ez volt a comingoutunk is, a táncosok keménymagja most szerzett tudomást rólunk. Ess bújt, simogatott, nagyon örült.
Aztán átrohantunk hozzá, ahol a lányáék várták újabb tortahegyekkel és minitüzijátékkal, ott még kajáltunk egy hatalmasat, szintén nem számított rá

Ess-sel kapcsolatban vannak kétségeim, de most nagyon lelkes.