Ez a rohadt magányérzés!!!! :(
Miért jön mindig elő??
Egyedül a világban, akár tömegben, mintha láthatatlan lennék.
Pedig nincs oka. Nem értem, csak érzem és pokolian rossz!!!!!!!!!!!!!!!
Pedig nem ittam este. 11 órát aludtam. Munka rendben. Pasik nem, de az nem is izgat, nem fontosak.
Ess elvitt este vidékre, táncoltunk hajnali fél négyig, hazahozott. Jön utánam, elgyengültem, fogtuk egymás kezét végig. De ez már csak levezetés. Szeretem, de úgysem illünk össze és ki tudja, ő mikor gondolja meg magát ismét.
Illető minden(!) hétvégét a szüleinél tölt vidéken, úgy hogy tegnap este már a sógornőjénél aludt. Nekem ez is furcsa, de az is, hogy nincs 10 perce egy telefonra.
Írtam neki smst, hogy beszélünk-e, nem jelentkezett.
Aztán telefonon tisztáztuk, hogy ő nem tud annyit adni, mint kap (mindenkitől ezt hallom), merthogy én egy tökös pasit akarok és ő nem az.
Ha szerinte jól ismerem az embereket, akkor miért hiszi, hogy nem olyannak fogadom el, amilyen valójában?
Mindegy, egy gonddal kevesebb.
Ess jobban fáj.
