Illetővel elmentem magyartánc tanításra, édes volt. Nyúzott, hogy maradjak ott vele, de én át akartam menni szerbre. És zavarta, hogy őt nem hívom át, azt mondtam, az exet (Ess-t) akarom kímélni.
Nem, szimplán nem akarok pletykákat. És Ess-nek tényleg fájna.
Ott pörögtünk Ess-sel, nyüzsgött körülöttem, de amikor kimentem, azért VoltNő körül is ugrált. Mondjuk 3 táncot. Velem meg több órát, az utolsó harmadot már szinte kettesben táncoltuk le. Hazavitt és a kocsiban kérdezgetett, hogy mit is gondolok.
Merthogy ő úgy érzi, a legjobb úton vagyunk, hogy ideális legyen és mi újra együtt...
Erről van némi nézetkülönbségünk, de nem tájékoztattam róla, hadd fusson egy kicsit utánam.
Azért nem engedett kiszállni a kocsiból és egy csók is volt, de nem hívtam fel magamhoz, holnap úgyis tánc, együtt. És elvisz jövő héten népcsoport falujába helyiekkel táncolni, a múltkori is isteni volt, alig várom.
A táncot.
Ess már csak akkor mozgatna meg igazán, ha nem lenne Illető.
Aki már reggel itt nyüzsgött, kávéztunk, csacsog, és elégedett, mert szerinte (is... izé) jó irányba haladunk.
Nem lehetne nekem két fix pasim??
