Önérzet, önérzet, önérzet!!! Ez kell, no.
A férfiakat kissé nehéz megérteni.
Itt egy szitu: egyik (Illető) nálam, a másik (Új) váratlanul beállít.
Az egyik utána lelkesen vígasztal és hivogat és programot tervez és örül nekem.
A másik durcás kissé még, majd jön ma délben két órára, és végül ő ölel át, hogy őt nem érdekli, mi történt, ő engem szeret és kész.
Értjük ezt??
Kérem, hogy kedden beszéljük tovább, mert mindjárt beállít még féltucat haverunk és a kaja nincsen készen. Össznépi gyűlés, sífotók és túramegbeszélés, vihogás mostanáig.
Érzem, hogy kezdem elkapni Új betegségét, fáj a fejem. :(
