Tuti terhes vagyok, mindenen elpityeredem! :-D
Most épp azon, hogy ez volt életem egyik legjobban sikerült randevúja!!!!
Pedig nem is járunk, nem is akarok tőle sokat, csak úgy jó volt...
Szomi kedves, hogy felhív, hogy elémjöjjön, finom süti mellett finom csevegés értelmes témákról, színházban összenevetések (a darabban többször volt arról szó, hogy a szomszéddal hogy jönnek ki. És Nagy Megállapítás: kolbászt kell vinni a szomszédnak, akkor jóban lesznek. Erre összeröhögtünk, mert azt mindketten szeretjük, és Szomi épp előtte szúrt le, hogy miért nem adtam a lazannyából neki át, ha úgyis annyi maradt, hogy 5 adagot fagyasztottam le!! :-D Meg panaszkodott a főszereplő, hogy papírvékonyak a falak, és MINDEN áthallatszik (újabb összenevetés Szomival) meg hogy mázli, hogy nem átlátszóak a falak és nézhetnék egymást meztelenül is. No, erre elpirulva röhögtünk össze)... :-)
Aztán belekarolva séta az Andrássyn (igen 20 cm hóban tűsarkú kiscsizma dukál!), szép autóval-nyugodt vezetéssel haza, ott szexi kiszálláskor, aztán nálam kanapén csacsogás, borozgatás, izgi témák hajnalig...
Közben annyi jelet adott le, hogy Kékestető tuti nem ad azóta a dózis miatt...
Igen, ez így volt tökéletes. Csak egy majdnemcsók, csak millió összemosolygás...
:-)
