Tobber életblogja

Drpr nagyjából örömtüzet rakott, amikor meghallotta, hogy M-mel végleg szakítottam. 1. szerinte végre rendesen érvényesítem az önérzetemet és nem hagyom, hogy hozzám nem méltó (nem egyenlő) kapcsolatban legyek, 2. a sok veszekedés, amit figyelmetlenségből generált, nagyon leamortizált. Épp Bének nyifogtam tegnap, hogy inkább egyedül, minthogy megint veszekedések.

Juj, de ciki, egy ötven fős társasággal megyünk nyaralni, és hárman (a Magányos Lelkek, hehe, S és K) egy szobába szerveztük magunkat. Erre ezt meghallva egy ismerős pasi hosszú meggyőző levelet írt, hogy ő hozzánk akar csatlakozni negyediknek. De: 1. eredetileg ketten lettünk volna lányszoba, S-t is azért vettük be, merthogy ne jöjjön egyedül, 2. még több pasit pláne nem szeretnénk, 3. S szerint fogjam arra, hogy mi az ő háreme vagyunk, és mi hárman együtt, na.

Most fogalmazom a választ... :S

A "Nem szeretném, ha gyűlölnél" kezdettől a "Te illatodat érzem mindenen"-en át az "Esik a hó, erről is te jutsz eszembe" és hogy milyen apának és férjnek gondolom őt - smsig nem ment válasz, most tartunk a "Mindenről te jutsz eszembe! A kocsiról, a lakásban az ágyról, a tiszta falakról. Miért volt ilyen jó hozzám? És én nem becsültelek meg! Nem tudtam, hogy milyen az élet nélküled. Hát pocsék! :((( Semmi nem tud feldobni, még a Gyalog galopp sem, akkor is te jutsz az eszembe. Hosszú évekig várja az ember a Nagy Szerelmet, és aztán elront mindent. Nem gondoltam, hogy ennyire fog fájni! NAGYON HIÁNYZOL! Lassan 8 hónapja, hogy először találkoztunk! :) Szép volt! Soha nem felejtelek el!"

Fárasztó lehetett bepötyögni smsbe.

- Kocsi: én segítettem vezetni tanulni.
- Ágyvásárlásra én vettem rá.
- Falakat én festtettem ki vele.
- Jó voltam hozzá. Ezerszer megbocsátottam késést, elnéztem, hogy nem utazik, hogy veszekedést provokál, stb.
- És visítva röhögtem, amikor Sir Nemistudommelyik minden alkalommal, ha valamit közölni akart, előtte felemelte a ritkás rostélyrácsot a páncélján.

 

 

Ha kutyaköhögés miatt nem jelenek meg egyik helyen sem, akkor egyik helyről 23(!) nem fogadott hívásom van, a másikról pedig hiányolós emailek jönnek. Pedig olyan jót aludtam, amikor épp levegőhöz jutottam! :)
Tegnap viszont volt tánc, aholis:
- M-mel visszacseréltük holmijainkat. Ő adott egy bájos szivecskés plüssmicimackót, meg szív alakú konyakosmeggyet. És hogy ő szeretne velem lenni és élete legnehezebb időszaka a mostani
- Szöszkehuszonéves nem tesz le azon tervéről, hogy kettesben nyaraljunk, tegnap lógott rajtam
- Istenit táncoltunk, csacsogtunk
- És főleg letárgyaltuk, hogy együtt megyünk jópáran nyaralni, a héten be is fizetem, juhé!!!!!

M aztán hívott, hogy épségben hazaértem-e, majd írt még pár smst, hogy a visszaadott pólóinak Tobberillata van és most hozzábújva szomorkodik, meg hogy a neki varrt plüssállat sír, mert hiányol... :S

Rákerestem jutyubon, hátha érdekel valakit, miket táncolok mostanában hetente többször is. Csacsak név alatt rátaláltam egy egyvelegre, aminek első és utolsó tánca a két kedvencem, nehezebb, mint látszik. Nézzétek meg...
Bugarka rulez!

https://www.youtube.com/watch?v=eisq2319P7U

Egyébként semmi közöm a szerbekhez (továbbá a bolgárokhoz, makedónokhoz, trákokhoz, horvátokhoz, szlovénekhez, albánokhoz, görögökhöz, balkáni népekhez), csak kicsikoromtól néptáncoltam és idekeveredtem, ahol sok nehéz tánc van, mindig új kihívásokkal... :)
És lehet kurjongatni.

Aki nem hinné, hogy jobb egy dupla aerobic-óránál, nézze csak meg ezt. :)

Tegnapi bulin végre ihattam eredeti, Kubából származó 11 éves világbajnok rumot. Hát én ilyen finomat még életemben nem ittam!!
Kubai humorral fűszerezve is képzavar az este tematikájában: egy váratlanul felbukkant ismerőssel egy kis szerb csacsak-tánc autentikus miniszoknyában és magassarkú csizmában, majd hát surdát is énekelni-táncolni kellett. (Csak ő végig érti is a szövegét. :D) Nem hiszem, hogy bárki kedvét meghoztuk a balkáni táncokhoz ott, de nem is emlékszem, mikor táncoltam utoljára buliban. És a ma esti dilemma, hogy melyik táncra menjek, csak megerősödött, ő pont a másikra akar, mint az én ismerőseim nagy része. Pfff.

Jednom odletecse ptyice, ulice náse osztácse bez szúncá... :))

(Bár ennyit az orosztudásom alapján értek.)

És hogy ne maradjatok kubai vicc nélkül:
Fidel ellátogat egy spanyol bikaviadalra. Épp egy vad bikát fognak ki, már megölt két matadort, a torreádort, nem tudnak vele mit kezdeni, őrjöng. Lemegy az arénába Fidel, odainti a bikát. Az döbbenten odasétál, Fidel a fülébe sutyorog valamit, mire az állat holtan összerogy.
- Mondd, hogy csináltad, mit mondtál te ennek a bikának, hogy azonnal meghalt?
- Szocializmus, vagy halál.

Bocs.

 

 

Tegnap két óra jeges szélben csacsogás korizás alatt végleg elment a hangom, de a döbbenettől is elállt a szavam: Szöszkehuszonéves kitalálta, hogy nyáron menjünk el kettesben nyaralni egy szépséges mediterrán szigetre. Öh.
Végülis is időm van, pénz van félretéve, kedvem lenne, de nem tudom kiverni a fejemből azt az életképet, ahogy duci gazdag idősödő nő elviszi a tengerpartra zsengetestű frisshusiját némi zsebpénzzel elcsábítva... :))

Ja tényleg, a kocsmás célzás lent vicc, nem kocsmában dolgozom, cégem húsz recepciós pultjának egyikéhez dőlve álldogáltam tárgyaltam éppen. :)

Ma táncon már szerveződik egy kis nyaralás, amikor kint alig lehet közlekedni a hótól, a kocsimra úgy ráfagyott, hogy feladtam a kivakarását. Legalább melegben van belül. :)))

Haza pedig Őszhalánték hozott délután. Hadd ne részletezzem: ezzel segítek magamnak túllépni M-en. Megy, köszönöm, jól vagyok vééééééééééégreeeeeeee!!!! :)

Ma mindenki hülye és rajtam kér számon dolgokat, amikért nem vagyok felelős, de fülönbe-fülönki.
Na jó, azért beugatok egyet, hogy talán nem engem kéne. :)

Kori remek, rég látott öregek dícsérik a fogyásomat és hiányolnak hogy ritkán járok, kedvenc és leghíresebb ottani koris elárulta, hogy évekig ő is járt abba a táncházba, amibe én járok, és jönni fog velem, aztán szöszkehuszonévessel (akinél szebben korizót még nem nagyon láttam!) táncházba mentünk és ittunk, merthogy ugye átfáztunk. Nagyjából ennyi. Nagyjából.

Reggeli rádióműsor alapján elemzgettük kollégákkal, hogy milyen luxusra költünk és mit nevezünk egyáltalán annak. A mi szintünkön. Összegyűjtöttem (kíváncsian várom a tieiteket!):

1. taxi - hetente 2-3 alkalommal taxival megyek haza a városból (persze ha nincs velem a kocsi/nem visznek haza), nyolc után sosem bkv-zom, előtte sem mindig
2. takarítónő - decembertől havonta egyszer végig vízkőtleníttetem a fürdőszobát, sterilizálja a mosogatót, tűzhelyet, erkélykövet (madárkaki, brrrr), ablakot is pucol, és úgy ragyog a parketta, ahogy nekem sosem, pedig az én szereimet használja
3. masszázs - újra keresek masszőrt, havi 1x bele kell férjen, sokat fájnak-fáradtak az izmaim
4. élelmiszerből-kozmetikumból csak márkásat, vagy különben nem eszem-kenek semmit
5. valszeg az autó is az, hisz hetente 2-3x mozgatom meg, max. 30 km-ekre, de kényelmes és éjjel praktikus (ha otthonról megyek, akkor taxi helyett), és az is luxus, hogy fizetek cascot, vagy hogy nem magam mosom, hanem kézzel mosatom
6. (nagyon)drága korcsolya, mert abban kényelmes

Viszont:
Nincs devizahitelem (mert volt annyi eszem, hogy nem veszek fel devizában, hiába többet fizetek érte, ugye), a forinthitelem (lakás) az addignyújtózkodj-elv értelmében is csak havi 18e Ft, tehát nem veszek autót-berendezési tárgyat-szórakoztatóelektronikát hitelre, mert baromság, akkor inkább nem kell
Nomeg nem költök cigire, drogra, alkoholra is keveset, műkörmöt magam készítem, kozmetikusra-fodrászra nem nagyon kell, utazáson is spórolok épp

Ti jöttök! :)

Miért merül fel a kérdés, hogy minden úgy történik, ahogy leírom itt?

Igen. Nincs okom hozzátenni, szépíteni meg nem szépítek, ez a blog továbbra is aktuálisan foglalkoztató gondolataim leirata későbbi elővétel, mondjuk ki terápia céljából. Remek látni, hogy indult a blogom, mi foglalkoztatott akkor.

Sok mindent továbbra sem írok le, embereket például minimálisan szeretek itt megemlíteni, bár nyilván kitalálható, hogy nem egyedül járok korizni, vagy táncolni éppen. (Bár sokszor egyedül érzem ott magamat.)

Miért, van, aki hazudik egy blogban??

És olyan intenzíven esik a vizes hó, hogy a mai korit a csajokkal lemondtuk. Kori marad bent, holnap szöszkehuszonévessel megyek. Csütörtökön meg csajokkal. Közben kedd este 8-tól és szerdán este héttől tánc. Pénteken buli, szombat-vasárnap tánc.
Múlt héten kedden, szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap néptáncoltam, min. 2,5-3 órát alkalmanként. Ha valakit érdekel, mitől fogyok. :D

Lehet, hogy rámfér ma a pihenés??

Na jó, egyszerre csak egy dologra koncentrálok, fogyok. Pasiügyeket utána intézem. (Illetve Őszhalánték pár hete telefonálgat, hogy hiányzom neki, lehet, hogy elhiszem.)
Már emailben is jönnek a visszajelzések a cégnél: "Te már megint fogytál. Gratula, ügyes vagy és nagyon jól áll. Gondolkodnom kellett, ahogy kijöttem a mosdóból, hogy ki az a sudár csaj a pultnál. Aztán a hajkoronádról megismertelek J"

(Kocsmában dolgozom. És hagytam a hajamat hullámosan száradni.)

Most értem haza a táncról, rohanok zuhanyozni. Kissé el vagyok kámpicsorodva (bőgök), mert eddig volt egy negyvenes pasi, aki felkarolt, hogy ne táncoljak M nélkül egyedül, de közben egy másik lánnyal is ezt tette, ami nem zavarna, de most már a lány kullancsként rohan a pasi után, én meg hülyének érzem magamat harmadikként. Ezért inkább külön táncoltam. Még sosem éreztem magamat tömegben ennyire magányosnak, pedig ott volt szinte mindenki, akit kedvelek onnan... :(

M hiányzik, mert: nekem kell narancsot facsarni, de az nem is nehéz, meg nem lehet ezen röhögni vele
M nem hiányzik: mert nincs, aki késsen, mert nincs, aki provokáljon, és a tegnapi táncon hiányában három húszévkörüli ugrált végig körbe, egy a szünetekben salsára tanított, eggyel megbeszéltünk egy korizást, egy meg gyönyörű szemű. :))

Ma még konvertert telepítek ismerősnél, és ismét tánc este.