Tobber életblogja

Ha nem akarok senkivel beszélni és telefonálni, akkor miért vágyom arra, hogy valaki úgy érezze, a barátom és találkozni fog velem hétvégén? Ha valakinek kedve van velem találkozni, aki nem akar senkivel, azt szívesen látnám! :)

Szegény Té kihozza belőlem a legrosszabb oldalamat. Feszült vagyok, ideges, ingerült, csalódott, minden, ami egy randi után NEM kéne legyek.

(Ma szabin voltam, strandoltam, találtam egy vízálló órát az iszapban, amit felajánlottam Ess anyukájának, majd feljöttem, hogy visszamenjek Tével. Csak a vezetés nyugtatott meg.)

Egy nőt körözhettek este a városban. Béká ikresnővérének háza közelében mindkét irányba minden (óránként kb. 20) autót megállítottak tegnap későn. Első igazoltatásom cca 11 éves jogsival.
- Jó estét, közúti ellenőrzés.
- Jó estét!
- Igazolványokat kérnék.
- Egy pillanat, ekkora női táskában beletelik némi időbe.
- Megvárjuk!
:)

Abból gondolom, hogy nőt, mert nagyon nézegették elvonulva az igazolványt, de visszaadva még fel is hívták a figyelmemet, hogy lejár majd a zöldkártyám. :)
(Két hónap múlva, amikor évente kell frissíteni, tehát tudom, de kedves volt.)

Bodzaszörp. Bodzás üdítő. Sőt, bodzás Fanta. Áfonyalikőr. Szaftos és különleges ízű húsok. Mics. Rablóhús. Cigánypecsenye. Babgulyás. Kelttészták.
A számban Erdély ízei.

És az ott született mondás: A szerelem és a dacia örök.

Minden hegyi utat bírnak.

//

A lenti párbeszéd XY-ja nem adta fel, ismét hívott, hogy találkozzunk. De nincs iwiwen, nem tud magáról emailben képet küldeni, mert nincs számítógépe, de úgyis a belső a fontos. De nemcsak. De.
Jó, megkértem, hogy zárjuk rövidre a beszélgetést és nonszensz az ötlet is, hogy kávézzunk valahol. Kinyomozom, ki adta meg neki a számomat és elküldöm a sunyba...

Telefoncsörgés.

Hello, XY vagyok!
Szia, milyen Y?
X.
Őőőő, honnan is ismerjük egymást?
Z bulijából.
Több buliján is voltam Znek, a legutóbbin már rég, február körül.
Emlékezz, összefutottunk a Ferencieken az aluljárónál.
Ott csak Zs-re emlékszem, hogy ráköszöntem, meg hogy kézenfogva ment valakivel.
Na, az voltam én.
Nem emlékszem rád. Miért hívsz?
Hát, hogy esetleg nem vagy-e egyedülálló.
Jól értem, Zsvel már nem vagy együtt?
Nem, akkor nem hívnálak.
Tehát én vagyok a B-verzió, az A nem jött be?
Szerintem te sérteni akarsz, nem?
Áh, sztem te engem. Majd jelentkezem.
Jó.

Töketlenek.
Elmeséltem Ba-nak hazafelé, szerinte mi nők nehezítjük meg a randikérést. Szerintem meg nem fogják fel, ha elutasítunk. :)

 

http://blog.gondocs.hu/

Visszatérve munkahelyemre kb. rohadéknak kell éreznem magamat, mert elmentem KÉT egész nap szabadságra.
Ezenkívül pukkancs középvezetőink megtiltották a kolléganőimnek, hogy besegítsenek egy olyan munkába, ahol egyedül kell így fogadnom akár 800 dolgozónk hívását és konkrétan egy olyan dologról érdeklődhetnek nálam, amiről semmit nem tudok.
Szépen át fogom kapcsoltatni ezeket a hívásokat a szervezőknek.

A munkahely bosszúja a szabadságom miatt.

Előre szólok, képekkel adós maradok, mert Kedvenc Fotósom jelenlétében igazán hangyapiszok, amit én művelek egy kompakt géppel.

Annaberges síelős társasággal elutaztunk négy napra Erdélybe. Ketten voltunk lányok, kényeztetés minden mennyiségben. Nincs semmi érzelmi konfliktus, mert nincs velem pasi. Öröm.
Hegycsúcsok, vízesések, szorosok, égigérő sziklák, úttalan utak, kóborgás sötét erdőszélen, legendák medvéről és Gyilkos-tóról, lebegés a nagyonsós Medve-tó vizén órákig, világbéke érzést stimulálva, mérhetetlen kürtőskalács és rablóhús némi miccsel, csalánosban pisilés izé... kicsit mélyebb guggolással...
Már a szállásunk is csodálatos a gyergyói medencében. Itt:

 

http://www.rubinhotel.ro/main.php?t=1&lang=hu
Még sosem aludtam ennyire hangulatos helyen. Rönkházban sem.

 

Este beszélgetések. És az úton is.
GörisZsével meghitten kettesben odafelé, 12 órát, visszafelé Ba-val kettesben.
Békés a lelkem.

Ess-t lezárom. Holnap még együtt táncolunk, de Görögországot már nem bírjuk ki. Tével elindult valami, édes, nagyon sokat fut utánam, szinte már erőszaknak érzem, hogy inkább vele sétáljak holnap a folyóparton tánc helyett. Kéthetente egyszer van olyan tánc nyáron, ami megmozgat. Nem fogok sétálni helyette, még este tisztázom vele.

Este nyugi, séta, kapcsolatelemezgetés, vacsora, Tétől smsek, várom a hazatérést Görögországból.

Kösz a kérdést, még fáj a vesém. Valami barom visszahajtotta a légkondi lamelláit a derekam felé, estére vettem észre. Ezért nem is randiztam vasárnap. :(

Mai vakrandi-folytatásomon kiderült, hogy van értelme pszichológiai témájú könyveket olvasni (innen hála Ja-nak, aki ilyeneket vesz neki!).
- Tudom, milyen típusú nő vagy.
(No itt szokott jönni a túlzottan elvárós, vagy a szende, vagy a hűséges, vagy már irreális jelző.)
- Hallgatlak.
- Szerintem te folyamatos törődést igényelsz. Ha lanyhul a figyelem feléd, akkor nyűgös, hisztis leszel.
- Hisztis azért neeeem... :)
- :)
- Na jó, és szerinted mi a kezelésem módja?
- Háromszor annyira kell szeretgetni és abbahagyod.

Huh, ennyire nők* sem szoktak lényeglátók lenni!

*Ő is férfi.

És tavalyi liezon céges férfiisten ma kikezdett velem. Dícsérgette a miniruhámat, felkísért a cégünkhöz, visszakacsintott a válla fölött.
Ezt le kellett írnom. Kár, hogy már tudom, milyen khöm szal úgy... :S

Egész hangulatos hétvégénk volt leszámítva, hogy érzelmileg távolodunk Ess-sel.
Pénteken (ma folytatódó) vakrandi után Ess vacsorát főzött nekem, másnap bevásároltunk az útra némi ételt és kávét, majd lányánál fegyiztunk kétszer, majd elektronikai kütyüket kerestünk az útra, közben meglepetésbulira ugrottam be, aztán Ess vacsorát sütött, pihenés.
Másnap átjöttek reggelire a lányáék, volt szerencsém megismerni a volt feleségét, az ifjak támogattak minket kütyüvásárlásban, amiből a lányával erős ruha- és táskavásárlás alakult.

Olyan szépen elmúlós kapcsolat ez a miénk...

"inkább az van, hogy ezek a pasik eddig nem tudták, hogy hogy kell téged szeretni ahhoz, hogy Te is úgy érezd, hogy szeretnek. (...) szóval mondjuk ha nekem az a szeretet jele, hogy reggelit csinál, akkor hiába írja az égre, hogy szeretlek maci. és szerintem Ess most eltalálta, hogy nálad "mi ér"."

:))
Ma vakrandiztam Ja egy ismerősével, mert Ja szerint mi összeillünk. 2,5 óra csacsogás után vasárnapi randit beszéltünk meg. :)

Szerda és tegnap Ess nélkül telt, Ja-val meg Szomival, aki este az erkélyemen adta elő, hogy minden nő hülye. Nem semmi történetei vannak, tényleg azok.
Mára sikeresen megfázott a vesém, gyógyszerhegyek ebben a hideg légkondiban, utána megyek vakrandira, este Ess, aki tegnap már 20 percre hívott csacsogni, meg hétvégi programokat egyeztetni, valszeg elfelejtette, hogy akkor ő most távolságot tart.

Az életem nagy részéről nem írok itt. Viszont két megtiszteltetés ért mostanában:

- Balatonon lesz egy igen jónevű magyar együttes koncertje a hétvégén, és meghívtak a turnébuszba, menjek velük.
Nem érek rá sajna.

- El, aki közben kezd közszereplővé avanzsálni, és aki sokadik levelére nem kap tőlem választ, vagy semmitmondót, most átküldte két írását stratégiai elemzésekről, hogy véleményezzem.
Megtisztelő, és tudom, hogy érdekli a véleményem, de nem akarom felvenni vele a kapcsolatot.

Nem akarok egyedül lenni!!!!
És nem, nem vagyok egyedül, egyszerűen csak rajtam van ez az érzés, ha mondjuk 20 percig nem jön válasz egy kérdésre, vagy smsre, vagy mondjuk nincs kitöltve egy egész órám este.
Most is itt nyüzsög ezer ember, lelkiztünk Kolleginával fél napot, mindjárt Ja-val csacsogós vacsorát tartunk, de néha akad pár perc egyedül.

Nem, egyedül nem szórakoztat a kézimunka, az olvasás. Pont azért, mert rajtam van ez a megmagyarázhatatlan magányérzés, pedig nem vagyok az.

Ma még Illető elmagyarázta, hogy két skatulyájában vagyok a szívében (szerinte nem azért, mert nagy a fenekem), a baráti, amiben okés, meg a szoros kapcsolat, amiben ő nem érzi jól magát.
Biztos Drpr valami egyszerű hasonlattal próbált segíteni neki, de nem vette le. :D

Ess segített abban, hogy felismerjem, mire van szükségem: biztonságra, akkor nincs magányérzésem. De most nincs biztonság, egyre nagyobb a távolság köztünk.