Tobber életblogja

Nem tudom, miért félig megírt piszkozatok posztolódnak, de nincs kedvem kiegészíteni.

Szerintem mióta Kócos és a macska megvan, nem volt ilyen mélypontom.

Az oltás klimax előtti menzesszel spékelve kicsinált 11 napra, vagy feküdtem, vagy szédültem, vagy hányingerem volt, vagy sírtam. Sajnálom barátom anyukáját, féltem a szüleimet, féltem lassan leépülő apámat. Jönnek a hírek pozitív kollégákról.

Az ismerősünknek sorban leálltak a szervei és meghalt. „Csak” covidban, makkegészséges sportoló izmos férfi, túráztam vele, kemény tempót tolt.

Nem térünk magunkhoz.

---

Most olvasom Milonkánál, hogy Bezzegnek nem lehet pénzt küldeni, visszajön az utalás PayPalról. Nekem nem jönnek vissza. Igaz, a stroke előtt is küldözgettem neki, lehet, csak előszörre kellett elfogadnia az utaló személyét? Itt van egy bankszámlaszám hozzá.
Mindenesetre gyógyulj meg hamar!!!

---

Ma van fontos határidőm, megmozgattam mindenkit, hogy tegye a dolgát, gyűjtöm az adatokat, készítem a prezentációt, könyvvizsgáló, számvitel, jog, digitális aláírások, izzanak az inboxok.

Szorítsunk, hogy rendben menjen.

---

Mivel tavaly nem kellettek ruhák, így nem is koptak, ellenben tavalyelőtt igen. Rendeltem egy farmert (a kedvencemet, csak eggyel kisebbet), egy állatmintás nadrágot, majd akkor hordom, ha Kócos nem látja, meg két fekete, egy fehér blúzt. Ezzel készenállok a tavaszra. Itthon.

---

Hivatalosan holnaputántól teljes a védettségem, de a család felének még nem, ezért a húsvét nálunk elmarad. Cimbikkel társasozunk egyet hétfőn, meg szervezek magamhoz pár kreatívos lányt bandázni, amikorra mindenki megkapta már a második oltást.

Sokat agyalok, hogy hiányzik-e az a régi, minden estés pörgés vagy az valami pótcselekvés lehetett. De csak addig jutok, hogy nem akkor volt sok a programom, hanem akkor volt kevés a szabadidőm. Ezt bírtam nehezen.

Van ötlet munka nélkül legalább ekkora jövedelemhez jutni? De jó lenne!!!!