Váltott hetes bejárás van, HA valaki igényli. Múlt héten voltam, a héten ha akarok sem. A remek beosztás miatt a két főnököm különböző héten jár, hát köszi.
Újabb tesztelésbe vontak be, imádom.
Holnaputánra bejelentkeztem bőrgyógyászhoz, mert már elviselhetetlenül viszket a bőröm, random tenyérnyi allergiás hólyagok jönnek-mennek. Egyelőre a kímélős arckrémek egy részétől nem lesz szebb a bőröm, van, amitől igen. De valójában a réges-régi egyetlen jól bevált krémemtől komfortos a bőröm. Vagy ha nincsen rajtam semmi. Nem véletlenül szoktam én le a krémekről. Szokom még az újakat.
Múlt héten úgy 5-6 óriászsák kacattól szabadultam még meg, két 150 literes zsákban csak cipők voltak, Anyu, nagynénik elkapkodták.
Kisuvickoltam mindent, fürdőt, függönyöket, pultot, bejárati ajtót, szekrénymélyeket, hűtőt, átültettem virágokat, megint IKEA bemutatólakásban élek. Épp a totális kupactengerben pakoltam, amikor rámír a takarítónő, aki évi 1-2-szer átjön segíteni ablakot/redőnyt pucolni, hogy miért is kerestem, és egyébként most van 1,5 órája: hát akkor megkapja a redőnylemosást, jött is azonnal. Nem fogadott el érte pénzt. Legalább akkora üzletasszony, mint én! :D
Pénteken a szüleimmel próbáltam ki egy kiülős éttermet, próbáltam apám gusztustalankodásait nem figyelni, de úgy az étel ötödénél feladtam, vagy belehánytam volna a kajámba.
De! Az örök kritizáló apám megdicsért, hogy mennyire sokat fogytam és nagyon profin csinálom. Mondjuk nincs öt kiló minusz, de átalakulok, tényleg minden lötyög rajtam. Van eltéve 1-2-3 számmal kisebb jópár ruhám, lassan esedékes. Legutóbb iroda után beugrottam övet venni, mert azokból kifogytam, bánom, hogy nem vettem más színeket is. Nem, mintha nem póló-bugyiban lennék itthon, finom fűtött lakásban…
Szombaton készítettem finomságokat és átjöttek a cimbik egy utolsó karanténelőtti(?) iszogatásra, ki kell üríteni a felgyűlt és sosem kellő alkoholokat a hűtőből. Aztán előkerült a kártya, majd a társasok. Hiányozni fog ez!
Ma meg kezdődik a kvíz, mi skype-on toljuk.
A szomszédlányhoz beköltözött valami kerti rovar, hívott irtót, kihívtam magamhoz is preventíve, bár esélyes, hogy a macska simán megeszi, finom fehérjeforrás neki, ma körbepöttyintették a lakást.
Viszont. Kócossal az elmúlt időszakban nagyon sokat voltunk együtt, Balaton, utána is jött már háromszor. Rákérdeztem, hogy akar-e a cimboráimmal találkozni, vagy máskor jön, mire olyan bénán kezdett sumákolni, hogy beteg, rákérdeztem végül, hogy miért hazudozik (mert 27 éves lett, az a pasiknál a mélyrepülés kezdete). Persze kiderült, hogy nem beteg, csak nem maradt ideje a fél napos edzés, haver építkezése, munka, egyetem, sport, családja mellett még átjönni. Ha jól értem, a szülők belekötöttek, hogy nem fizetik tovább az egyetemét, ha még egy fél évig nem adja le a szakdolgozatát, egy éve tologatta, ami így már félmillió fölött van nekik pluszban.
Na és akkor kiakadtam, mert ha ezt nem lehet nekem elmondani és megértenem, akkor semmit, szóval döntse el, akar-e velem őszinte kapcsolatban maradni, vagy semmilyenben. Nagyon sajnálnám, de Műegyetemista (aki azóta topmenedzser fizetésű elismert szakzseni mérnök) naponta nyúz, hogy átjönne, akar és imád minden porcikámat. Meg Jogiegyetemista. Meg a be-bejelentkező exek. Kócos azóta vezekel és meggyőző, hogy bánja, mondjuk ez engem nem hat meg, kapar és jönni akar hétvégén. Utálom az ilyen szitukat. Csak akkor engedem, ha home office-os, de eléggé elment a kedvem. Eddig ő volt a lendület a kapcsolatunkban, a lelkesedése, ahogy rohant hozzám. Meglátjuk.
Na itt jön a vihar, dörög és tök sötét lett fél háromkor. Imádom!!!
