HTML

A kiszámítható mélypontok

2020.04.02. 17:09 :: Tobber

Amikor idén nyakambasóznak egy összetett feladatot, amit egy szintén képben nem lévő átad egy 15 perces skype-ban, meg kb. 100 anyagot hozzámvágva és mindenkivel profin egyeztetek és összerakom az igazgatóm éves nagy prezentációját minden területtől pontosan azt elkérve, amit a főnököm kért, hogy begyűjtsek, na akkor /+%"!!!:**** vezető felhív és hosszan leb.sz azért, hogy nem tudom ennél részletesebben, hogy melyik mutatójuk melyik kimutatásuk pontos száma kell, és ez a minimum, hogy ezekre a kérdéseire előre felkészüljek, én meg csak pislogok, mert sosem hallottam a területe mutatóiról, és itt csak a ppt összerakása a feladatom. Egy ideig védekeztem, hogy utánajárok, a tavalyit átküldöm mintának, bármit, de csak azt hallgattam, hogy ezeket nekem tudni kéne. (De SENKI nem mondja el, és áll. ezzel nem is kellene foglalkoznom, épp elég káosz a többi.)

Végül úgy tette le a telefont, hogy csak hallgattam. Örülök, hogy kiélte rajtam a frusztrációit (ismét egy önelégült nagymultis negyvenkörüli férfivezető, mintha gyártósoron készülnének! Kezdődő impotencia, elélvezési zavarok, vagy mi lehet ezek mögött?????), én meg itt bőgök, és nyilván lehord majd a főnökömnek. Rendszerint úgy érzem, ezerrel csinálom a feladatokat és sem köszönetet, sem támogatást nem kapok (pedig a teljesítménymutatóim remekek), de akkor legalább ne én legyek a szemetesládája. Tényleg nem rontottam el semmit.

---

Egyébként egyre többet gondolok a temetésemre. Mindig azt képzeltem, hogy sokan ott lesznek. Hát, ha a koronába halok bele, akkor még ennyi sem adatik meg.

Most novembert lebegtetnek, mint lehetséges járványvéget.

---

Kócos kitalálta, hogy amikor két hétig nem megy dolgozni, a végén átjönne randizni, akkor valószínűleg nem fertőzött. Mert ő már nagyon akar. És én érzem a nyomást. És nem akarom, hogy vége legyen köztünk. De ettől még az apja dolgozik, tőle közben is elkaphatja. Vagy lehet végig tünetmentes, irtó fiatal. Nem tudom, meddig lesz türelmes, ha végig nemet mondok.

komment

Karantén 18. nap

2020.04.01. 16:27 :: Tobber

Tegnap be kellett mennem az irodaházba. Főnök 3 hete elfelejtett valamit és a benti strómanom, akitől szívességet szoktam kérni, épp szabin. Bevágódtam a kocsiba, leadtam a rendszámomat, én nem fizetek 440 ft-ot az utcán óránként, a benzint így is magamnak. Elől a kesztyű, fertőtlenítő, maszk, körbecsörögtem, intézzek-e valakinek bármit.

Belobbant allergiával izgalmas kérdés, hogyan tüsszentsek, hogy a maszk ne tolja szét az arcomra az anyagot, na, értitek. Extrán orrspray-ztem indulás előtt.

Kihalt parkolóház, folyosók, egy emberrel találkoztam 4 méter távolságban a hatalmas irodaházban.

Bent kiderült, hogy nem kellett volna bemenjek, mindegy, megnyugodtam.

Elhoztam a jegyzeteimet, egy pótfüzetet, a két pompás kutyatejemet, mert méregdrágán rendeltem anno, és bár locsolják a szép oázisunkat, ezeket sajnálnám. Elhoztam a névnapi amariliszhagymát apunak, bedobtam a házhozszállított élelmiszerrel Anyuékhoz. Hezitáltam, hogy az egyik vadiúj projektort elhozom, bent porosodik, de úgysem akarok filmet vetíteni a falra, vagy ilyenek.

Körbesétáltam pár utcát a tűző napon, fotózgattam virágokat, olyat úgysem sokat látok mostanában, a töküres kereszteződés szembepontjáról néztük egymást egy másik maszkos sétálóval, ki induljon el előbb ugyanarra. Fura. Addig elintéztem a munkahívásaimat.

Este megosztotta egyik kreatívos lány több évfolyamnyi(!!) kreatívújságját, hát, totál extázis! Annyi ötlet, leírás, ezer új tervem van, amire nem fogok időt szánni.

És jön a Killing Eve (ja, én is meglepődtem!) meg a Good fight következő évada két héten belül.

Ma Szomi szólt, hogy megy a boltba, hozzon-e bármit. Este hívott ex-beteg kollegina, hogyan bírom. Ma már küldött recepteket és szólt, hol nyílt időpont házhozszállításhoz. Aggódik értem. A munka végén tíz percet tornázós kiscsapatunk most skype-on "irodai jógázik". Volt négy telkónk, mindig csörög a mobilom, én meg attól félek, a főnököm nem látja, hogy mennyi dolgom van.

A munka még túl-túlcsordul a home office lehetőségein, alkuszunk jogászokkal, szakértőkkel, gyomorideg, az van.

Egyik haverunknak megfelezték a munkaidejét, a fizuját annál is jobban. :(

Híresen nehezen bírom a bizonytalanságot (és pms-em van), de eleresztettem a kérdést, bízom Istenben, de szárazon tartom a puskaport, figyelem a cikkeket, de arra koncentrálok, amire hatni tudok. Ez elég kevés mostanság.

Ez egy remek cikk, értelmes összefoglaló, lehetséges járványkezelési stratégiák, ha ma egyetlen cikket, hát ezt. Húzni kell az időt, míg lesz gyógyszer/védőoltás...

https://medium.com/@tibi_9859/koronav%C3%ADrus-a-balta-meg-a-t%C3%A1nc-400cdf3b254

komment

Karantén 16. nap

2020.03.30. 16:02 :: Tobber

Leszakad a hátam az ebédlőszéken, inkább ölben, feltett lábbal dolgozom.

Lehet kint napozni hosszúujjúban, csak nem látok semmit a könnyeimtől, hurrá allergia és nap együtt.

Még mindig nem bírom rendszerezni a napokat, de rajta vagyok.

A reggel nyolcas(!!!) napi skype után állok rá a kondigépre. Hiszen kilenctől dolgozom alapból, ami így is estébe húzódik, tehát visszaveszek abból az időből.

Szombaton hívott O, aki baba mellől nem érzi annyira a változást, de most jobban ráérünk telefonálgatni.

Este megjött az előző nap megrendelt kb. egyhavi élelmiszerem, annyira gyönyörű gyümölcsökkel és zöldségekkel, amit a piacon sosem látok. Tojás, túró, tej, vaj, sajt, sok sertés és kacsa, tiszta szénhidrátszegény diéta. :D Na jó, szimplán csak ezeket szeretem. Meg nachos és cicakaja persze.

Álltam sztreccs ökobőr naciban-trikóban, felcopfozott hajjal este kilenckor a folyosón, ahol összesen hárman lakunk, naívan gondoltam, senkivel nem találkozom.

A maszkot-kesztyűt a bőségesen megborravalózott futár után is magamon hagytam, amíg ledomestosoztam mindent (a zöldséget nem).

És hát nyilván hallgatózott Szomi, nem sok esélyét látom, hogy éppen szombat este kilenckor viszi le a szemetet. :D Úgyhogy egy hosszú litániát kellett hallgatnom arról, hogy milyen jól áll a rajtam ez a szerelés és fantasztikusan nézek ki a maszkban (menő farmeranyagból varrtam, kettőt is, mert az elsőre nem feküdt rá a szemüvegem. Ja, a ragasztós trükk nem jött be, nem láttam stabilnak).

Hát, közel sem vagyok egy Lara Croft, úgyhogy kicsit unott fejjel bólogattam és törölgettem tovább. Aztán felhozta a postámat és felajánlotta, hogy hoz a boltból bármit.

Szuper.

Éjjel Kócossal online randiztam, reggel külön-külön megsütöttük a reggelinket, "együtt" ettünk. Ez iszonyatosan hiányzik, talán a keksznél is jobban. Vagy nem, nem tudom.

Vasárnap meghallgattam a közvetített karanténkoncertet, este cimborákkal skype-iszogattunk, ma a fiúkkal kvízezünk, holnap munka után zoom-nyelvtanfolyam, arra is kéne tanulni, meg munka is van dögivel. A cégnél annyi a változás, hogy csak pislogok, megint elmegy egy kolléga a konkurenciához, egyet meg kirúgtak.

Nagyon nem hiányzik a bkv és a tömeg, a lökdösődés. Görénységnek tartom autóval járni a belvárosba, de meginogtam. Csak kilenc km és nem a direkt belvároson át, csak szörnyű dugóban.

Pláne, hogy ősztől a metró sem fog járni, a pótlóbusz meg rémálom.

Mindegy, előbb legyünk túl ezen.

Ezer éve olvasom Réka útját, aki öt gyerekkel jurtázott anno Zalában talán. Na most harmadszor is elvált. Elképesztő, hogy milyen nők vezetnek női tanácsadásokat, a macskát nem bíznám rá ilyen hiteltelen nőre...
(Nem, nem a válásai miatt, hanem mert torz élethelyezetet mutat be követendőnek. Amikbe mindig belebukik. Valahogyan ezek jönnek velem szembe, kedvenc antipéldakép Iványi Orsolya, akinél a nagymamám is fiatalosabb, vidámabb, tartalmasabb életet él. A nő korombéli. Nagyi 59 évvel idősebb nálam.)

Spanyolul nézem a Toyboyt a Netflixen, meglepően érthető. Sztripperpasik, mindenki gyönyörű, csodaszép spanyolországi helyeken, krimi, ügyvédek, üzletemberek, közepesen izgalmas és semmi mély mondanivalója nincsen, de nagyon érthetően beszélnek, gyakorolni ideális.

Annyira vágyom már utazni, hogy elsírom magamat!!! Két hét múlva nem megyünk huszonöten csajok belföldre, minden le volt szervezve. Egy nagyon olcsó Málaga rögzítve, azt is módosítani kell. Té is kitalálta, hogy ha vége, akkor megyünk újra valahová. Jóóó!

Lesz még biztonság? Lesznek még olcsó repjegyek? Maradunk az EU-ban? :(

Ha valaki fél éve azt mondja nekünk Rómában, hogy márciusban a live kamerán senki nem látszik a Trevi-kútnál, miközben épp levegőt nem kaptunk az elképesztő tömegben, hát lehet, körberöhögöm.

Milánóban is tömeg volt tíz hónapja, de Róma valami elképesztően zsúfolt (és csodálatos). Volt. :(

Ejj, de elegem van. Vigyázzatok magatokra!

komment

süti beállítások módosítása