Nem merek munkáról írni, nagy rész titok, egy rész meg senkit nem érdekel.
Bár szerintem végtelenül izgalmas egy nagymulti élete, hogyan lehet életben tartani ekkora gépezetet, főleg ilyen monstre átalakításoknál.
Most már percekre is elzárom a dokumentumokat, amint kiugrom p.silni, nem mintha bárki turkálna nálam, de ne is lássa meg az esetleg rá vonatkozó anyagokat.
Mennek el az ismerős arcok, búcsúzunk, ki-ki vehemenciája szerint. Már csak ismételni tudom magamat, nagyon sajnálom a legtöbbüket, 25-30 éve nálunk dolgozó fix munkatársakat.
Sok szívemcsücske kollégának sikerült elhelyezkedni a cégcsoporton belül, remélem, tartjuk a kapcsolatot majd!
Az én helyzetem kicsit labilis, nem tudom, mit gondoljak. Ígéretem van, lepapírozva nincsen, a projektnek pár hét múlva vége. Szerintem kisebb gondjuk is van nálam, legalábbis merem remélni. Én szeretnék itt dolgozni még, ha esetleg menni kell, akkor kb. fél évnyi jövedelmemet (néhány havi fizumat, szabimat, prémiumrészt) megkapnám. Abból viszont jópár hétre kimennék egy spanyol tengerpart közelébe, és egész nap csak a jó levegőt szívnám, hogy tisztuljon a tüdőm.
Ha maradok, akkor ősszel egy távolabbi utazást szeretnék bevállalni meg ha jól értelmezem, Bével is ki kell költözzek Dániába :D.
(Beszélgettem ma a konkurencia emberével céges ügyben, nálunk dolgozott korábban. Őt is egy ex-HR-esünk találta meg az új munkával, nekem is volt már hasonló fejvadász megkeresésem. :D)
Ellenben visszakaptuk ideiglenesen a kedvenc HR-esünket a sok papírmunka miatt, aki lelkiismeretes, precíz és hiányzott nagyon. És imádok vele dolgozni.
Ha már ennyi munka van nyárra, legalább jó arcokkal menjenek el a napok. (Pl. ma a szuperzseni tanácsadónővel egy kávé mellett kibeszéltük a Marvel filmeket. Háááát, hasonlóan látjuk. :))) )
