Tobber életblogja

Egy hónapja eszem clean eatingesen, sportra még nincs erőm, így 4 kg ment le.

Ja, hogy közben tíz napja vergődöm egy (több?) vírussal? :D

Felkeltem egy hét fekvés után, bejöttem taxival dolgozni. Be kellett, irtó sok munka van, nem vár meg a cég.

Hangom nincsen, suttogok, erre mindenki suttogva válaszol. Próbáljátok ki, rém vicces. :D

Ami kevésbé, hogy nagyon köhögök, távol állok mindenkitől, meeting ma pont nincsen, folyamat kezetmosok, illetve megy a hasam, hát az nem poén.

Rohangáltam, intézkedtem, erre érzem, hogy el fogok ájulni.

De nagyon.

Elfelejtettem enni.

Annyira nincsen étvágyam, annyira összement a gyomrom, nem tűnt fel. Az elmúlt napokban egy nagy doboz Stickletti és számolatlan facsart narancs/mandarin volt minden, ami bennem maradt.

Ma délutánig két darab mandarin.

Erre szól a főnököm, maradt náluk saláta, szendvics, egyek. A salátába beleettem, a szendvicsből elég volt egy harapás, nem bírok többet letolni. Szal most szédülök és nem bírok enni, dühítő!

Na megyek, mert még a nyakamba kaptam egy nem kis feladatot, sőt, nagyon nagyot. Ha ma lepörgetem a határidőket, marad KETTŐ napom befejezni!

Őrület!

Összeesek.

Így hogy táppénzen, folyamatos paracetamol mellett sem teljesen lenyomott lázzal, csatak izzadtan és félájultan szétdolgozom magamat az ágyamból, mert zárunk, így sikerült annak az egysejtű IT-nknak a MAI, globális nagymulti éves zárásának egyik napjára időzíteni az új VPN-ek telepítését! Az átmeneti időszakban a rendszerek nem elérhetőek.

Ezek agyhalottak!!!!!!!!!

De tényleg, lezár szépen az SAP két nap múlva, mindenki lazul az adminisztrációval két hétig, miért nem akkor, fszok?

Na jó, megfulladtam, de este óta 38 alatt tudom tartani a lázamat gyógyszerrel. Gyenge vagyok, de taxival bemegyek, a holnapot, meg a már lazább pénteket és szombatot ledolgozom, ha addig élek is.

Néha van olyan érzésem, hogy addig élek. Csak fekszem és vacogok és nagyon letepert ez az egy hét vírus!

Nincs magánéletem, senkinek nem is merek ígérni, közben O babája megszületett és még egy szép levelet sem fogalmaztam, a barátaim és a fiúk meg meglepő, de hiányolnak.

Szabi alatt kizárólag a fontos dolgokra szánok időt, ki kell kapcsolódjak, mert a szervezetem kikapcsol engem.

Na megyek vissza dolgozni.

Életem leghosszabban kinyiffantó vírusos fertőzése, hatodik napja nem szűnő lázzal és folyamat csatakokban folyó izzadtsággal. Undorító szárazköhögés, hasmenés, menzesz sokadik napja, már annyira kivetkőztem a méltóságomból, hogy szégyellem. Mármint a macska előtt, ő meg pont leszarja, de el sem merem mondani, mik voltak.

Úgyhogy reggel felhívtam a háziorvosomat, hogy rámnéz-e, mire lebszcsizott, hogy már rég ott kéne lennem, pláne nyaki műtét után hat héttel ordas köhögéssel.

Úgyhogy elvitettem magamat édesapámmal (itt a Papírkutyák már röhögnek), szerintem olyan 15 perc volt az út (gyalog is annyi) és volt benne egy tiltott megfordulás is (mondjuk azt én is megcsináltam volna, csak nem egyesben kizárólag kuplungozva). Aztán a kocsiban még vitáztak Anyámmal, hogy kinél van a Family Card, itt felhívtam a figyelmüket, hogy csatak izzadt vagyok, kint 3 fok és szélvihar, én inkább megközelíteném a tbc-sekkel teli sztk-t.

3 nap táppénz, persze ne aggódjak, még 3-4 nap és a láz elmúlik, a köhögés minimum 3 hét. Hát, annyi szokott nekem mindig, de nem vagyok boldog.

Rákérdeztem az erősítőszerekre, ajánlott multivitamint, felírt D3-t, vasat, ugye, mert azon elborzadt, vettem lázmérőt. Mivel 35,6-9 között volt a műtét környékén is az alaphőmérsékletem, semmi értelme mérni, úgysem megy láz tartományba. Hát ma paracetamol után egy órával volt 38,6, tehát nálam erősen felső tartomány.
Így, hogy oxigénhiánnyal szédülve ugatva szárazköhögök, néha khöm hányásig, bár nem látott semmit a torkomban, felírt némi nyákoldót. Bszom. Nem tetszett a dolog, de beszedtem. Hát, órákig küzdöttem, hogy egyáltalán levegőt vegyek!
Egész éjjel nem aludtam, jólesett volna némi szundi, de olyan hörgős köhögőrohamaim voltak szinte minden levegővételnél, hogy kapaszkodnom kellett. Szerintem a szembeházban hallották! (Most is.)

Hát köszi, felhívtam biokémikus apámat, azonnal leállított róla.

Közben megjött a mosógép, vagy öt óra alatt megmosta/szárította a teljes garnitúra ágyneműt, amiben már nem bírtam ma fetrengeni és utolsó erőmmel lecseréltem.

Most felültem dolgozni pár órát, év végi zárás, hideg priznic mindenemen, próbálok levegőt venni, majd fertőtlenítem a billentyűket.

Ti hogy vagytok? :D