HTML

Csajos nap

2018.01.07. 13:12 :: Tobber

Paracetamol+antihisztamin eltűntette a tüneteket három órára, úgyhogy elmentem csajos workshopra, átbeszéltünk egy csomó színt, mellesleg rákérdeztem, durva lenne-e visszaváltanom az eredeti hideg étcsokibarna hajszínemre az ombre karamellből.

Szerintük is egyértelmű, úgyhogy hazafelé vettem icy dark brown - cool tone festéket, másfél dobozzal beszívott a hajam. Meg a szőkítés le is dobja majd néhányszor.

Sötétbarna vagyok megint. Imádom. A bőröm tónusa sokkal szebb, a szemem csillog, a régi is jól állt, de ez nagyon találó. Pink rúzs, lila szemfesték (úgyis minden szürkévé válik a szemhéjamon), új arcom van.

Játékosabb volt a több árnyalat, úgyhogy simára vasalva unalmas lesz, többször kell majd hullámosan hagynom, feltűznöm.

Azóta újra láz, pihi otthon, randi, társas lemondva.

 

komment

Nyiff

2018.01.05. 20:13 :: Tobber

Egy éve nem voltam beteg.

Tegnap 3. napja dolgoztam az átfagyott irodában, délben már lázasan, úgyhogy kivettem 1,5 nap szabit és hazajöttem aludni taknyosan, fejfájva.

Egy gyöngy fülbevalót befejeztem, meg olvastam.

Meg széttrollkodtam a tindert, eddig a hülyéktől röviden, udvariasan elköszöntem, ma pikírtkedtem párat előtte, hehe.

Annyi genny ember van fent. De cuki is.

 

komment

Méghogy a nő természetesen a legszebb

2018.01.04. 10:39 :: Tobber

Tegnap azzal talált meg Jóképűújkolléga, hogy milyen más az arcom, erősebb a sminkem, vagy vastagabb a szemöldököm?

Hát, hetek óta nem sminkelek, a szemöldököm mindig vastag (és háromszor ekkora alapból, kiszeltünde sírva könyörögne érte). Nem mertem elárulni neki, hogy az egyetlen változás, hogy az egész arcomat (értsd a teljes homlokomtól a járomcsonton át az államig, igen, a szemem alatt is, mindenhol irtó finom kis babapihe borítja, fekete, nyilván) na ezt szőkítettem ki előtte nap láthatatlanra. Hat árnyalattal szebb így a bőröm, peelingnek sem utolsó! :D

Nyilván erről nő nem beszél, de vagyunk páran ezzel a problémával.

---

Tegnap immáron ex Nagyfőnök átballagott hozzánk és két nagy puszival köszöntött minket új év alkalmával. Ez nagyjából annyira meglepő viselkedés, mintha Áder János sétálna oda a metrón és adna két puszit.

Este csetelek a fiával (28, intelligens és elegáns férfi lett), mesélem neki: Akkor nagyon szeret titeket, ilyet sosem szokott csinálni.

:)

Nahát, jó így 11 évvel később, utólag rájönni, hogy kedvelt egyáltalán, sosem mutatta.

Igen, a fiával lebeszéltem egy randit, már a levelezésünk is elég forró...

---

Tegnap körbeturnéztam a fél céget a történettel, mennyire koncentrált tudok lenni: egyik este beültem a kádba kezemben a mobilommal, néztem a Terápiát rajta. Megengedtem a melegvizet, beleöntöttem az illatos dove habfürdőmből a kád aljára, aztán néztem tovább Zsolti történetét.

Egy idő után feltűnt, hogy nem jön fel a hab.

Körbenézek: hát elfelejtettem bedugni a lefolyót. :D

AZ NEM tűnt fel, hogy a víz nem nő, vagy fáznék...

 

komment

Alternatív terápia

2018.01.03. 13:21 :: Tobber

Úgy éreztem, hogy a hagyományos, tudományos kutatásokon alapuló, intelligens emberek által kidolgozott, tesztelt és alkalmazott terápiák mellett egy alternatívat is igénybeveszek:

Beültem egy kád habfürdőbe és kb. két órán keresztül spanyol nyelvű dalokat töltöttem le a telefonomra, követtem a szöveget és hangosan énekeltem gagyibbnál gagyibb popdalokat Gloria Estefantól Shakiráig.

A leghatékonyabb módszer eddig.

komment

Évösszegzés 2017 - a szerelem éve

2018.01.02. 15:45 :: Tobber

Hosszasan betegen indult, valszeg a túl sok kondizás tette. A legjobb formámban voltam év elején, februárra már 4 kg felszökött.

Február 4-én átjött egy tinderes randi. Csodaszép, hollófekete hajú, mindig mosolygó, megnyerő 22 éves. Adonisz test, jó stílus.

És aztán egyre többet maradt. Aztán már akkor sem ment haza, amikor nálam volt a farsangozás, így bemutattam a barátaimnak. Munkát keresett és április 10-én átköltözött hozzám egy nagy táskával meg a dárctáblájával. Feleztük a rezsit, bevásárlást. (Igaz, ötször annyit eszik.)

Romantika, ragaszkodás, csillogó szemek, láthatóan imádott, istenített, ki is mondta/mutatta. Ő körbeugrált, mosott, főzött-sütött, leste minden kívánságomat, ölelgetett, kényeztetett, nekem "csak" a munkával kellett törődnöm, mert azzal ő valahogyan mindig hadilábon állt.

Nem egy okos srác, elintéztem helyette, hogy befejezze a jogsiját. Aztán felkészítettem egy vizsgájára a szerinte feladott könyvből, az ment is neki. Csak nem abból a könyvből kérezték. Ráfeküdtem a témára, az edzőm segítségével találtunk másik sulit, ahol levizsgázhatott. Lekértem a 600 oldal tankönyvet, a tételeket, és egy hónapot arra szántunk, hogy minden este ráhasalunk a tételekre, akár vezetés közben is bele-belkérdeztem. Én már simán letenném az edzői vizsgát ezalapján. Végre sikerült, el is kezdte a szakmát, én meg a marketinget nyomtam erősen. Mióta nem vagyok, nullára csökkent az oldala látogatottsága.

A kapcsolati tőkémet is használta, Műegyetemista, régi szeretőm volt az első bérletes nála, TCsV a második.

Közben jött a nyár, jöttünk-mentünk állandóan, kerti partik az ő nyaralójukban, evezgetések, balatoni romantikus napok Füreden, majd Bé és Vé felvetették, hogy irány egy horvát sziget, nem kellett kétszer mondaniuk. Minden perce felüdülés volt, a hely, a tenger, a kis falvak, az ételek, a nyugalom, a tiszta levegő. Azok a báránysültek, rákok!!! :O Judós3 itt evett először rákot, nagyon menő fiúnak érezte magát.

Kaptam tőle romantikus ajnádékokat, szivecskéseket, meg you are my love feliratú gyűrűt. <3

Még tavasszal bemutattuk egymást a szüleinknek is, bejárók voltunk egymás családi eseményeire, vasárnapi ebédekre, tesója eljegyzésére, bulijaira, apja többnapos biciklitúrájára (mondjuk a felében csak wellnesseztünk), Keresztfiamékhoz grillezgetni. Keresztfiam istenítette, mindenki másnak is nagy kedvence volt. Nagyon megnyerő fiú!

Strandolni, szalonnát sütni együtt mentünk, vegyítve a barátainkat.

Volt, hogy kóborcicát fogadtunk majdnem örökbe, sírva hagytuk ott végül, nem lett volna értelme.

Póker-, dárc-, és meccsnéző bulik voltak nálunk, a cuki haverjaik átjártak csak úgy iszogatni, ő is jött velem minden társasozásra. Szeretett érett felnőttekkel lenni, sokat fejlődött.

Jártunk kint többször a lovin, pecázni, hokimeccsen, judó VB-n. Lógtunk ezer kávézóban, a fél éves együttlakásunkat a pilisi céges üdülőben tartottuk, csak mi voltunk, vörös rózsa, szivecskés lánc, reggeli kávé, teljes körbeugrálás. Esküvőn buliztunk végig. Majd rá pár napra novemberben otthagyott. Csúnyán. Valószínűleg a munka nem volt kedvére (már tényleg sokat jeleztem, hogy nem tudunk egy pénzből megélni!), meg hogy nem mehet bármikor a barátaival.

Mindkettő megbeszélhető lett volna.

Sírt 3 órát, hogy mennyire szeret és hogyan fogok neki hiányozni, de nem bírja a kötöttséget már.

Hát menjen.

Életemben nem volt ilyen békés, vidám kapcsolatom. Őt mindenki imádta, rendkívül megnyerő személyiség.

Azt mondta, kiéli magát, és visszajön.

A telefonja a nevemen van, fontos cuccai nálam, a facebookról azóta sem veszi le a közös cukizós fényképeinket. Képzelem, az hogyan eshet az új nőcskéknek.

Nem tudom, mikor, de én már nem szeretném. Nagyon sok erőmet felemésztette, hogy munka után még neki keresek munkát, edzetteket, tételeket, mindig volt valami feladat, amit egyedül nem tudott/akart megoldani. Feladtam az edzéseket és a spanyolt, nem bírtam azt is.

A cégnél volt 2 nagy válság, a Nagyfőnök el is ment másik poziba, a fúrás sikerült, kiborított.

És a tetejébe nagyon váratlan volt ez a szakítás, előtte nap még együtt szelfiztünk a díszkivilágított Operaház előtt, teázóban sutyorogtunk, elémrohant örömködve a lépcsőházban, aznap reggel sütött reggelit és ágybahozta.

Sokkolt!

Ez így mind egyben novemberben annyira rámomlott, hogy összerogytam. Először csak a szakítás gyászfeldolgozása miatt mentem terápiára, de aztán a szakember rájött, hogy itt sokkal nagyobb a baj, gyógyszer kell és nem sok választ el valami végzetestől.

Ennek már köze nem volt Judós3-hoz, munkához.

Nem először voltam depressziós, de eddig ügyes technikákkal lassan jobban lettem, most sem sport, sem hobbik, semmi meg sem mozdított, pánikolva ébredtem minden éjjel (én, az Alvás Világbajnoka), hangosan bőgtem úton-útfélen, semmi nem okozott örömet, amivel régen kirángattam magamat.

Nagyon mélyen voltam.

A gyógyszerek most kezdenek hatni kb. 4 hét után, már nevetek nagyokat, 1-2 naponta jön csak egy kisebb sírás, végigalszom minden éjszakát (ha a pasik hagyják), és pont nem érdekel, hogy miért vagyok már életem legkedvesebb párja nélkül. Ha nem kellek neki, majd kellek másnak, de egyedül is jól elvagyok.

Elég most Anyu, és néha apu mizériáival foglalkoznom.

Hezitáltam, hogy menhelyről elhozok egy kutyát, de egyedül nehéz rá figyelni, nem vagyok otthonülős, hülyét kapna egy minilakásban. Pedig de jó lenne!!!

Újra lejárok kondizni, hála Békának, színházba is elmerészkedtem és nem is volt csalódás, hála Bének, jövő héten befizetem a következő spanyoltanfolyamot. Hívott a régi tanárom is kiscsoportba a CEU-ra, de az heti két este munka után, plusz egy este tanulni rá közben, plusz hétvégén, ami újabb stresszforrás, így a szombati egyszer négy órás mellett döntöttem, szépen autóval, nem cipekedve bkv-n, igaz, sokkal többen leszünk. Nem gond, ezen a szinten intelligens, érdekes emberek járnak csak, szeretek ismerkedni. Talán egy középfokút is leteszek végre, csak hogy valami ösztönözzön.

Ez az évem a tervekhez képest nem a spórolás, hanem a herdálás jegyében telt, úgyhogy az anyagi helyzetemet is rendbe kell hoznom. Tervek vannak.

---

Röviden: életemben talán először kölcsönösen szerelmes voltam valakivel, aki nem bántott meg, nem játszmázott, teljes szívével önmagát adta 0-24-ben és ehhez hasonlót én a környezetemben sem láttam soha.

Örülök, hogy jött, hogy ragaszkodott, szerettem Judós3-t.

A szülei nevelését meg csókoltatom, otthon a 10 nm--es kisszobájában biztosan jobb neki, csak dolgozni ne kelljen két buli közt.

Új év, régi kihívások, több magamrafigyelés, nemet mondás jó programokra is, ha úgy érzem (na ez lesz a legnehezebb).

komment

Újév

2018.01.01. 18:04 :: Tobber

Újévkor tilos halat enni.

A Gold Fischli halnak számít?

 

komment

Átjáróház?

2018.01.01. 15:08 :: Tobber

Na jó, ma sem veszem elő a laptopot. Holnaptól ütögethetem napi nyolcban.

Két kérdés:

Sosem látott, 3x skypeoltunk spanyoltanárom kéri, hadd szálljon meg a héten nálam. Hogyan rázzam le? Ne legyen a lakásban, amíg dolgozom, ne legyen a tinder randik gátlója, meg az én nyugimé 38 nm-en, egy ággyal. Én sem kérnék ilyet idegentől!

Nagyfőnököm (aki már exfőnök pár hete) fia konkrét ajánlatot tett. Nem lenne ez nekem ciki? Apja a cégen belül maradt!

Közben az ünnepek körül minden valaha lerázott barom előkerült, ha nem válaszolok, gyerekes vagyok, ha megírom, hogy a nem továbbra is nemet jelent, már választottam, megsértődnek. Vagy a régről novemberben visszatért kérdi, mi a terv, pihenek. Akkor ő átjön hancúrozni. Ledöbbent, amikor megírtam, hogy a keksztől vagyok ma fáradt (egyébként tényleg). Azt hiszik, hogy majd megmentenek, ha felajánlják magukat? :O Ma a vizilabdás is előkerült, akivel megbeszéltük, hogy egy lesz. (Ő szvsz sikeres a nőknél, én meg bénának tartottam az ágyban. Ezekről ismét írhatnék hosszan, de Mona tud bénáékról találóan írni. Aki hollandja nagyon az én hollandomra hasonlít sok évvel ezelőttről.)

Ej, de unom.

Bocs, pms.

 

komment

Na

2018.01.01. 12:03 :: Tobber

Aztán azon is röhögött, hogy szerintem Csajkovszkijt el kellett volna tiltani a zongorától, szerinte Lisztet meg nem. Oké, ő belefér.

Okos és gyönyörű, magas, művelt, zongorázik és sportol és van kicsiavilág ismerősünk és egyébben is kiemelkedő.

És 20 éves.

És ku.vára nincsen humora. :))))

---

És azt meséltem, hogy match-eltem tinderen Nagyfőnök fiával? Kicsit zavartan kérdeztük meg, ki és mit. Emós kamaszkorától ismerem tizenéve. :D

 

komment

Folyamat harangoznak

2018.01.01. 10:10 :: Tobber

ÚjB annyira röhögött, amikor pápistának neveztem, de mi kálomisták már csak ilyen viccesek vagyunk.

 

komment

Legyen

2018.01.01. 09:43 :: Tobber

2018 első fogadalma, hogy amelyik nap nem találkozom senkivel, enni fogok hagymát. Ma el is kezdem, bocs, Epe!

Több nincs, nem hiszek bennük. A kondis lányok fogyiversenybe kezdenek, hívtak. Szerintem a 6 hét végtelenül rövid táv, főleg, hogy tömeget néznek, főleg, hogy kilóban, nem százalékban, azon simán nyernék koplalással, kevesebb izomépítéssel, folyadékmegvonással. (=nettó hülyeség)

Nem is akarom frusztrálni magamat, a munka, új főnök, újra nyelvtanfolyam, a szakítás, a lelki betegség épp elég teher. Amikor csak tudok, pihenek.

 

komment

süti beállítások módosítása