Tobber életblogja

Amikor kilépek hajmosás után a fürdőből, Judós3 (22) lelkesen készíti a husit a salátámhoz, kavargatja az alfahím izomzatával a serpenyőt és közben önfeledten

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Komár Lacit énekel.

Elég naív vagyok, de az már kétségtelenül lerázás, hogy Béká nem csak azért "nem tudott" tegnap jönni kondizni, mert állítólag a város másik végében a cucca (kérdeném, miért), de az RTL híradóban akar statisztálni az új műszempilláival, hogy olyan derék szomszédnak ismerte a gyanúsítottat.

Egykezeseztem hét kilós kézi súlyzóval most először. De nincs más jele, hogy a szteroidtól erősebb lennék.

Este jártam fodrásznál, boldogan mesélte, hogy havonta szerez 1-1 diplomát.

Lúzernek érzem magamat, én éveket tanultam egy-egyre. Pedig nála még én is okosabb vagyok.

Reggel megmetszettem a sásbokromat. Ellentétes infók járnak a neten, de az tuti, hogy ha kell, akkor most van az ideje. A fűféléket ilyenkor szoktam, és mivel a levelek 4/5-e elszáradt télen, hát belevágtam. Remélem, nem öltem meg. Jövő héten fellazítom a földjét egy kis homokkal, egy hónap múlva megtápozom, akkorra már ideje lesz a virágosakat, egynyáriakat, vagy egynyárinak kezelt évelőket is elültetni, még játszom a gondolattal, milyen színek, milyen virágok legyenek melyik ládákban. Tavaly egy hatalmas virágözön volt a tetőteraszom, idén überelem. Eper tuti lesz, hagymák is száz százalék, nagyon szeretnek nálam kis ládákban teremni, más haszonnövényhez forró és napsütéses az erkély sajna. És a kék juniperusom, cukorsüvegem, kaktuszaim biztosan megerősödnek majd a hideg tél után. Jön a naponta kétszer locsolós fél év...

Tegnap beszélgettünk, hogy a phd-ző srácnak második nyelvnek elég lenne egy A2 nyelvvizsga. Én meg nem vagyok extra motivált a rendhagyó igék magolásával. Ezért felvetettem, hogy leteszem vele, vágjunk bele.

Erre ránkszólt a tanárnő, hogy majd küld gyakorló anyagokat, de menjünk inkább B1-re, azon a szinten vagyunk. :O

Gyorsan kitöltöttem egy tesztet a neten, azalapján is stabil B1, plusz a vizsgákig még van két hónap tanfolyamom is, meg idő gyakorolni.

Nincs szükségem rá, de az önéletrajzokban, pláne ha spanyol érdekeltségű munkáltató, jól mutathat(?), és 15 000 10 000 Ft-ot tudok kockáztatni. De főleg motivál a tanulásra.

Nem mintha az angol nyelvtudásomat az interjún tíz perc beszélgetésen túl tesztelte volna bárki. Ha tudok beszélni, levelezni a külföldijeinkkel, néha megírok egy-egy anyagot, az elég.

Beindul az élet, csak az a kib.szott tavasz ne jönne. :(

Tegnap teljes felsővezetés hiányában el tudtam költeni komoly tízezreket ugrani ebéd helyett a régi bőrgyógyászomhoz, mert egyszerűen belobbant a bőröm. De úgy mindenhol (minusz kéz, arc). Öreg allergiás vagyok, de az allergiagyógyszereim és öngyógyítás nem jött be. Lecseréltem a mosóport is, de ha belobban, úgy szokott maradni. Kicsit aggódtam azért, hogy Judós3 felmerülésével jöttek a tünetek, nem ő-e a ludas.

De nem, persze.

A dokinő meglátott és örömködött, hogy milyen jó ismét látnia, mondtam, hogy ezer 17 éve hozta rendbe a bőrömet, de ő emlékezett. :D És hogy mennyire gyönyörű a bőröm, és mennyire jól nézek ki. De nagyon.

Megvizsgált, az első kérdése, hogy nem váltottam-e Ariel mosóporra. Óóóóóóóóóóóóóó!!! :O :O :O

Beszarás! De igen!

Nikkel edényekben készítik a mosóport, állítólag beleoldódik, nem az első esete vagyok.

Aztán csacsogott a fiatal lányok hülyeségeiről, a hajhosszabbítás okozta kopaszodásukról, meg a műszempilla ragasztótól öklömnyire dagadt szemekről, tévés sztorikat, minden második percben beleszőve, hogy mennyire gyönyörű a bőröm (mármint az arcom, a többi most nemigen). Hát ez tőle nagy bók. :D Nem mesélem el az allergiás kiütés részleteit, elég annyi, hogy nagy kiterjedésben elég idegölően tud viszketni, hiába a jól bevált tablettám.

Kaptam szteroidokat, erre nincsen más. És megtarthatom Judós3-t is, megkérdeztem. :)

Persze azonnal kapott a témán és kikérdezett a fiatal szeretőkről, szerinte ők nem tudják, hogy 41 leszek, mert harmincnak sem nézek ki. De tudják. :D És hogy jól csinálom, hogy nem megyek férjhez, mert az nyűg a korral. Jaj, ha annyi ezresem lenne, ahágy idősebb nőtől ezt hallottam! :D

Visszasétáltam a napsütésben ujjatlan blúz-tavaszi blézerben, csodaszép napsütés és meleg volt. A patikusnő vagy tíz percig psziánszozott a receptekkel, tuti gyanús, aki szteroidokat vált ki, nem?

Nőnapra kaptunk a kollégáktól mindenféle kedvességet, nagyon cukik voltak és mindnek parfümillata volt, készültek a puszilkodásra. :)

Aztán elrohantam munka után spanyolórákra, ahol kedves bíróság becsszó nem én ültem a huszonéves srác mellé, de nagyon jókat szórakoztunk ketten.

Aztán elmentünk egy kedvenc helyre kézműves finomságokat enni és órákig italozgatni a régi spanyolos csoportommal, meg a régi tanárral hatan, hát irtó nagyokat vihorásztunk. A pincért totál összezavartuk, hogy spanyolul beszélgettünk, néha magyaráztunk valamit angolul a nem magyar srácnak, hozzájuk viszont magyarul szóltunk.

Következő bandázásnak színházba meg egy dokufilm bemutatóra megyünk.

Ja, hétfőn jártam Bével színházban, ismét végignevettük a darabot. Meg kaptam Bétől kifinomult csomagolású szivárványpónis tusfürdőt és spanyol divatújságot ajándékba.

Ő tudja, mivel tehet boldoggá.

(Közben idejött most az igazgatóm csacsogni és az asztalomra kötött héliumos lufit babrálta. Majd szépen fejbecseszett vele. Én csak röhögök, szegény azóta is elnézéstkér, hehehe...)

Ja és egy csomót sétálgattunk. Kézenfogva, ölelkezve, csókolózgatva. Akárhányszor hazaértünk (4x), napsütésben, sötétben, esőben, elmentünk a környéket bebarangolni. Néztük a házakat, fákat, cicákat, sétáló öregeket. Megjegyeztem neki, hogy az idős nénik magukhoz vesznek egy kis pincsit, hogy boldogságot hozzanak unalmas életükbe, ezekután egy laza párhuzammal ezután Pincsinek és Maminak szólítottuk egymást.

Hát így vagyunk mi kettecskén.

:D

Ilyen hétvégét mindenkinek. :D

A terv annyi volt, hogy tanulok, takarítok, délutántól társasozunk az újonnan szerzett játékokkal TCsV-nél, vasárnap délután meg felkapom Judós3-t és kitalálunk valami érdekeset.

Egy ideig tartottam magamat a tervhez, aztán elindultam TCsV-hez, közben telefonálgattam Judós3-mal. Aki nagyon bírja a cimbiket, ezért megkérdezte, jöhet-e velünk játszani. Hát persze. Kipróbáltuk és imádjuk mindkét játékot, nagyokat nevettünk, ettük TCsV finomságait, mindenki nagyon befogadó a sráccal is. Meghitt, vidám este volt. Hazafelé az éjjel-nappaliban vettünk reggelirevalót, aztán nem aludtunk jódarabig…

Reggel ő még aludt, én olvasgattam mellette az ágyban, hallgattam a szuszogását. Reggelit készítettem és ágybavittem a kávéját.

Kb. már csak apám és a Papírkutyák (new LP out now!) nem ismerik a fiút, úgyis terveztünk erősítést, gondoltam, menjünk délelőtt az én termembe, bemutatom Békának. Béká próbált minket lerázni, sokan vannak, kardiózzunk otthon, de átláttam az üzenetén, hát lementünk.

Nos. Minden gép tele volt emberekkel. Döbbenten összenéztünk a pultossal, egymással, akkor jövünk este! Békára rácsörögtem, ha akar, köszönhet nekünk, de úgy tett, mint aki nem hallotta.

Hazamentünk tovább örülni egymásnak, ettől nagyon éhesek lettünk, elmentünk a közeli pizzériába hatalmasat kajálni, megelőlegeztük a mozgásra.

Ismerős volt a pincérsrác, rákérdeztem, nem néptáncoltunk-e mi együtt évekkel ezelőtt. Hát de. És mivel Judós3 éppen munkát keres a sport+suli mellett, hát rákérdeztünk, keresnek-e pultost.

Fel is írták a számát, lesz üresedés lassan, azt mondták, a rám való ismeretségre tekintettel hívni fogják. Még egymás nevét sem tudjuk, hihihi.

Na utána már ránkfért némi alvás! Este fél hétkor pánikolva ébreszt Judós3, hogy kelnünk kell, kilenckor bezár terem! Hát most nem írom le részletesen, mit gondoltam magamban…

Oké, lementünk, csacsogtunk a pultossal, aki felnevetett beléptünkkor, végre nem sokkos a fejünk, hehe.

Nyugiban erősítgettünk, ötpercenként odajött, hogy majd kijavít, de mindent helyesen csináltam, így csak megölelgetett, ami sokkal jobb, mint az edzőm szekálása például. Meg nem kukkolt tovább a két rondafejű negyvenes. A cuki huszonéves igen, de azzal meccseltem is tinderen ma reggel, szóval hoppá. Kilenckor hazamentünk, úgy éreztem, elájulok, nyújtás, hajam dráma, stb. Na és akkor a fehérjeturmixunk letolása után kitalálta, hogy akkor ő most hálából a hétvégéért főz egy vacsorát.

:D

Hát ez a fiú egy tündér! És még szép is. Mondjuk jobban örültem volna végre némi alvásnak, de nem akartam kedvét szegni, előkaptam csirkemellet, pár hozzávalót, meg rizst, mi mást. Elküldött addig hajatmosni, pihenni, és olyan finom ételt rittyentett, hogy szerintem nálam is ügyesebb, pedig otthon vagyok csirkemell témában. :D Megterített, gyertyákat gyújtott, feltálalt, bekajáltunk, iszogattunk, zenét hallgattunk, majd hajnali kettőig beszélgettünk az élet nagy kérdéseiről. És arról, hogy most akkor mi is van köztünk és hogy hűségesnek kéne-e lennünk. Hát, erre nem tudom a választ, mert utálnám, ha neki lenne más, de ettől még valszeg van, ő is utálná, ha nekem lenne más, én meg megőrülök már némi Hokisért, aki ma reggel is lelkesen érdeklődött a szabadidőmről. Meg a többiek, napi 2-3 pasit rázok le a múltból vagy a megkezdett ismerkedős szakaszból.

Passz.

Aludtunk 4,5 órát, ma munka, aztán két spanyolóra (Bé, menjünk inkább vacsizni, légyszi!!!), majd este 3 óra 15 perces(!!!) színház fél nyolctól. Szerintem sosem érek haza.