Tobber életblogja

Minden hülyének el lehet adni a receptet, ha zabliszt szerepel benne, így azt hiszi, egészséges, igaz, a vaj, a feta, meg a sajt összetartott volna zab nélkül is, de baromi finom lett. Terveztem, hogy az ilyesmit kedvelő Bének és Gének (idéntől már mindkettővel egy épületben dolgozom 3 különböző cégnél) viszek kóstolót, de bocs, bekajáltam az egészet. :S

Új szerzeményem szerint ronda, de soha nem láttam még szép zabos sütit.

A hétvégén a munkán túl nem történt semmi, 5 tervezett programot töröltem, mert pihennem kell. Takarítás, mosás, főzés, manikűr-pedikűr, és a gyűlölt ágyhúzáson túl csak vásárolni mentem el, útközben Anyut eldobva egy darabon és kb. 25 év után adni két puszit a gyerekkori szomszédunk immár nagyfiának.

A mensim most már fixen nyolc napos, ezzel szenvedtem is a héten (a nőgyógyász csendben utalt a koromra, mivel más gond nincsen), a taknyom nem múlik, nem is csodálom.

Létrát is arrébbtettem, a többieknek vizsgák.

Tinderen megtaláltuk egymást Gé öccsével, akire ugye emlékezhetünk a kettővel ezelőtti évadból, és a hírek szerint boldog kapcsolatban él már. Hát ezek szerint nem...

Mindegy, elhívott egy italra, én meg amint szabin leszek, el is megyek, beszélgetni szeretek vele.

Nyáron is csak pár nap szabikat vettem ki, ősszel sem volt egy hét, így maradt két hét szabim, úgy várom, mintha utaznék valahová, pedig csak otthon leszek.

Karácsony előtt monstre céges buli, nagytakarítás, sütés, készülődés, Béká, Új szerzeményem, talán pár orvosi kontrollt is beillesztek a magánrendelőben, de ha lehet, offline akarok lenni, nem menni még a városba sem, barátokat is egy napra tervezek Szilveszter előtt és mindenki hagyjon békén...

Csak hogy demonstráljam, milyen kompetens emberek dolgoznak nálunk, a tegnapi, teljes igazgatósági karácsonyi vacsorára felemeltettem a pénzüggyel a bankkártya limitet.

Többször rájuktelefonáltam, hogy nem kaptam visszaigazolást, kioktatva lenyugtattak, rendben lesz.

Fizetnénk a többtucat résztvevős rendezvényt az éjszaka közepén tegnap: nincs elég fedezet a céges kártyán.

Valaki csak ugatni tudott, de nem csinálta meg.

Úgyhogy kénytelen voltam előkapni a privát bankkártyámat és hatszámjegyű összeggel kiegészíteni, én, a magánszámlámról, karácsony előtt.

Egyelőre nem tudom bent kideríteni, ki a hibás (azok sosem kapnak büntetést persze!), illetve hogy hogyan jutok hozzá a pénzemhez, mert papíron nem is ennél a cégnél dolgozom, a számla nagyobb összegről szól, ugye, pénztáros leráz, pénzügy fel sem vesz.

Persze miközben idegesen telefonálgatok, hogy talán ne a januárban érkező fizumhoz csapják hozzá, ha egyáltalán azt lehet, a fejem fölött kiabálgatnak át, meg ordítva kérdik, miért vagyunk csendben, de megsértődnek, ha azt mondom, dolgozunk, megtalálnak nem én feladatom sürgős ügyekkel, és a szerződés sincsen meg.

Kuvvára hiányzik ez a pénz, ha nem kapom meg!

Ja, tegnap kiderült ÚJABB KÉT kollégáról, hogy pszichiáterhez jár. A kiborulósunk már zárt intézetben pár hete ismét. Az ő munkáját átvevőkre ránézve ők sem bírják majd sokáig. Van, aki azért jár be később, mert a nyugtatói miatt nem bír korán kelni. Folytassam?

Szétrobban a fejem a stressztől, vagy a láztól, megyek vissza dolgozni. És viszek haza is, ha már megkaptam a holnapot szabinak.

Van olyanotok, hogy a finisben leálltok?

Elfogyott a lendületem. Tegnap is túlóráztam, fél kilenc körül másztam végül haza, totál takony és belázasodtam, már csak 4-5 feladat, egy szerződés és egy bazi nagy aktarendezés vár holnap délig, ma héttől egy céges vacsora, de semmi erőm nekihasalni a maradéknak. :'(

Kicsi a világ 3x

Tinderezgettem egy pécsi fiúval, aki sokat jár a fővárosban. Itt sosem értünk rá összefutni. Jártam múlt héten Pécsen. Ott sem.

Szombat este megyek le a mozgólépcsőn Pest közepén, rámcsörren: most mentem el mellette.

Senki ne mondja, hogy nagy ez az ország.

---

Anyámék kimentek egy pálinkafesztiválra, álldogálnak egy termelő előtt, milyen érdekes neve van, negyven éve volt ilyen nevű kollégájuk.

Az eladó odament, hogy ő is XY, a volt kollégájuk fia, az egykori kolléga (vegyész) főzi a pálinkát.

Potyáztak egy nagyot.

---

Takarítónőm (44 éves) kéthavonta egyszer jön végül, ennyi elég. Nézegeti a hűtőmön a tánccsoportomat, majd felsikít: ismeri az egyik fiút. Megkérdeztem a srácot, őőő közeli kapcsolatban voltak anno.

---

A cégnél már év végi őrület van, határidők, zárások, hisztik, csontvázak a szekrényből, tovább nem húzható feladatok és mérhetetlen feszültség.

Ennek örömére másfél napra elmentünk Pécsre workshopolni huszonpáran. Összeültünk a HR-rel tisztázni feladatokat, jogszabályokat, értelmezéseket, SAP-t. Nem vagyok egy vezető alkat, de a mi oldalunkról én számítottam a főnöknek, vagy hogy, oda kellett tennem magamat. Ránkfért egy kis közösségépítés, remekül sikerült, éjjel még forralt boroztunk, hajnalig sztoriztunk, jó szórakozás volt.

---

Szerencsére Jogászhallgatóm elúszott a tanulással, így egyik este maradt időm mosni és aludni(!).

---

Tinderen egyetlen új szerzeményem van, félek, rá több időt kéne száni, ami egyelőre nincsen.

Péntek éjjel átjött és két liberálisként remek rasszista poénokkal szórakoztattuk egymást hajnalig (angolul), mindenki a saját népét fikázta sztereotípiák alapján, vinnyogva röhögtünk, tudtam, hogy a fiúnak remek humora lesz! Ő sokat szeretne találkozni, amíg az országban lesz, én szintén, de nem látom egyelőre, mikor.

Idén még két hét szabadságom ragadt bent, úgyhogy talán jövő hét vége felé elkezdek karácsonyi pánikolni elkezdem kiélvezni, meglátom majd, az biztos, hogy szabiból vissza kell jönnöm elintézni ezt-azt. :S

---

Bemutatkoztam az új kollégának, amikor péntek este Mikulás-sapkában surrantam végig a folyosón csokikat osztva, lelkesen magyarázok, egy idő után kapcsoltam, hogy a sapkát magamon hagytam. Így sosem fognak komolyan venni.

---

Szombaton ismét találkoztunk a Keresztfiammal, elvittem mikulásozni, egyre viccesebb ez a gyerek.

---

Tegnap nálam volt a szokásos adventi mézessütés, nagyívű terveket szőttünk, amit sosem fogunk megvalósítani, szeretnénk újra fiatalok lenni (jó ízületek kellenek hozzá).

---

Békától megtanultam, hogy ha törik, ha szakad, este el kell pakolni, jobb lesz az ébredés, úgyhogy éjjel még suvickoltam a konyhapultról a tojáshabot, a földről a lisztet.

Reggel 5:10-kor csörgött az óra, munka előtt még kulturálódtunk a jelenlegi kollégáimmal.

Kicsit álomkórban dolgozom, ezer dolog között pattogok és kapkodok, miközben emberek pofáznak hozzám a dögunalmas kutyáikról, meg történéseikről, holnap munka előtt hajnali fodrász, hajfestés, kezelés, vágás, mert már irtó hosszú, sosem fogok aludni?