HTML

Tobber életblogja

Friss topikok

Címkék

Blogszületésnap

2014.05.17. 08:03 :: Tobber

Kilenc éve kezdtem el írni a freeblogon.

A blog segít kiírni magamból a gondolataimat, de nem fedi és nem helyettesíti az életemet és csak körvonalakban ad képet a történésekről. Amikor sokminden történik, nem érek rá írni és nem is az olvasóknak írok, bár örülök, hogy akad, aki benéz ide. (Ti miért olvastok??)

Kilenc éve csikorogva működött az életem, amiben bár unalmas volt élnem, nem tudtam, hogy lehet más. Hisz körülöttem a legtöbben még boldogtalanabbak voltak. Jónéhányan benne is ragadtak.

Azt sosem gondoltam, hogy lehet ennyivel jobb életem. Álmodni sem mertem.

Elképesztő, mennyi izgalmas élmény történt velem azóta.

Jó, lassan élesítem a tavalyi évértékelőt is, színes lett!

A posztokat ezentúl is igen nagy iróniával és önkritikával írom, a valóságban kedves, odaadó, sosem káromkodó és rendkívül művelt, bölcs, megfontolt nő vagyok.

komment

Kétségek

2014.05.16. 22:36 :: Tobber

Nem tudom eldönteni, hogy annak örüljek jobban, hogy egy nap alatt 50+ like érkezett a közösségin az új fotómra, vagy hogy egy óra alatt 50+ a csoportomban a sütireceptemre és képeimre, vagy kezdjek aggódni, hogy a facebook visszajelzésekből építgetem az önbizalmamat.

A most hétvégi társasozást, koncertlátogatást flottabbul szerveztük meg, csoportdinamikai elemzésem alapján készítek egy sémát, hogy a programfelvetést ki indítsa el, milyen témával, hogyan zárja rövidre, és főleg hogy kikben talál cinkostársra, hogy ezentúl gördülékenyebben bandázzunk.

komment

Morzsák

2014.05.16. 14:32 :: Tobber

Vajon mivel táplálkozik a műszerfalamon élő hangyám? Azt még megértem, hogy bejutott valahogy, de hetek óta ott grasszál fel s alá. Bántani nem fogom, elférünk az ötszemélyes Toyotában, de mi a fenét eszik? Vagy kijár étkezni vajon a szellőzőn?

Most tudatosul, hogy mégsem kellett volna eltekernem a természetcsatornákat?!

Kirúgtunk három embert. Én meg ezen izgulok.

---

Értékzavarnak mondanám, amikor becsületes háziasszonyként épp pihen a begyúrt tészta a hűtőben, trend után kullogva súrolom folttisztítóval az egyik öt éves Conversemet, miközben a hazaérés után fülemben maradt fülhallgatón népzenére dalolgatok. Azért néha próbálnak beskatulyázni. Nem hagyom.

---

A lentire megjegyezném, hogy nagyon remélem, nem Cicza (http://cicza.blogspot.com/) cuki fiújával mosolygunk tornán. Én mint az egyik - általa nénikének nevezett - korosabb tornázó! Bár tudtommal más városban élünk, ez a fiú nem hosszú hajú, sőt egyéni tornán vagyok, ő mintha csoportoson.

De láttam egy hullámos félhosszú hajút ugyanott, ha ő az, akkor nem is egyezik az ízlésünk, szerencsére...

---

És itt szeretném hangsúlyozni végigtekintve az elmúlt két éven, hogy NEM hajtok fiatalabb pasikra sosem. Hogy ők rám miért kattannak, nem tudom. Főleg, ha előttem szépségikonnal is kavart. Mekkora önbizalombomba ez már.( <-- Nem ezért kavartunk, ő már régóta nyomult, egy idő után nem akartam elhessegetni a próbálkozásait.)

---

Kezdem elhinni, hogy az otthoni tükröm szélesít, mert Bével Szegeden is találtunk olyan tükröt, amiben ő ugyanakkora, én meg nem tűnök paneltömbnek, meg a tornán is olyanban nézzük magunkat, amiben akár még csininek is tűnhetek. (A csudát, tök jól néztem ma ki.)

---

A mai freudi félreolvasás hüvely galambok (hülye galambok).

---

GörisPé, egyetleg göris kollégám lelépett a cégtől.

GörisBé, Jé öccse épp tegnap kérdezte, hogy összeállunk-e. (Nem.)

---

Azt hittem a szélben-esőben menő Lara Croft frizkóm (bocs, Müzli!) csodaszép, aztán megláttam egy lányt. Sokkal hosszabb befont copffal. Szomorú. Fel is tekertem Beauty Junkiesra bánatomban.

http://marieclaire.hu/Szepseg/2014/05/04/Kulonleges-konty-pillanatok-alatt

Kedden fodrász, már egy hónapja bejelentkeztem, egy órája(!) van rám. Addig megszárítani sem tudja, remélem, vág valami koromhoz illőt kopaszt elfogadhatót és kezelhetőt, mert ez iszonyú hosszú nekem, vizesen kinyúlva már a derékvágásomig ért.

---

És nem lehet linket beszúrni ma a blog.hu-n.

És sajnálom az iwiwet, könnyű volt nyomozgatni rajta.

komment

Sok

2014.05.14. 17:14 :: Tobber

Sok a meló és nehéz és zaj van és mindig beszélnek hozzám.

Egyébként semmi izgalom nem történik, tánc tilos, gyógytorna van és hasizmozunk valamiért, nem a szép kölyökhöz járok, de a közelből gyönyörködöm benne, esténként tésztákat kísérletezgetek a defektes étkezési furcsaságokkal rendelkező megkötésekkel táplálkozó csoportomnak, amiktől hízom is persze.

Az elmúlt szombat volt eddig az Év Napja, reggel Őszhalánték, aztán rövid munka, pár lépést kipróbáltam óvatoskán TCsV-vel, majd vele, párjával, tesójával remek ebéd, aztán diétás fagyival kiültünk a parkba egy órát napozni, aztán hazarohantunk, este vissza az ominózus iszogatásra, ami remekül sikerült és hajnalban mentem haza.

A másnapom? Hagyjuk.

komment

A Wurst fiú. Lány. Fiú.

2014.05.12. 22:00 :: Tobber

Eurovíziós nyertes, szakállas, sminkelt fiú nőnek öltözve.

Meghökkentő, nehezen emészthető, még az általam ismert melegeknek is.

De amint a közösségi üzenőfalamon valaki fikázni kezdte, meg jött a maradjanak négy fal között dumával, ott termettek a barátaim, és kíméletlenül lecsapták.

Úgyhogy még egy jót sem lehetett vitázni az idiótákkal, mert egy bejegyzésére hatan ugrottunk rá, és tisztáztuk, hogy mindenki éljen, ahogy akar, művészkedjen, ahogy tetszik, és hogy a gyerekek ne dolgoznák fel?

Utánajártam a környezetemben lévő 5-18 év közötti kölkök szüleinél, hogyan fogadták a gyerekeik.

Kivétel nélkül mindnek természetes volt, megkérdezték a szülőket, miért szakállas, ha nőnek öltözik, és túlléptek rajta, vagy viccelődtek vele, farsangi témának is szóbajött.

Hogy Európa ne lenne elfogadó? Az átlag az.

Sajnos a nem elfogadó kisebbség sokkal hangosabb. Hisz az elfogadó nem hőbörög ellenük. Mert elfogadóbb.

A mémek pedig zseniálisak, küldözgetjük körbe, a kisfickóval meg semmi gáz nincs. Jó, a hangja hamis, a dal közepes, de a többi sem volt jobb. Remélem, nem darálja be a gépezet, sebezhetőnek tűnik.

komment

Manipuláció

2014.05.12. 21:37 :: Tobber

Szüleim mesterei a befolyásolásnak.

Ugye egyszer már eljátszották, hogy a hátam mögött felmentek a lakásomba és lefestették a teraszbútoraimat hányásszínűre, mert NEKIK nem tetszett, hogy abban az évben nem akartam lefesteni, amit el is magyaráztam nekik.

Tanultak az esetből, idén előre SZÓLTAK, hogy átjönnek lefesteni.

(HÚSZ éve élek külön tőlük. Húsz. Magam vásárolta lakásomban, magam vásárolta bútorok között!)

Mondtam, hogy ne jöjjenek, az nem lesz lefestve, mert NEM akarom!

Eltelt két hét, pihentetni kellett a témát.

Most hív apám, a híresen smucig, hogy megvették a festéket, jönnek.

Értitek! Most szóltak előre. Kész tények elé állítva, már nem lehet visszacsinálni, megvették a festéket.

Az továbbra sem lényeges, hogy én nem akarom. Ezt meg is mondtam, apám teljesen összetört, hogy pénzt költött a semmire. Komolyan elszomorítottam, amikor állította, hogy megbeszéltük (mi?), én meg mondtam, hogy nem, nemet mondtam akkor is.

Van egy fogadásom, hogy két hét témapihentetés és sunyiban átjönnek, megcsinálják. MOST jelzem Anyunak, hogy lecserélem a zárat (ha a kulcsot kérném vissza, tuti lemásolná, Anyu fifikás), ha ide mernek jönni és lefestik.

Így is gondolkozom, hogy kidobom és veszek újat, mert undorító színe lett a szép gesztenyebarna bútoroknak, miután lefestették étcsokiszínűre, foltosra persze.

És igen, ez csak egy bútor, másba is belemásznak.

Tegnap említettem, hogy egy helyen kényelmes székek vannak, megkérdeztem, hol vették, fáj a mostani irodai székeken ülnöm. Anyu mára lemérte a saját kényelmes székét, hogy vesz olyat nekem. He? Ki kérte? Miért méri a sajátját? Mert neki kényelmes, totál más a testfelépítésünk, és ha egyformák lennénk is? Nem zavarja, hogy már megtaláltam a nekem tetsző méretűt, fazonút? Komolyan semmit nem lehet elmondani neki, alig bírtam leállítani, hogy vegyen nekem széket.

Miért nehéz nekik normális, elfogadó, engem tiszteletben tartó szülőknek lenni? :(

Egymást sem tartják tiszteletben, Anyunak szereztem nagy nehezen jegyeket egy darabra, apu hisztizett, hogy őt is vigye. Dehát nem is bírja az ilyen darabokat! Nem baj, ő menni akar. Pont. Majd ment és vagy aludt (szvsz csak megjátszotta, rutinos hangversenylátogató, akkor egy darabon sem alszik el!), vagy pofázott Anyunak, hogy te minek tapsolsz ezen, majd a taps előtt kiment a végén, igazi taplón viselkedett. Az én középpolgári, festményeket gyűjtő, Beethoven-mániás, földrajz- és történelemtudós apám. Hogy demonstrálja, hogy neki ennél kifinomultabb az ízlése. Miközben előre tudta mindenki, hogy utálni fogja, ezért nem akarták vinni.
Most elrontotta Anyu szórakozását, remélem, boldog.

komment

süti beállítások módosítása