...és akkor csak ültünk kint a bulinegyed szórakozóhelye előtt az asztalnál. T-vel és 20évessel, a két nyári meglepetésemmel. Egy asztalnál.
A többiek valahol bent zajongtak, mi meg cigiztünk épp akkor nem cigiztünk, T nem szereti ha cigizek és csak hallgattam a rutinos róka tanácsait a tudáséhes kölyöknek.
Csak néztem őket és élveztem a társaságukat, a bizarr furcsa szituációt, az utolsó hűvös nyári esték egyikét, a nyüzsgést, az életet.
Azt hiszem, az én számból talán ennyi hangzott el ott: Őőőőő, én? Közgazdász tanácsokat? Ja, bocs, kicsit meglepődtem, hogy megszólíttattam, olyan jól elkönyökölök itt a pálinkám fölött.