Tobber életblogja

Próbállak nem félreérteni.

Nem tudom követni a saját magánéletemet.
Nem is történik semmi említésre méltó, csak az túl sok szálon.
(És a csárliangyala frizurát is ehhez kell igazítani, lásd még: a lenti folyamat.)

Micsoda generációs átfedés: egyik kolléganőm velem beszéli meg a problémáit, míg az (egyik) rámhajtó kolléga kortársa a kolléganő lányával jár. Jaj.

Megj.: Jr-ral alvás nem tesz jót a lenti frizurának, azt kerüljétek.
Jaj, de baba ez a fiú! Pedig elmúlt 30...
Ma hazafelé vásárolgattam magamnak gyorsan, aztán szülők, aztán még a csütörtökivel összefutok este valszeg.
Addig az apróajándékok közül összedobok 15-16-ot, azaz itthon kiszabom, majd munkaidőben befejezem, amit kézzel lehet. Senki nem dolgozik a héten, én tartom a frontot, családos Kollegináé ez a hét szabiilag.
Legszivesebben bevinném az irodába a varrógépemet, kár, hogy nem lehet.

Tippek a tökéletes csárliangyala frizurához:

Süssed be vasalóval a hajadat, fixáld.

Füstös kocsma után szemerkélő esőben sétálj át az össznépi karipartira.

Ugrálj jó sokat és pogózz a karaoke közben.

Hajnalban hulla fáradtan zuhanj ágyba, reggelre jól aludd el.

Hidegben-ónosesőben metróig sétálva élvezd a pára hatását a fejedre húzott usanka alatt.

Metrón hagyd a huzatot, hadd kócolja kicsit.

Végül nagyjából 24 óra elteltével élvezd, hogy kibszott szép hullámokba rendeződött és remekül áll.

Óó, ez a beszélgetés az éjszaka kellett a lelkemnek a testemnek.

Ma-péntek szabi, a kétéves ünnepségsorozata, este némi alkohol és nemfontos hímnemű, péntek szépülés, előivászat és céges nagyparti, szombat munka és Jr (végrevégre), vasárnap hazamászva varrás ezerrel, aztán hétközben munka, bár főnökök, Kollegina nem lesznek, így valami kézimunka kéne, ami NEM zajos (=varrógép), vagy van két angol regény nálam, vár a végremegszerzett könyvsorozat, megvettem JKR-t is, hátha felnőttkönyvben is érdekeset alkot, és ezeket szeretném már jövő héten elkezdeni, amikor épp belefér, bár a lenti programterv elég szorosra sikerült, plusz mozgás, az Operát nagyon várom.

És aztán pénteken leteszem a lantot idénre, lesz még bandával szokásos kari előtti buli apróságajándékkal, család, majd karácsony, majd bandával nagybuli, majd évzáró táncok, ja azt már írtam.

A lényeg, hogy hetedikéig nem dolgozom, és addig nagyon sokat akarok aludni és olvasni. És aztán kezdődik a szivatósév a cégnél (lásd még: Híradó), azon a héten héten már lesz sztendap-est, keresztgyerekem keresztapja szülinap, koncert és esélyes tanítás is, aztán az új varrótanfolyam és így tovább.
Fix program már április végéig akad pár...

Hát nem tudom miért kéne nekem, aki két pláza 4 könyvesboltjához közel élve estig hozzájuthatok, de nagyon megörültem, hogy a shopline bevezető áron 2000 ft-ért HÁROM ÓRÁN BELÜL házhozszállítja a könyveket! :)
...ha nincs kedvem kimenni a hóesésbe. És elfogyott az itthon halmozódó soktucat el kell olvasni kötet...

Jr meggyógyult, igenigenigenigenigenigenigen!!!!!!!!!! :)

Én rettentően örülök, hogy a Terápiában Nagy Ervin szerepének vége és végre Blaskó Péter veszi át azt a napot a sorozatban.

Még mindig szerelmes vagyok belé.

<3

..és itt szépen felsoroltam, hogy melyik szerepeiben imádtam Wolandtól az Úrig (jó kis út! :D), szépen, egyenként, aztán lekapcsolt a gépem figyelmeztetés nélkül, hogy frissít valamit.

Hát jó, akkor nem írom meg. Szeretem Blaskót. És a Terápiában egy önmarcangoló okos férfit játszik, aki kérdéseket tesz fel, elégedetlen és válaszokat keres mindenre és vajon ez-e az értelmiségi lét lényege, hogy mindig kételkedünk, jó-e, amit csinálunk, jó irányba tartunk, tartunk-e valamerre, létezünk-e egyáltalán, és fontos-e kérdéseket feltenni, és akkor egy ilyen, talán megoldások nélküli ám rendkívül szórakoztató eszmefuttató levelezésem már ott tart, hogy Hegel vagy Kant és egy másik levelezés ott tart, hogy az ő stádiumuk a fejlettebb kapcsolati szint, vagy majd ha egy másikéra lépnek, vajh nem visszalépés-e az, és akkor döbbenünk rá, hogy igen, a kétely a fejlődés útja és igenis keresni kell a válaszokat, még ha gyakran rögös az út a megfejtésig. Ha van egyáltalán.

Kisfőnök plusz egyik HR vezető, negyven körüli férfiak:

- Te, várjuk már ki ezt a világvége dolgot, hátha nem kell karácsonyi ajándékokra költenünk.

- De jó ötlet!

Tobber: - Ha világvége lesz, akkor miért akartok spórolni?

Két típusú új dolgozó középvezetőnk van, az egyik sütit süt a főnököknek, és addig nálunk rakja le, míg megérkeznek, néha arraszédelgő középvezetőt megkínálva vele.

Aki nem akar jóban lenni velünk, az se legyen már bunkó. (És nem, nem szeretem a sütiket, a gesztus, ugye). Egyébként rossz taktika, mindkét igazgató kikérdez engem, mi a véleményem az újakról, én nem megjátszós helyzetben (kávézás, kocsmázás, mosdó stb.) is látom őket, bíznak az emberismeretemben.

A másik, aki már ügyfélként is kinyomozta Kollegina névnapját és virágot hozott, hogy bevágódjon.

Felvettük, ma forraltborozni hívott el a vásárba munka után, kicsit előadta magát, felmérte, mennyi infót tud belőlem kiszedni (infót nem, de szívesen segítek felvázolni az erőviszonyokat).

Ügyes, nagyon ügyes.

- Te figyelj, a tanácsadód egyébként jó a szakmájában?

- Aha, zseni, miért?

- Mert gyerekszobája... hááát...

- Miért?

- A 3 méter széles folyosón elmegy mellettünk, hónapok óta nem köszön, pedig naponta találkozunk. (Egyébként volt, hogy böffentett mellettem elhaladva. Mármint nem köszönést, hanem konkrétan.) Bejön az 5 nm-es konyhába, nem köszön, kimegy, és az ajtó mögé bújva várja meg, míg szabad a kávéfőző.

- Lányok, ti túl hamar ítélkeztek.

He? Ez nem ítélet, tény. Nem köszön. (Az ítéletet magunkban tartjuk.)

Valami ciklikus igényük van a valaha rámhajtóknak, hogy elhajtás után vissza-visszatérjenek a próbálkozásaikkal, most Niko irogat (MOST!), az előbb áőőőááá béna vagyok nicknevekben, na... az a srác írt, akivel nyáron valami romkocsmában randiztam, nemtom, hogy hívtam itt. A nagyonokos nagyonunalmas. Ő is visszajelentkezett már két hónapja, meg ma.

Végiggondolva... Őszhalánték elképesztően okos, Jr még szorgalmas is hozzá, pgy két hasonló diplomájú mint én, de egyébként okos lenne, ha nem hülye.

Jaj, bevonzom apámat sokszorozva??

Úgy kell elhagynom ezt az árnyékot, hogy buta pasival kezdek?

(...rinyál a nő, aki túl sok pasiból nem talál megfelelőt. Rigócsőr királyfi. Tudom.)

Hihihihi, nagyon-nagyon vicces egy kétévesnek miniatűr köténykét, meg edényfogó kesztyűket varrni, komoly 14 cm hosszúakat, biza! :D

Mindenféle baglyos-gombás rajzos anyagot szereztem hozzá, hétvégén felteszem fb-ra!

A lenti előjelekre rátett pgy még egy lapáttal, aki ha nem akarok találkozni vele, zsarolós hisztit csap, ha felkínálok egy programot, akkor még aznap is "majd meglátja".

No igen, azért mentem el anno Drpr-hez többek között, hogy miért bánnak csicskaként férfiak velem, miért néznek komplett hülyének, mit tegyek ellene. Ez úgy 8 éve lehetett.

Szépen kifejlődött a velemnemszórakozhatsz mentalitásom közben. Az első hazugságot sem nyelem le, hülyének se nézzen, hogy így-úgy akar, de a tettein más látszik, vagy ő sosem tesz semmit, de azért az tök jó, ha én mindig főzök.

Hát, pgy átjött tegnap, ha már két hét köhögésem alatt nem engedtem át, akkor ment a hiszti, hogy nem is akarom látni, majd kitalálta, hogy csak egy órája van. Hát jó. De ez így egysíkú neki. Mikor a programajánlataimra nem jött el, magától nem ajánl, és 1-1 órákat akar rámszánni és non-stop kötözködik.

Így ma egymásnakfeszültünk levélben, és megkértem, hogy ne erőltessük a témát.

Elképesztő, hogy mit megengednek férfiak, a környezetemben is! :S

Várom, hogy Jr meggyógyuljon, irogatja, hogy hiányzom neki. Őszhalánték meg teljes hanyagolásban szegény...