Kimerültek az energiakészleteim. Két hét gyümölcs-, vitaminkúra, aszpirinhegyek, amikor csak tudok, alszom (kivéve ma éjjel, de azt meg bepótoltam hétvégén előre).
Tudom, hogy nem három nap táppénzre kellett volna menni és igaza van a főnökömnek, hogy menjek szabira, de egyrészt minek (max. tervem a kézimunkázás lenne, a többiekkel Párizs, vagy egy intenzív varrótanfolyam, meg egy személyi edző, aki rendberakná az alkatom, merthogy a tánc hasra nem hat, de ezek annyira nem izgatnak), másrészt meg akkor itt marad egy csomó munka.
Szal dolgozom rendületlenül, csak fáradtan.
Szombaton 12 óra alvás után 5 óra össztáncpróba, majd haza aludni 16 órát, majd KáPéval végre találka két hét után, sétálás, ikeázás, éttermezés, ezer éve sajnáltam az időt az ilyen "lötyögésre". Most rámfért.
