Tobber életblogja

Ma szívesen aludtam volna a tegnapi után, de úgy látszik, Szomi ismét kekszhiánnyal küzd, akkor szokott iszonyú zajokat kelteni, már reggel 9.10-kor elkezdte és egész délutánig művelte. Jólesett volna az alvás így, hogy nemcsak fáradt vagyok, de három táncos hullabeteg volt tegnap, a cégnél két embernél már tuti a h1n1, fasza.

Anyut elvittem tánctanításra, én a tinigenerációt szórakoztattam, majd átmentem az arrafelé lakó Illetőhöz, aki tündér volt. Light kólával ÉS kávéval várt (hát igen, ismer), behűtött alkoholmentes sört, aztán bújós is volt, ami olyan fura tőle. Nagyon tetszett neki, ahogy lefogytam, izmos vagyok (utoljára három hete látott meztelenül), már csak én nem veszem ezt észre, meg a mérlegem. Csodál, hogy mennyit mozgok, ami sztem nem sok, inkább az a csoda, hogy duci vagyok emellett. Na jó, izmos is.
Még könyvélményeket cseréltünk utána az erkélyen cigizgetve, majd alig akart elengedni táncolni.
Ha nem járunk, akkor irtó jól érzem magamat vele!!
Táncon Ess végig engem bámult, próbáltam elkerülni, és tinikkel rohangálni.

Úgy látszik, csak a fizikai kapacitásomat tudom a drogokkal feltuningolni, az agyamat nem  korlátolt ritmus-zene-lépés-lépésszám-stílus-térformamemóriám van.

Ma egésznapos táncpróbánk volt, egy teljes, négy táncból álló, rendkívül változatos, gyors és dinamikus koreográfiát terveztünk egy nap alatt megtanulni.

Fél tízkor kezdtük, nagy adag kávét vittem a közösbe termoszban, ház előtti cigizéssel hangoltuk magunkat rá, aholis TCsV kérte, hogy kölcsönösen szóljunk egymásnak, ha kortárs zene-, tánc-, színházelőadásra szeretnénk menni.

Egy szünetet tartottunk, elugrottunk ebédelni, kibeszélni a táncosokat, ugye. Az egyik szépséges lánykával pontosan ugyanazok a pasik mozdulnak ránk, bakker! :)

Este hétre annyira fáradtak voltunk, hogy már semmit sem fogtunk fel. Én azt sem, hogy Tobber, állj ide. Fel sem tűnt, hogy TCsV nekem beszél.

Úgyhogy fizikailag még bírtuk volna, de már az elejét kezdtük elfeledni, senki nem tiltakozott, amikor TCsV hazaküldött minket.

Holnap este tánc lesz...

És ha van erőm, lenne kedve őőő valakinek csatlakozni hozzám görkorizni? De lehet, hogy holnapra lábra sem fogok állni.

innen

Megmondtam. Őszhalánték értemjött, elmesélt néhány új és megdöbbentően primitív banki stratégiát, amivel iszonyú sokat keresnek, aztán itthon kitett magáért és most visszahozta elvesztett nimbuszát. Aztán visszavitt vásárolgatni, ahol mamlasz 18éves épp egy cserépnyi virággal kószált, annyira helyes!

És mivel Őszhalánték és a vásárlás helyrebillentettek, boldogan sétáltam haza több szatyorral megpakolva.

És akkor rámdudáltak. Az nem szokott érdekelni, de aztán egyszercsak mellettemtermett egy nagyon magas, nagyon kékszemű srác, hogy a kocsiból látta, hogy mennyire szép vagyok és találkozgathatnánk. Hát, nem az első leszólításom volt, nem adtam meg a számomat, ő az övét igen. Úgyis épp nyitott pozíciók vannak a portfóliómban, még meglátom.

Dipólusos pms-em lehet.

Tegnap végigröhögtem a táncpróbát. (Mármint nem csak úgy magamban, hanem a többiekkel és vicces dolgokon.)

Meg ment a tánc, na. Most még magam mércéje szerint is 100%-osan. A régi koreográfiákkal is jól haladok, az újat is simán értem, tudom, bírom, profibbak is engem kérdeztek, ha elfeljetették, miből hány és hogy és ez a bizalom nagyon jólesik!!

Viszont ma reggel egy szintén nem rajtam múló, ám engem hibáztató gond miatt bőgtem itt bent, úgyhogy mégis előhúztam a sutból Őszhalántékot mára, és őőő szeretői szerepkörben Illetőt vasárnapra, mert a hülye is rájöhetett már, hogy kekszhiányom van, de rémisztően.
(Három hete, bakker, három hete.)

Tuti pms-em van, ma elbőgtem magamat azon, hogy kollegina áradozik, hogy micsoda férje van, majd másik kollegina azon nyifog, hogy a párja gyereket akar tőle, pedig ő nem, tegnap az a lányka, aki múlt szerdán azon sírt, hogy szerelmes az előző szeretőjébe, most büszkén híreszteli, hogy összeköltözött a mostani pasijával, sokadik kollegina tegnap táncra ráncigálta el érdektelen arcot vágó pasiját és én mostanra kicsit összerogytam.

Ezer éve akarok gyereket, már bármelyik címeres őrültnek, akivel együttéltem, együttjártam az elmúlt tizenévben, másnak meg adott a lehetőség, ő meg nem akar és nekem ez most sok.

Tudom, hogy a fenti kapcsolatok bármelyikének szinvonalát tudnám hozni a mostanában körülöttem legyeskedőkkel, de nekem ez kevés, minőségi kapcsolatot akarok. De ha végigolvasod az elmúlt pár évemet, csak selejt...

//

Tudom, hogy a táncsoport tagjainak sokéves rutinja van a tánctanulásban is, meg a népség lépéseit is ismeri, mégis dühít, hogy nem megy úgy a koreográfia, ahogy én akarom! Nem én vagyok a legbénább, de a legjobb akarok lenni. Ma az összeesés határán, olyan fáradt vagyok, de ha lemaradok három órát, akkor sosem fogom tudni bepótolni. Legszivesebben már órákkal előbb odamennék, hogy gyakoroljak.

//

És egyik felszines ismerős (a konkurens tánccsoportból) is odajött, hogy engem még sosem látott táncházban csak úgy ülni már a harmadik szám alatt, mi a baj.
Brókernetbrókertől megkaptam, hogy még szomorúan is szép vagyok.
A zenészek édesen invitálnak.
Ess a kedvencünknél mindenkit félresöpört, hogy velem táncolhassa.
Kiderült, hogy főguru az egyik legjobb kategóriába sorol a tánctudásom alapján.

Biztos pms-em lehet.

Oké, lehet, hogy pms-em van, lehet hogy sok volt a tegnapi munka ebből nagyonfontoscégek legfontosabb embereinket figyelése és végül hiába a dicséret, hogy ügyes vagyok, fáradt is, és lehet, hogy utána még három óra vadiúj tánclépés szintje rontotta a magamtól elvárt 100% hatékonyságot, de akkor is szarul esett a táncházas köremailezés arról, hogy mi is van a kezdőkkel.
(És én még bőven odasorolom magamat.)
Namost nagyjából csak azt nem mondta az a 4-5(!) 30-40 éve odajáró (amire ugye a korom miatt is képtelen lennék, hiába pótolom heti 3-4 x többóra szorgalommal), hogy az ő zavarásuk helyett inkább bámuljuk őket üvegfal mögül, lélegzetvisszatartva.

Szegény TCsV és egy-két, a táncosok lelkével is foglalkozó ember próbál mindenkit a védelmébe venni, de ha a legszorgalmasabb, immár 5 éve odajáró kezdővel személyeskednek, az már nekem is sok.

Ma még beszélek pár zenésszel, holnap TCsV-vel, de ezzel szvsz 10%közönséget elvesztettek végleg. Ha nem többet.

TCsV: - Lehet, hogy egy ismerősömet is el tudom hívni a tánccsoportba. Szimpatikus fiú, pszichológus.
T: - Na jó, most döntsd el: ő vagy én.

...és folytattam az alvást ma reggel kilencig, úgyhogy taxibavágódva is késtem fél órát...

//

És kimaradt a hétvégéből, hogy Bével megnéztük a Wekerle-telepet, ami még mindig szép.

//

És meséltem, hogy kisértetet láttam? Ha a többiek nincsenek a kocsiban, nem hiszek a szememnek:

A nagykörútról az Üllőire fordulván mázli, hogy nem a belső sávot választottam, mert ott egy fehér köntösbe öltözött öreg nő tolt egy babakocsit, bakker. Az Üllőin. A belső sáv közepén. Hajnali három után. Gyorsan rákérdeztem a többieknél, hogy ők is látják-e (de lehet, hogy esetleg őket is hallucináltam), de látták.
A héten voltak vicces egyetemista napok éjjelente, láttunk szobrot mászó meg ugráló fiatalokat egyenpólóban, de ez a nő 70 körül járhatott. No, ilyet sem láttam még!

//

Meg olyat sem, hogy az erkélyen kinézve reggel a Duna fölött egy hosszú szürke szmogfelhő húzódik végig. Jön az őszi szmog... :(