Tobber életblogja

Pffff.... Egész héten konszolidált öltözékben segítettem a főjogászunk munkáját, mert az ő asszisztense szabin van. (És egyébként is jófej, és az asszisztense cukor.)

Aztán tegnap este már korisfarmer-pulcsiban megyek műkörmöshöz, aki épp átköltözik másik üzletbe. Javasoltam, hogy a műköröm-manikűr ablakfeladatból kaparjunk le néhány betűt, hogy vicces felirat maradjon ott. Így az "öröm mani" volt az örömünk tárgya, lelkesen kimentünk az utcára matricabetűket kapargatni és hangosan vihorászunk, hátrafordulok és főjogászunk döbbent arcával nézek szembe!! :DDD

Őőőő, helló Ákos, szép hétvégét! :)))

Asszem hétfőn még magyarázkodnom kell, hogy nem simán garázdálkodok, mint onnan 3-400 méterre a parlamentnél...

-----------

Tegnap úgy döntöttem, testi adottságaimhoz öltözöm a munkámhoz.

Értsd: lilás-kékes véraláfutásos mindkét térdem, tehát a legjobban a

PALISZANDER

színű harisnyám megy hozzá! :DD Paliszander csipketunikával, mini, csizma, blézer fekete.

Közben videokonferencián jelentkezett be egyik üv, aki asszisztense állítgatta a hívást előtte. A nő híres arról, hogy mindenki ruháját kritizálja, úgyhogy előtte megkértem, hogy NE nézzen bele a videoba, mert padlizsán harisnya van rajtam. Egy jesszusom káltás hagyta el a száját, nem is nézett meg! :))

(Azzal szórakozik a videon bejelentkező, hogy akit le akar szúrni, arra irányítja a kamerát. Nyomasztó, amikor végigpásztáz mindnyájunkon!!! :DD)

-----------

Őőő, voltam korizni este, cuki fogósfiúval csacsogtam kb végig. Ma megint szélvihar... :((

Ha ráveszem magamat 120 perc BKV-zásra oda, és többezer forintos taxizásra visszafelé, akkor elmegyek edzésre, de nincs kedvem szétfagyniiii, nagyon hideg van a megállóban álldogáláshoz menetfelszerelés cipelésével! :(((

 

Izé, ma egy gyanútlan kolléga megjegyezte, hogy milyen szép, hogy cégünk mozgáskorlátozottaknak is munkát ad, mire a témát már ismerő kollégákból kitört a röhögés. Igen, Bé (somebodytoshare.freeblog.hu) politikailag unkorrekt "recepciós (Lábatlan)" hirdetése ugrott be!! :D Mocsok dögök vagyunk. Őőőő, nézegetjük egyik nagyonelfoglalt kolléga autluk naptárját, naponta 2-3-szor 10 perces magántalálkozó van bejelölve. Tuti a pisilést is belekalkulálta, mi más lenne 10 perc??? :))) Nos, cégünknek hála hízom, mint a fene. Tegnap reggeli+mézes tea+két kávé után megjött a kürtőskalácsos pasi (azért azért fizetnünk kell), úgyhogy benyomtam egy egész kalácsot, majd a 30-40 dkg ingyengyümölcsömet is, mire egy órakor kiderül, hogy recepcióslány egy lemondott meetingre berendelt HATVAN szendvicset, amit még ma is ettünk!!! :))) Pfff. Rosszul vagyok ennyi ételtől. Ma meg piátunk. :D Az úúúúgy van, hogy mától a virtuálisan felállt alcégünk a gyakrolatban is megkezdte működését, reggel úgy fogadott az egyik diri, hogy isten hozott az új cégnél. Mondom: ünnepeljük meg? Hát persze. Úgy érted, hozzak egy üveg pezsgőt? Hááát, hozz. Úgyhogy Tobber elhúzott pezsgőt venni, és titkolózni, majd tényleg sikerült meglepni (leitatni) a vezetőséget, a kollégákat! :D És jól sült el, juhééé!!!!

Kapcsolódva Béká blogjához (aki még nem fedezte fel, hogy van egy olyan típusú konditermes is, aki 15 perc súlyzózás után rohan vissza futópadozni, majd ezt eljátsza tízszer, mert olyan bazialacsony a vérnyomása és pulzusa, hogy mindig leesik nekije...):

Múltkor topikot indított egy lány, hogy a szociológiadolgozatának témájául a jégpályán való ismerkedést, a mozgásból következtethető társadalmi pozíciót, etc. választja.

Kihívtuk korizni, majd annyit pofáztam neki a saját megfigyeléseimet, hogy simán összedobta a dolit, ami ötös lett... :)

Tudnék mesélni, csak sztem koristéma már senkit nem érdekel... ;)

(EZÉRT irigylem Vaspasit. Egy szociológiai kutatóintézetet vezet, isteni a munkája, órákig tud róla mesélni!) :)

Tegnap Műjég este. Van egy fiú, aki december óta mindig odaköszön és nem tudom hová tenni. Se nem a zenekából, se nem a műjégről ismerem, nem mutatott be neki senki, nem ismerkedtünk úgy össze, hogy hatszor elgázoltuk egymást (van jónéhány ilyen :D), nem rokon-barát-üzletfél-barátnőexpasija. Dehát az én arcmemóriám... Van, hogy rokonomat nem ismerem fel. :D

És tegnap este megint köszönt. Hezitáltam egy negyedórát, majd egyik körnél fogtam, utánafutottam, hogy tudom, mennyire ciki, de fogalmam sincs, hogy honnan ismerem. :D

Őőő, sehonnan, csak itt szoktalak látni, mindig kint vagy, és ezért köszönök. Egyébként Attila vagyok... :)))

Reméltem, hogy nem az lesz a válasz, hogy közvetlen kollégád vagyok, vagy tegnap is együtt kocsmáztunk, vagy pláne az, hogy valamelyik khöm egyéjszakásom... :DDDDDD

Pedig őőőő lehetne egyik egyéjszakásom, nagyon szép srác, százkilencvensok magas, szép arcú, szép szemű srác.  :)

Motyogtam valamit a pocsék arcmemóriámról, mire biztosított arról, hogy ő amint meglát, mindig odajön majd köszönni, hihihi.

 

Semmi nem történik, semmit nem írok ide. Mármint ezen kívül...

 

Köszönöm.

Nos, kedves Jat, kérlek, hogy olvass bele a papírkutyák, Bé és Béká blogjába. :) Csak a kedvedért megerősítették neked beteges félelmeimet a mikroorganizmusoktól...

És Bé kíméletesen nem írta le, hogy amikor nyáron a szüleim kölcsönadták neki a telket, akkor úgy leugattam őket, hogy tisztaságot hagyjanak maguk után, hogy a szalonna-hálózsák-óvszer hármas mellé lecipeltek egy egész flakon domestost magukkal és egy napig a házat sikálták nyaralásuk végén. És ez nem vicc.

Anyámék szerint újkorában sem volt ilyen tiszta a ház. :D

Hát csak ennyit akartam. NEM fogok megváltozni (mivel szemembe TI, nemparázó emberek vagytok betegesek, hogy be mertek menni mondjuk egy patikába úgy, hogy megfogjátok a kilincset vagy az ottani tollat!), szal ez van... :(

Azért remélem, jól vagy. 8 felé már alig voltak, 10 után meg is fordították a kört. Már ahányan köröztek...