Tobber életblogja

Amikor feminista bloggerek írják, hogy szegény férjhez nem ment negyvenkörüli nők azért állnak szóba kekszéhes pasikkal, hogy önbizalmat nyerjenek, meg megalázkodnak, csakhogy ne legyenek egyedül, akkor nem gondolnak bele, hogy 1. a nők is nagyon szerethetnek sz.xelni, és hiányzik akár egy hét kihagyás (a nők csak szerelmesen tudnak szeretkezni meg a legtöbbünknél f.szság), 2. ezek a randik szórakoztatóak mindkét félnek, 3. nincs alárendeltség, sem fölé, 4. én például igénylem a változatosságot és egy év után verném a fejem a falba az unalomtól a házasságban, 5. ha nem lenne önbizalmunk, akkor nem élveznénk ezt a jövő-menő pörgést, mert ha valami nem állandó, és nem nyújt érzelmi stabilitást, az a fiatal szeretők tartása, ergo erős énkép szükséges hozzá.

Vajon ezek az „újságírócskák” megkérdik a valójában így élő nőket előtte?

Hát csak ennyit akartam a témáról.

Hát én nagyon szeretem.

A nyelvet, a kultúra sokszínűségét, a csodás országokat, az embereket, ezt a bolondos tanárt, aki játékosan és látványosan fejleszt minket.

Megiratja a leckét, nagyjából szabadkezet kapunk, írjunk ami minket érdekel, most épp a kedvenc pesti helyünkről. Szabadon választott, nekem a tetőteraszom. A módszerével azokat a szavakat írom ki, amik engem érintenek, és így hasznos is megtanulnom. Majd beszedi a papírokat, kijavítja legközelebbre, ÉS utána el kell mesélnünk, miről is írtunk.

A szavakat már tudjuk, beszélni arról fogunk, ami minket izgat és a beszédünk is fejlődik. Nála imádok spanyolul beszélni, viccelődni, néha olyan érzésem van, mintha menne.

Létra ősszel hazaköltözött vidékre. Nagyon sajnáltam. Ő volt a klasszikus sz.xpartner, vele lehetett a legkisebb energiabefektetéssel (ú.m. hosszas csetelések, lelkizés, egyéb programok, blabla) a legkellemesebben időt eltölteni. Gyalog öt percre lakott, munka előtt ugrott be, volt rám 40-50 perce. Azóta sem volt ilyen „körítés” nélküli pasika.

Szépséges és izmos fiatal srác, egy iparágban dolgozunk, sok közös ismerősről tudtunk sztorizni. Aztán elköltözött 100 km-re.

Majd összejött a régi pesti szomszédjával. :D Úgyhogy most ingáznak.

És lelki tanácsokat akar osztogatni. Ami vicces, sosem lelkiztünk. És azért küldözget magáról fotókat. Én csak ruhásakat. Ami nem tetszik neki, de szerintem azért, mert nem sokat látott valaha is ruhában.

Gyűlölöm ezt a szerencsétlen tavaszt, ejj, de nagyon.

A vérnyomásom a mai négy kávé (plusz zárási határidők) óta sem ment 100 fölé, konkrétan az elalvás és az elájulás küszöbén lézengek.

*hányósemotikon*

Ehhehehe. Néha akad olyan Tinder találatom, akiről ugye facebookra átterelve derül ki, hogy többezer tinilány a rajongója, popzenész (csak ahhoz én hót hülye vagyok!), vagy sportoló.

Volt egy találatom egy híres zenekar gitárosával.

Aztán nemrég megint egy helyes zenész. Rákérdeztem, hol zenél, nagyon hümmögött, hát rákerestem.

Ugyanabban a zenekarban, ő a dobos! :D

Ha ezt a kislányok megtudnák, hogy a rajongott zenészek közül kettő is a telt negyvenesekre bukik helyettük! :DDD

Ja nem, nem pasizom.

Múlt héten megroppantottam a háromszor műtött térdemet. Tegnap fölötte a combhajlító izmot húztam meg. Fáj a másik bokám. A derekamból kisugárzik a csípőmbe. Kidörzsölt egy melltartópánt. Csikar a hasam napok óta. Letörött a fogamból. Fáj a torkom. A fejem napok óta, nincsen vérnyomásom a kib.szott tavaszi frontok miatt. Menstruálok, tegnap hánytam is tőle. Feltörte az idei első harisnya nélküli cipő a lábamat.

Fasza így dolgozni, kondizni, suliban nyűglődni.

Ááááá!!!

Az giccses, hogy Judós3 elkezdett egy zsepit gyűrögetni, Té még be is szólt neki, hogy mit csinál, és ő nekem hajtogatott belőle rózsát?

:)

Leírtam az edzőmnek, hogy hány sérülésemmel számoljon ma:

"Gratulálok, felvételt nyertél a mozgássérült szakosztályba."

:D

Bé:

"Mi ez a tartós, monogám kapcsolat dolog?:) Egy Judos3 fotó nem lesz elég magyarázat, csak szólok!:)"

Megvettem idei első bikinimet.

Mivel olyan hülye alakom van, hogy HÁROM számmal nagyobb vagyok mellben, mint csípőben (pedig nagy a fenekem :D ), pluszban bazi nagy a mellem (75-80H-s), ezért azonnal le kell csapni, ha véletlenül van rám passzoló ÉS megtart, ÉS tízezer alatt van.Még ha van is néha nagy méret és külön is hozzá válogatható az alsó rész, akkor is az a tervezők heppje, hogy ha nagy a melled, akkor tuti 110-es a hátad. Hát beférne mögém kb. még Judós3 is, nekem az 80-as. Szóval meg kellett vennem, fehér-kék mintás, rezes fémcsatokkal.

Ja, egy egybefürdőruhát is vettem, azt azért, mert szép a bőrömön a neonpink.

:)

Azért nem minden idilli, lehet kárörvendeni.

Judós3 lemondta az egyik estét az utsó órában a haverok miatt.

Volt jó fedőszöveg, de mivel nem az a bajom, hogy a bajban lévő haverok fontosak, hanem hogy én meg otthon maradok megszervezett program nélkül, amikor sikítófrászt kapok, olyan kevés a szabadidőm és annyi mindent csinálnék, szóval durva fejmosást kapott.

Szóljon már előző nap, de még délben is ígérte magát.

Én mindig megdöbbenek, hogy más nők ezt hogyan bírják. Annyi csajnak ez természetes, ne már!

Na másnap ezer bocsánatkérés, összeborulás.

Mindegy.

Voltak vasárnap (is) a cimbik, hat órát társasoztunk az új játékokkal, imádjuk!

Judós3 is megérkezett egy modellválogatás után (bocs!), hát tündér bújós, figyelmes, előzékeny volt velem. Té persze megint nyomult rá. :D

Előtte kibeszéltük, a többiek imádják, szerintük teljesen odavan értem, látszik a nézésén. Igaz.

Aztán ottmaradt a kupi, de még elugrottunk a srác cuccaiért, cserébe éjjel elpakolt, elmosogatott, kitakarított, hálás voltam.

Reggelire maradék fánk ment a kávéjához, majd a héten nem sok időnk lesz...

Rinyáltam, hogy milyen szórakoztató lenne egy kistestű kutyát (pincsit :D) elhozni a menhelyről, dehát a lakás kicsi, nekem nincs sok időm rá, csak állatkínzás lenne.

Erre Judós3 megnyugtatott, hogy ő korábban hazaér a munkából, addig foglalkozna vele.

Visszakérdeztem, ha egy kutya tizenévig él, ő még akkor is itt lesz-e.

:D

Kicsi a világ rovatunk aktuális eseménye, hogy Pincérfiú, akit nyár óta lerázogatok, a napokban kérdezősködött, melyik autót vegye.

Rábeszéltem egy szépségre, meg is vette. Kedden dicsekedett a fotóival messengeren, meg is jegyeztem a rendszámát.

Puhatolózott, mikor találkozunk, leráztam kedvesen.

Aztán sétálok hazafelé a dugóban álldogáló autósor mellett. Kiszúrok egy ugyanolyan autót, micsoda szépség!

Közelebbérve ismerős volt a rendszám.

Hát Pincérfiú az!

Bekopogtam az ablakán, hogy szia, menő az autód! Döbbenten nézett oda, hogy bejött a csajmágnes, de csak én voltam. :)

Gondolom, a gyalogosoknak is megvolt rólam a véleményük… :D

Persze azonnal invitált, hogy üljek be, de mondtam, hogy gyalog megyek, mert sietek, hehe.

Persze kanyarodott volna hozzám, de nincs kedvem hozzá. :)

Tegnapi terv munka utánra: bevásárlás, takarítás, alvás.

Aztán Judós3 hív, hogy a közeli áruházban van a tesójával. És velem akar lenni!

Jó, de hadd műkörmözzek. Addig a kanapémon elszórakoztatta magát, németül nézett piedonét (don't ask!).

Aztán szokásos, éjjel pizzarendelés, reggel palacsintát sütött nekem.

Közben meg keresztben aludt az ágyon, megmozdítani nem bírom, horkolt, bújt, takarót rángatott, majd a fejemen aludt, úgyhogy én sehogy. :D

Szétrobban a fejem.

Egykor elküldtem fodrászhoz. Végre alszom! Ja, nem.

Csöngetnek kettőkor. TCsV és a párja. Hogy ők jöttek társasozni.

Oké.

De az holnap lesz! :'D

Jaa, azt nem figyelték a levelezésben, csak az órát.

Úgyhogy felkaptam egy pólófarmert és megettük a tonna fánk nagyját, amit a bulira hoztak. :D

Két órát dumcsiztunk, szeretek velük lenni. Bár a saját Anyum sem állít be váratlanul, hehe.

Judós3 mindjárt visszaér, megyünk erősíteni.

Holnap d.e. is, utána meg nálam lesznek a cimbik, ugye.

Álmos vagyok! :/

Hát én meglepődtem. Adott volt egy spanyol lecke, feltételes mód gyakorlására: melyik valaha élt híres emberrel beszélgetnék szívesen. Hát leginkább valami kortárs íróban gondolkoztam, Békés Pállal talán. De ha már halott író, legyen Bächer Iván, imádom a történeteit, éltem vele egy időben Újlipótvárosban, polgári családi történetek, fantasztikus emberismeret, vele könnyű érezni a hasonlóságot és hát őt mindenki ismeri.

Gondoltam én. Tartom a kiselőadásomat az órán, a spanyol születésű tanár nem ismeri, okés. De senki más sem! :O Egyetlen hatvanas nő tudta, hogy kiről beszélek. Én annyira, de annyira ledöbbentem. Nekem ő egy legenda.

Elszomorodtam.

Egyébként a hatvanas nő a legjobb eszköz a sztereotípiáink lebontására, olvasott, szorgalmas, gyorsan fog az agya, művelt, ismer alternatív színházakat és filmeket, pedig egy cuki nagyinak tűnik, aki az unokák miatt akar spanyolul tanulni. Volt már ilyen csoporttársunk, róla kiderült, hogy egy irtó híres színházi ember lánya, őt is imádjuk hallgatni, jön velünk iszogatni mindig.

Én is ilyen hatvanas nő akarok majd lenni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!