Tobber életblogja

Azt hiszem, apu eddigi életének egyik legszebb hétvégéjét sikerült megszerveznünk.

Harminc gyerekkori pajtását, rokonát, beosztottját, fiatalkori cimboráját, régi telekszomszédokat sikerült lecsábítanunk a nyaralójukba, hogy meglepjük a kerek születésnapon.

Péntekre szabit vettem ki és főztem, sütöttem, mindenki bevállalt pár salátát és süteményhegyeket, mi még rendeltünk is egy hivatalos tortát, diétásat.

Vettem 11 héliumos lufit, amit alig bírtam betuszkolni a csomagtartóba, aztán több fordulóban hordtam le az ételeket, italokat a kocsiba, végre kihúzattam a sztrádán a lemosott, feltankolt kocsikámat.

A banda autós felét én szedtem össze egy ponton, a másik fele gyalog gyülekezett, majd együtt özönlöttünk be a telekre, ahol apu... aludt.

Amikor úgy nyolcadjára énekeltük végig a boldog születésnapotot, félálomban döbbenten kinézett az erkélyen.

Nahát, én ilyen boldognak még nem láttam!

Hirtelen rittyentettünk asztalokat, terítéket, dekorációt, volt tüzijátékos torta és millió ajándék, ital, örömködés. Az ételekből mindenkinek hatalmas szeretetcsomagot is össze tudtunk állítani, annyi lett, keresztanyu speciálisan nekem sütött diétás-kedvenc sós sütit, hogy én se maradjak éhen, Anyu is készült nekemvalókkal.

Aztán zenéltünk mi is, amin páran könnyesen meghatódtak, aztán előkerült még pár hangszer, ilyen nótázás nem visszhangzott a völgyben egy évtizede!

Megható volt, ahogy apám hálás mosollyal az arcán annyiszor elémállt, hogy ezt hogyan szerveztük meg, hogy tartottuk titokban, azt tényleg én főztem-e és ennyit, és hogy nagyon szépen köszöni, nagyon jól érzi magát. Még ma is mondta három-négyszer.

Aztán egy kedves rokonpár és én is maradtam éjszakára, este még nosztalgiáztunk, emlékeztünk az öregekre, meg melyikünk melyik ágról örökölte a vonásait, viselkedését, reggel órákig maradtak, páran visszajöttek, hogy hoztak még sütit, vittek még palántát, úgy felbolydult a kis völgy élete, mint a réges-régi szép időkben.

Nosztalgikus érzés, a gyerekkorom, szüleim fiatalsága köszönt vissza pár órára.

A banda ma utánamjött és strandoltunk, kukorica, jégkrém, még én is lepirultam.

Nyolc(!) remek program lenne a városban szombaton.

Én apu meglepi szülinapját koordinálom.

---

Kipróbáltam egy sminkes (vagy szépségblogger? Talán Lisa Eldridge, vagy valami angol) tippjét, Urban Decay Naked palette. Álomszép árnyalatok, az én feketepenészes étcsoki színű bőrömön minden szín szürke, csak a natúr színek néznek ki valahogyan. (Most vesztettem el az utolsó pasiolvasómat.)

Gondoltam, kihívással teszteljük, az alap, hogy egy sminkemnek ki kell bírnia reggel 8 és este min.10-11 között. Minden második nap mozgással kombinálva is.

Nehezített pálya, hogy tegnap éjjel másztam haza fesztivál-piálás-táncról és nem bírtam aludni, csak három órát, plusz a pia ugye, még két árnyalattal sötétebb szürkeség.

Reggel felkentem gyönyörűségesre, majd jött Őszhalánték, aki őőő nem kímélte a sminkemet (szerintem nem is tudja, hogy én sminkelek egyáltalán), aztán napsütés, séta, cégnél visszafagyó izzadtság, majd torna, mert kitaláltam, hogy a vállalatnál más is roki, úgyhogy dobjuk össze a pénzt és a tornászcsajt csábítsuk el az irodaházba. Tornáztunk, szerintem a nő sokkot kapott a Nagy Cég Nagy Emberei komoly fejektől, pl. Kisfőnök (=igazgató) tartotta a liftet neki a menő öltönyében, mindegy, majd megenyhül. Ha akar még jönni. Aztán megint zenekarok, táncosok, ismerősök, táska leárazva, kontaktlencseintézés és dinnyecipelés. Cuki újságosnő, aki megadta a magán mobilját, hogy írjam meg smsben a személyigazolványszámom, mert csak úgy vehettem volna át a lencséket, ha felmutatom. Megírtam. (Ha bárkinek öröme lelne egy -4,25-ös és egy -5,25-ös konkrét görbületű és átmérőjű lencsében, vihetné, átvételkor fizetek, igazolnom magamat semmi értelme.)

És most, fél tízkor már nem nagyon látszik a szemsminkem.

Legközelebb valami egyszerűbb feladatot kap. Vagy jobban lealapozom.

Megvártam, míg mindenki lelép az irodából, aztán tip-top ruhában, csini magassarkúmban(!) kitipegtem a hűtőig, kanyarintottam egyet a csípős kolbászból és a folyosón jóízűen beleharaptam.

Kenyér nélkül, az gluténos.

---

Most, hogy megfigyeltem az angliai (angol, indiai, fekete, arab, mindenfélekeverék nőket) és ott sehol nem láttam, bátrabban írom le, hogy a csőtop megagáz itthon. Mindenféle alkatú nő hordja felénk, a nem magas-sovány nőket szimplán tehénné teszi, a magas-sovány-szépderekú nőknél a nagymellűek mellét optikailag kb. 10 centivel lejjebb tolja, fizikailag lelapítja, a kismellűeket ott még félbe is vágja és gnómmá teszi. Miértmiértmiért?

Oké, nem szólok más ízlésébe bele. De akkor is rondának gondolom.

---

Napi párbeszéd

Tobber kolléganőnek: -És Angliában a melltartóboltba bementem, és sok év kínlódás és megaláztatás után végre nem azt vágták hozzám lekezelően, hogy C-ig van melltartójuk, hanem az F-es középméretűnek számít arrafelé, és még körbe is ugráltak, 38 év után végre öröm volt a melltartóvásárlás, nem egy tortúra, ami végén max. valami nagyis xart találok húszezerért.

HR-es kolléganő: - Nem kell mindent fikázni, ami itthon van!

(He?)

---

HR-es kollegina Kolleginának ad valamit, ami az én napi alapfeladatom nyolc éve. Kollegina átnyújtja, erre lehurrog minket, hogy ne én intézzem, mert titkok vannak benne, és csak Kollegina írta alá pár hete a titoktartásit.

Megkérdeztem, hogy amit naponta tucatszor csinálok sok éve, az mitől lett hirtelen tiltott nekem, és lett átpasszolva Kolleginára, de a nő szerint csak kötözködöm.

Igen, ő az aki egy héttel a visszatértem után megkérdezte, hogy akkor én most dolgozom-e, igaz, naponta beszéltünk személyesen, és ő az, aki most küld eü vizsgálatra. Május eleje óta vagyok, akkor nem szabadna?

---

Tegnap a rafinált varrású ám hótegyszerű fekete maxiruhám okozott a (kedves) HR-es lányok körében ujjongást, illetve egy kolléganőm nevezett gyönyörűnek, kicsit indiainak, meg példának arra, hogy milyen vidám egyéniség vagyok, és tudja, hogy néha otthon szomorkodom, de akkor megrázom magamat és felállok újra és újra. Lásd legutóbbi nem randim. Ahol még le is szúr a pasi, hogy miért nem hívtam fel (én? ő nem jött!), hogy várom. Mert megbeszéltük, hogy ott találkozunk, ergo ott vagyok?
Udvariasan megkértem, hogy felejtsen el, legyen kedves és elmentem táncolni, eddigi év legjobbja bulira.

Örülök, ha más így lát... Megerősítő visszajelzések rögzítése pipa.

---

Hiteltelennek tűnnek a magyar szépségblogger lányok mert rondák, amikor véééletlenül mind halálra dicséri a legújabb X márka Y körömlakkját.

De. A Tangle Teezer hajkefe, amitől visszahangzik a net, tényleg csoda, nem tépi a hajat, a lapocka alá érő, erősen csomósodó hajamat úgy bontja szét, hogy tátom a számat és nem értem. Kipróbáltam tavas-hínáros, napon megszáradt hajon, és pár mozdulattal csodaszép lett a hajam. Valaki árulja már el, mi a titka, vagy szétszedem!

---

Napi félreolvasás:

Kistraktor.com (Kickstarter.com)

---

Kaptam ne haragudj-os Túró Rudikat, amiért azzal vádoltak, elmondtam valami titkosat. Többek között attól, aki kiszivárogtatta. Na. Nem szeretem, ha a becsületességem szenved csorbát, sosem mondok el titkokat.

---

Kicsi a világ rovatunkban TCsV párjának exével kell dolgoznom. Ugyanezen személy szerint jól mutatok az új fb fotóimon.

---

Kicsi a világ rovatunkban varrós csaj a fiával büszkélkedik: a fotón váratlanul Atibá mellett áll.

---

Az én kerületem egy kis falu - Kicsi a világ alrovatunkból kiderül, hogy tegnapi bulitársam kolléganőmmel egy házban él.
Vagy ez csak arra bizonyíték, hogy sok emberrel dolgozom.

Megeszem a Cadburyjét.

Napi (2.) párbeszéd:

TCsV (=Tánccsoportvezetőm) rég látott táncolni: -Basszus, Tobber, nagyon durva volt, ahogy az X táncot* táncoltad! Rossz volt nézni!

Tobber: -Ennyire szarul táncoltam?

TCsV: -Dehogy, túl jól, de rossz volt nézni, hogy ennyire beleveted magadat, azonnal vegyél be egy izomlazítót és egy gyulladáscsökkentőt, vagy nem fogsz reggel felkelni!

*Nagyon rohangálós, egylábonugrálós, magastérdemelős, sűrűn irányváltós, tekeredősen leérkezős változatos tánc.

3. párbeszéd monológ:

TCsV elmélkedik: -Ő sír, hogy náthás lett és sajnáljuk, hogy nem tud ma jönni. Te meg panaszszó nélkül jössz és letáncolsz mindent a friss műtéteiddel. Nem fogom sajnálni.

Tobber: - ...és nem értesített, csak nem volt ott a randin, vártam negyed órát, majd eljöttem.
Bé: - Legalább nem vitt el a nemzetközi szupersztáregyüttes koncertjére.
T: - Bezzeg VELÜK találkoztam! :D

(Pont belefutottam egy csomó fotózó emberbe, hát én is fotóztam, majd megkérdeztem egy ott lévő ismerőst, hogy ezek kik.)

Megyek is népzenét hallgatni, azokat legalább ismerem.