Finom muszakát betömtem, megint ez jön:
http://www.nosalty.hu/recept/toltott-padlizsan-6-fustolt-tarjas
Nem diétás, mert még fáj a fejem, addig eszem, irtó laktató és nagyon nyami!
Bekerül a recepteskönyvembe.
És ha egyszer errejárna egy aranyhal és csak egyet kérhetnék, nem tudnék dönteni, hogy a hányingert szüntesse már meg (ez független a kajától), vagy hogy legalább néha-néha ne ébredjek fel az éjszaka közepén a váratlan fájdalomtól. Kialvatlan vagyok ettől...
A szobabicaj nem megy, annyira még nem hajlik be a lábam, ma megint megpróbálom a gyógytornász iránymutatásával, hátha.
A gyógytorna még mindig jó. A lányka kemény, de vicces, a bordásfal-sorstársakkal végig beszélgetünk, gyorsabban elmegy az idő. Meg bíztató, hogy a legtöbbnél nekem jobban megy, kevésbé fáj, pedig én vagyok a legfrissebb műtött.
Juj, nagyon fáj sokaknak, főleg a csonthártya amit megtépünk minden tornán, meg a gyakorlatok megfeszítik a kapcsok körül, meg a fel-felszakadó letapadások, a csontbafúrt lukak sem gyógyulnak hamar, ez az időjárás sem tesz jót állítólag a gyulladásos betegeknek.
Az meg gyulladni fog pár hónapig, amíg szépen helyrekerül minden. És már csak harmadöklömnyi a bemélyedés a combizmom helyén, bíztató.
Nézegetem a neten, hihetetlen a szervezet, a beültetett szalagot mostanra már be is fonta erecskékkel, van benne-körülötte vérellátás. Izgalmas. :)
Közben beindult a szociális életem, élvezem, csak még nem sok erőm van hozzá. De kafa!
