Tobber életblogja

Peti, tini, katan,

Naszóval leültem az ügyvezetőkkel, egyik pörgősebb mint a másik, én meg perverz módon élvezem. (Na, így hányan találnak a blogomra?)
Kitalálták, hogy bírni fogom őket egyedül is.

Baromi sok a munka, bocsi, akinek nem válaszoltam mostanában! Új főnök elképzelte, hogy az ország sok zugában szétszórt ezer dolgozónkkal minddel személyesen szeretne találkozni. Vállvetve próbáljuk lebeszélni, de párszázzal már megszerveztem.

Az ötleteimet mindketten értékelik, ma is megdicsértek, ez ösztönöz. Az kevésbé, hogy a 3-4 évente begyulladó állkapcsom nagyon kínoz és a diklofenák nem hat. Még az ibuprofen is jobb.

Ma sokan hívtak, írtak, smseztek, mondjuk a két jelentősebből az egyik Nagyikám a maga 94. életévével, akivel kiabálni kell, a másikban be kellett számolnom a tapasztalataimról, mit kell mondani kocsilopás esetén a rendőrségen.

Lebeszéltem pár ebédet, korizást és a nagyonszép pasi is randizni akar. Hát, én nem húznám az időt, őőő...

Voltam még szülinapi meglepibulin, korizni, családi ünnepelni Anyu névnapját, a legtöbbön diszkréten kapkodott cataflammal (ezt a helyesírás-ellenőrző ki akarja javítani csatalovammal-ra), ami egyáltalán nem hatott.

Apám ma azzal a hírrel hívott fel, hogy egy ismerősünk atka-jógával fogyott le.

Az őszi kicsit hosszabb liezonom azzal hívott fel, hogy nem megyek-e el valakivel holnap Párizsba, mert az új nőjével menne, de az mégsem ér rá, ezért ki kell fizetni a szállást, de van még repjegy a neten, hívjak el valakit holnapra. Hát ez tényleg nem ebben a világban él. Aztán megbeszéltük, ki hogy van, azon nagyon megdöbbent, hogy holnap reggel Őszhalántékkal kezdem a napot, meg bevisz őőő utána, illetve az döbbentette meg, hogy ő évek óta megvan nekem. Miért hiszik azt férfiak, hogy egyedülálló nő otthon kötöget magában?

Tegnap randiztam a város legszebb, legokosabb, legműveltebb és leggazdagabb harmincas pasijával, aki hazahozott, meg hát többet is akart, amit én meg nem és magam is megdöbbentem. Nem vagyok ennyire válogatós, de tényleg van egy kategória, ami túl jó hozzám, pedig nem gondolok magamról nagyon keveset.

Ma udvarolt exfőnököm ezüstróka cimborája ésugye már nem is lenne gond egy továbblépés, de mint a fenti ábra mutatja, senki nem jó nekem. :D

//

A mai próbát azzal dobtuk fel, hogy pont a tükörképét táncoltuk a gyakorolt táncoknak. Próbáljátok ki, nem egyszerű.
Mikor a tükörben nézett minket TCsV, nem értette, hisz szépen csináltuk, pont ugyanazt a mozdulatot táncoltuk, de mégis másképp, mint a többiek. Ha szembefordult, azért nem értette. Aztán "szétültetett" minket TáncosGével, mert már nagyon vihogtunk.

Beköltözött az új főnök. Adott sok feladatot. Mivel így ismét két főnököm van, felmerült, hogy bírom-e.

Itt egy kis lobbizásba kezdtem. Kollegina sok-sok éve itt dolgozik, most kb. fele fizuért, merthogy nem diplomás és nem az ügyvezetőknek dolgozik. Felvetettem, mi lenne, ha ő kapná meg valamelyiküket, én a másikat és szétosztanánk az eddigi munkáját.

Akkor őt is megbecsülnék anyagilag, én meg szeretem a változatosságot. Kollegina nem egy bátor fajta, ő fél a változástól, meg az angoltól, akkor neki is használni kéne. De tud.

Na mindegy, mindenesetre egyelőre a másik főnök nem hajlik, holnapra behívtak hármasban pusmogni.

Nem sűrűn ülök le a főnökeimmel, nem tudom, mi várható...