Tobber életblogja

Mosolyogj és a világ visszamosolyog rád. Ma gyönyörű szép válogatott pogácsákat kaptam a pékségben. :)

Ha így folytatjuk, Bével sosem lesz olyan cipőnk, ami nem töri a lábunkat. (Ami csak kicsit túlzás, mert mindkettőnk előszobájának kb. felét cipők borítják.)
Kicsit túltábláztam magamat, ma láttam először (ciki??) élőben a Szegedi Kortárs Balettot, aztán túramegbeszélés, majd Ess lányának-vejjelöltjének megismerése, majd még ottragadtam izélni, közben felhívtam M-et, az egyetlen ismerősömet, akinek van is tévéje, meg fel is tud venni műsort. El-lel, hogy bonyolítsam.
Oh, és ha lehet még bonyolultabb: taxival rohantam haza, ajtó kinyit, az a taxis volt, akivel anno kavartam, mikor El hisztisen az andrássyn hagyott. Közben eljár már Drpr-hez. Helyes. Hogy hívtam itt?

Táncos ismét támad. Tegnap megérkezett táncra, és derekamnál fogva megpörgetett, ha nem hajolok el, csókot ad. Szépen eltoltam magamtól és kikértem a bizalmaskodását. Ő beszélni akar velem. Nem mondott igazat, benne megvan a szikra, nagyok kattan rám és szerinte tökéletesen összeillünk, és hogy most megint, ahogy meglátott... Szeretné, ha jobban megismernénk egymást, de nem akar nyomulni, ha nem akarom. Hívjam fel, ha akarom.
Nem, nem akarom.
Ess is hivogat, ma is találkozzunk, holnap is, plusz hétvégén kétnapos kirándulás is. Biztos, hogy tisztázódott benne, hogy csak szerető már??

A mai tanulság: ne a tökéletes smink felkenése után kezdjél hagymapucolásba. 

Főnök2 ma hív külföldről, hogy válaszoljak már 3 emailjére 1-1 okét. Rendben, melyikre? Az evidens, ne aggódjak, úgyis az ő felelőssége. Most végignéztem, nagyjából 20 levélre válaszolhatom ezt. Nem tudom, mit tegyek.

Megmondtam Táncosnak, hogy nincs meg bennem a szikra felé, nem szeretném folytatni.

Pedig ismertek, ritka az a pasi, aki nem tud bekapcsolni... :D
Végiggondoltam, Drpr mit mondana: a férfiúi hiúsága sérül, tehát vissza fog vágni.
Kapott némi sokkot, nem jutott szóhoz. Motyogott valamit arról, hogy nem érti, sajnálja. De aztán magához tért, és elkezdte, hogy ő is így gondolta, nem is érti, hogy minek kellett ez. És akkor elmosolyodtam. Igazam volt. Minek hivogatott volna naponta 4-5-ször, minek morgott féltékenyen, amikor táncon nem vettem fel, vagy nem vittem el hokimeccsre, minek tervezte a következő randit. Kedvesen elváltunk, de ha jól ismerem a pasikat, lesz itt még valami ütés. :)

Azt gondolom, ez a pasi nem szokott hozzá, hogy visszautasítsák. De nem a lelke miatt, nem is a műveltsége miatt (bár talpraesett pasas), hanem mert nagyon sok pénze van.
Nohát ez az, ami nem mozgat meg. Ha valaki a pénzével vág fel. Én az észre bukom továbbra is.
És a szerénységre, max. az észrebeképzeltség jöhet.

Ja igen, azért a válóok: iszonyúan késős! Az meg nálam azonnal kuka.

Nem tudok egy kopaszmercis bigéje lenni, az valahogy sosem fog illeni hozzám! :)

Főnökömnek meséltem a 15,5 éves közeledését, tegnap kuncogva kérdezte, hogy jól telt-e a hétvégém, aztán hogy megsajnálhatnám, de mondtam, hogy sajnálatnál azért jobb indokot is tudnék erre, ma kérdezte, hogy mikor megyek haza, mondom elküldök három levelet, mire aszongya, inkább nyissak óvodát...
:)

Kesudió, sör, hokimeccs élőben, olyan fotós, aki cipőben jégen nekifutva még oldalra-hátra csúszva már emeli a gépet, Papírkutyák és 8 férfi, tegnapi mérleg. Ma tánc helyett inkább alszom.

Ami azért is praktikus, mert M irogat, hogy végigolvasta a leveleinket és megkövet, mert sokszor bántott engem, aztán Táncosnak még nem mondtam meg, hogy köszi, inkább ne, Újtini ide nem jár, Ess meg távoltartja magát az exétől, aki viszont ide igen.
Úgyhogy inkább ma struccpolitikázom. Jó, Táncost felhívom.

Béká jólnevelt, ha társaságba érkezik, mindenkinek udvariasan köszön. Majd rám néz és annyit mond: bazdmeg!*
Barátságunk felívelő szakaszába kezdett. :))

*Fordításban: bazdmeg=hű, de lefogytál
:)))

Otthon remek ételek várnak, mennék már. Tegnap hajnalban már tescoztam, mert Ess munkába ment, nem akartam nála maradni, szüleim meg még nem adtak jelet, hogy indulhatok feléjük. Isteni úgy bevásárolni, hogy a polcok már fel vannak töltve, de alig huszan lehettünk ott. És szendvicsekhez hoztam alapokat és finom régkészített ételekhez, nem mellesleg Anyuéknál szereztem az ő nagyjából cukor nélkül elrakott őszibaracklekvárjából és két üveg lecsót is elcsórtam.
Azért az iltreno dijoni bucija is ehető most itt, de nem az igazi.

Táncos még nem adja fel, randit szeretne. Én nem tudom, hogy szeretnék-e. Főleg utána táncolni menni vele és felvállalni a többiek előtt.

Ja igen, Apu lepett meg (és igaza van Drpr-nek, mióta a tanácsai nyomán másképp viselkedem vele, elkezdett tisztelni), megvártam, míg elmegy bolhapiacra, és Anyuval csacsogtam, de többször hazatelefonált, hogy várjam meg, meg látni akar, és egy órát vele cseverésztem utána.
Azt nem állítom, hogy mindig figyelt, de megpróbált. :)

Árnyaljuk a képet, HR-gurunk szerint a gyerekes szülők jobban küzdenek a cégnél, mert több veszítenivalójuk van.
Akkor pedig emberi kérdés. Morgok, morgok...