Őőő, kicsit sok kérdést tettetek fel!!!! :)
Nos, létszámleépítés, a külföldi felsővezetés elképzelése, mint spórolási lehetőség. Függetlenül az ország, vagy a m.o-i leányvállalat állapotától.
És akkor legyek én leépítve, mert az én munkámat meg tudja csinálni egy olyan lány, aki már 36 külföldi tréningen részt vett, és őt nem akarják elereszteni, mert kincs bár most nincs munkája, ezért őt teszik a helyemre, és ha kell, akkor ő dzsóker, visszahelyezik, ide meg jön más.
A magyar főnököm ma bejött hozzám beszélgetni, és konkrétan elbőgte magát. Hogy ő ezt nem akarta. 32 éves férfiról van ám szó.
Úgyhogy maradhatok 2 hónapig, akkor megyek el interjúra, amikor akarok, fizu-bónusz okés, léphetek, amikor akarok és részt veszek egy outplacement programban.
Az azt jelenti kb., hogy a cégem szerződést kötött az egyik legnagyobb munkerőcéggel, és már kérik is az önéletrajzomat, hogy tuti találnak nekem valamit... (A többit majd Béká elmagyarázza, ő erás-os.)
Az egyetlen gondom az, hogy kutyára szerettem itt dolgozni, a kollégákat is csípem és rettegek az új munkától, új kollégáktól, új felelősségtől...
NEM AKAROM!!!!!!
:((
-----------
Este elmentem korizni, ott még kereskedelmi vezetőnk simán leszervezett nekem egy randit egy vadidegen haverjával (isteniül néztem ki lebőgött sminkkel, vörös szemekkel), szüleim értem jöttek, hazavittek, majd így hogy az edzőpálya 6-8 fokában mocsokra fagyva még az utcán beszélgettünk egy órát. Merthogy nem jönnek fel...
Éjjel bőgtem sokat, hajnali négykor még El-lel smsezgettünk, majd összedobtam a magyar önéletrajzomat, most meg dolgozom, bár senki nem mert beszólni, hogy egy órával később jöttem be...
