Tobber életblogja

Tegnap a PeCsa előtt várva figyeltük, ahogy emberek özönlenek a Seal koncertre. Amit áttettek onnan a symába. Szegények. :(
Volt tánc, meg szédülés, meg kaptam ezt, ami megtisztelő. Mármint nem a nyúlbőrbe bújt Csőrike...

Aput hazahozták a hugáék, este náluk lógtam. Amíg ott voltam, Apu HAT cigit szívott el.
Van olyan szélmalom, ami a többinél is elérhetetlenebb.

GörisTé: nem ismeri Profit, de szte nem kell túlhajtani magunkat (szvsz Profinál sem tesszük, csak 35 fokban nem kéne 1,5 órákat a napon rohangálni :) ), szal 1 Atibá
GörisGyuri: Profi, egyértelműen
Béká: Atiékkal néha laza (jogos), tehát Profi
GörisPé: Profi, de Atiékkal is ütögetés
GörisBé: legyenek felváltva szerdán, vasárnap meg az új alternatíva (itt vannak kérdőjeleim magammal szemben :DD) - de neki fontos ldm külseje (GörisBé és ldm is pasi)
A többiek véleménye nem érdekel.
Én meg nem tom.

Döntés kéne. Nomeg nekem kell tálalni a döntést a három edzőnek. Pfff.

Elmegyek inkább minigolfozni.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Jelentkezési laphoz kísérőlevél: 8 vesszőhibánál hagytam abba a számolást.
Visszaküldhető a kitöltött lap
- Faxon, telefonon: a levélen sehol egy szám
- Emailcím, ami viszont hibás
Grat.

Vasárnapi mérleg:
6 liter folyadék elfogyasztása (plusz szokásos mennyiségű kaja)
1 kg fogyás

Hú, megcsinálom ezt a napot minden héten!! Az első infarktusig, amit a lenti ábra is mutat, hogy hajlammal...
Este összefutás kollégával, mesélem neki a napomat, ma ír: még egyszer le a kalappal a sport+tánc elviseléséért abban a kellemes tegnapi időben. :))
A tánc nagyon gyors volt végig három órán át, és kint ömlött az eső, de hőség volt, mi meg a sátor alatt táncoltunk vagy 120-an a tökéletes szaunában. Egy merő csatak volt mindenki!

Ja igen, GörisGyu. Naív hit volt remélni, hogy lekopott rólunk. Kint volt a Pályán, mikor odaértünk, majd addig jött utánunk, míg meg merte tőlem kérdezni, hogy beállhat-e edzésen. "Bocs, de nem." "Miért, akkor ketten játszotok Békával?" (Nem ketten voltunk kint.) "Akár." Két perc múlva, még mindig mögöttem jőve: "Hadd álljak be!" "X nem akarja, Y nem akarja, Z nem akarja. Tehát NEM!"
A végén megint köröz 20 percet, hogy szólhasson: Békához odamegy. "Tényleg te sem akartad, hogy beálljak?" (Hé, hazudok én neki??) "Nem tudom, mit nem lehet ezen felfogni, épp elégszer elmondtuk, nem?" Pfff...
Egy 42 éves férfi ne alázza már meg magát egy olyan társaság előtt, akik egy éve éreztetik, és mondják neki, hogy nem vesszük be a csapatba*. És inkább az én bosszúmat, mittoménmimet fantáziálja bele. GörisBé: "Nem kéne leülni vele, és tisztázni vele a helyzetet?" Hihihihi... Nincs mit.

Ma Illető Anyukájának isteni túróscsuszáját ehetem, BÁRMIT megígértem neki cserébe. Cserébe azt kéri, hogy takarítsak ki GörisPénél. Festés utánit. Pff.

Edződilemmánk is van, mert imádjuk Atibát és ldm-et, de Profiedző maga a rutin. Íííííí.

És mikor van MÁV-sztrájk, ha nem akkor, amikor Apu 60 km-re fekszik egy másik város kórházának intenzívjén...

* Mielőtt önző, gonosz embernek hinne minket bárki: GörisGyé kisgyereket lök föl a Pályán, ha minket ellök, nem segít fel, nem köszön, és egy nagy tahó. Csapatsportban értékes ember lenne, mi?

Hát jó. Pörgőset akartam én, de nem így!!!
Asszem, pontosítanom kell a kívánságaimat, mert odafent félreértik.
Péntek éjfél, végre alvás, senki nem válik és nem költözik hozzám.
Hajnali 6-kor csöngetésre ébredek: Srác áll lent, hogy "haló". Feljön: ha már fáj a feje, de bulizni mégis elment, akkor nehogy már hozzám ne jöjjön el! Hívott fél éjjel, csak olyankor néha alszom.
Úgyhogy elszórakoztatott, ezért későn indultam a Velencei-tóra, amiért sikerült egy 3 karambolos dugórengetegbe kerülnöm, KÉT óra volt az út. Kb. egyesben a sztrádán. Légkondi nélkül, 11 felé, tűző napon, kánikulában.
Strandolás, majd főváros, majd élvezetes magánélet reggelig, majd edzés 12-kor, a tűző napon.
Felemelő érzés a végén a nyakamba önteni a maradék vizet!
Utána záporok híre, úgyhogy a mai Velencei-tavat elnapoltuk, Anyuval leszervezek egy ebédet.
Apu közben Fehérváron Aba-novákot néz a műértős havernőivel.
Ebéd, isteni kaja: csörög a telefonom, Apu. Dráma hangon szól a telefonba:

Már jól van, bent fekszik az intenzíven Fehérváron, mert oda vitték a mentők.
Nem merte pánikos Anyut hívni, mert ő hetek óta nyaggatja, hogy ha rosszul van, miért nem megy orvoshoz.
Úgyhogy étteremben kaja elcsomagoltat, most várjuk a csajok hívását. Merthogy Apu azt akarja, hogy ne menjünk el hozzá ma, úgysem engednek be embert, meg sztem aludna. Azért gyújtásrakész motorral várunk, hogy ma még vezessek-e 150 km-t, hazafelé a vasárnap esti balatonról áradó tömegekkel...
Az esti tánc kétséges.
...csajok telefonáltak, jobban van, infúzión, bent tartják, ne menjünk le, beszéltünk vele is.
Egyikőjükkel már azon röhögtünk, hogy a kardiológián már elindult a susmus, hogy persze, hogy ilyen hőségben nem bírja a pasi szíve, ha 5 nővel van, akik ott aggódnak érte a folyosón...
Jobbulást, Apu!

Akkor most leírom a mai napomat:
Reggel elalvás, másnaposság, nem takarítok, nem rakok rendet.
Hálistennek csinifehér-mintás szoknyában, fehér blúzban, ékszerek, szép sminkben megyek be, a poénjaimon röhög kolléga, amikor bicajjal mellénkér ExPasi. Láttam, hogy lát, lásson csak, nézzen meg, hogy mennyit változtam. Ő is: lepukkant, kopott farmer, póló...
Bent Illető kijelentette, hogy vadító vagyok, majd' elaludtam jegyzőkönyvezésnél, búcsúajándékot nélkülem adták át kedvenc asszisztensnek, majd lekávéztam a szoknyámat, így vizesben járkáltam.
Fodrásztól késtem, és nem volt kellemes a vizes szoknya, aztán taxis megsúgta, hogy nem csak a visszapillantóban látom a frizkót, hanem a napellenzőben is. Aztán Bével soppoltunk, majd bemutattam Pékfijúnak. Aki 23 éves. Engem 25-26-nak gondol. Holnap együtt strandolunk.
És kb. harmadpénzért hoztunk el egy csomó mindent tőlük.
Hazafelé lassít mellettünk egy merdzsó, kreol pasi kihajol, megáll, majd utánunkfordult az utcámba és beszélgetni akart, de mi nem. Ha Bé nem lett volna ott... :D
Nálam erkélyezés, majd Béká is jött kitalálni Bé nászajándékát.
Közben Srácnak fáj a feje, lemondja az éjjelt.
Bét hazavisszük, Béká azt hiszi, erősebb az egyes vilinél a hajójával. Hazaérve csörög a telefon, Bé sír, hogy baj van, úgyhogy még hívtam mentőket, rendőröket, Békát, aki közben szintén krízis, visszahívni Bét, már jobban, asszem most itt tart a sztori.
A hétvége kicsit pörgősebb lesz.

Tavaszi az időjárás, nyüzsögnek a pasik. Pékfijú irogat, hivogat, 43 éves szintén, cégescélbaért jelentkezett, hogy nagyon szingli és mizu velem, Szomi fejtette ki, hogy én a Dögös Nő kategória vagyok, majd megint megsértett annyira, hogy elküldtem a francba, úgyhogy jövő héten sem találkozunk.
Plusz Srác nyüzsög most errefelé.
Hát nehéz az élet.

Profiedzőre ráhoztuk a döbbentet: jesszus, ti EZT még nem is gyakoroltátok??
Majd mutatott 5 meccs-szitut, amiből csak ezzel a trükkel lehet kiszabadulni. Egyértelműen a gyakorlati oldaláról közelít meg egy csapatsportot.

Értem én, hogy a nőiességet korán fejleszteni kell, úgyhogy ezt bepótlandó kölcsönkértem egy fotó erejéig egy négy éves kiscsaj ékszerét. Az én kezemen kicsit kicsi, de szép, ugye? :)

 

 

Nagyon jóképű, izmos, napbarnított, tökéletes bőrű, őszülő halántékú 43 éves. És még értelmes is a maga nőcsábász módján. Mi asztal két végén ülünk, mindketten hangadók. A swingerklub kifejezésre felkapom a fejem, találkozik a pillantásunk. Már csak mi ketten beszélgetünk. Mellém ül, kiszorítva addigi kedves lovagomat.
Csajok páran eljönnénk, utánamfut és addig duruzsol a fülembe, mellkasával a mellemnek simulva, amíg meg nem ígérem, hogy felhívom. Mmmmm, de meggyőző! Nem hiszem, hogy a lelkem érdekli...
Engem sem az övé.

Ja, a vacsora finom volt.

"Szia!

Nem vagyok kíváncsi, mi van egy számomra idegennel, úgyhogy kérlek, hagyjad abba a nekem irogatást. Azon sem sértődöm meg, ha személyesen is elkerüljük egymást.
Nem mintha haragudnék.
Szimplán csak sosem bírtalak. És ez nem változott.
Tobber"

Ugye naív vagyok, ha azt hiszem, mostantól nem ír?? Neki úgy tűnik, az az élete, hogy fantáziál elérhetetlen nőkről, és elfelejti, hogy nem a valóságban van. Gondolom, örömünnep, ha valaki válaszol neki.
Megjegyzem, továbbra is egy olyan emberről írok, aki fél éve nem köszön oda a Pályán és előtte is csak egy kurta hellót nyögött valaha, szóval nem ismerjük...

Egyik nap átadtam a kormányt egy újswiftesnek, felsikoltott, hogy mekkora motor van ebben. Áll. erősebb, mint az ő 1300 köbcentise. De ugye dízel? Nem. :))
Exautóversenyző haver kicsit kihúzatta, meg én sem a lassú indulásról vagyok híres. (Hanem a nagy melleimről, de ez most mindegy.)

Azt hittem, tegnap az egyetlen, aki (fehér cipőben is) örült az ömlő esőnek, az én voltam. :) Várok az utcán, erre hangos röhögés mögülem: Tobber, tudtam, hogy te élvezni fogod az esőt! :)))
Igazából ketten vagyunk így a városban, hogy ernyő nélkül is boldogan csacsogunk 20 percet. Bőrig ázva. :))))

És itt a ribizliszezon, hetek óta ipari mennyiséget eszem belőle. A kedvencem. Próbáltam, hogy lefagyasztom, de aztán apránként előkapom, fagyottan meglocsolom mézzel és fagyi helyett azt eszem, mmmm...

Ja, GörisGyu nem hagyta abba az irogatást, ezért begurultam és csúnyákat akarok írni neki, de Béká lebeszélt. :((

GörisGyunak válaszom:

"Szia!
Nem haragszom rád, de bevallom, nem nagyon izgat, hogy mit gondolsz, csak rákérdeztem egy célzásodra.
Nekem ez a bizalmaskodás túlzás egy idegentől. Tőled.
A barátaimra alig jut időm, a görkorizással töltött órák miatt a párom* már így is morog.
Nem mellesleg joggal kiakadna azon, ha pasikkal találkozhatnék a Margitszigeten.
Amihez nincs is kedvem.
Gondolom, megérted, hogy nem megyek veled sehová.
Tobber"

*és ebből születnek a nagy kámingáutok, igen, van ilyenem egy rövid ideje, ha valaki nem tudná. De róla nem írok itt, főleg hogy a monogámia még mindig elérhetetlen kihívás számomra. :)

Múlt heti több késői hazaérés miatt pénteken sminkestül, merevítős melltartóstul (aúú!), teljes fényárban, számítógépciripelés mellett úgy elaludtam, hogy lekéstem a reggeli indulást. Még jó, hogy az én kocsimmal mentünk, így rám vártak. :DDD
Voltunk strandon a Veltavon, aztán átmentem nagynéniékhez, rokonoknál grillezgetni. Estére hazajöttem és két órát görkorit oktattam csöpögő esőben.
Vasárnap profiedző annyi mindent tanított, mint Atibáék egy év alatt, úgyhogy én a fanja lettem. (Sztem ő is nekem, mert valahogy csak nekem mutogatta az ütőkezelést úgy, hogy közben átölelt... :D)
Aztán még egy órát politizáltunk GörisBével (már alig van ember, akivel civilizáltan lehet erről!), majd rohanás mackót varrni, este pedig 3 óra táncház. Érzem a combomat.

Görkorisoknak: A Mogyoródi út elején lévő Jet kútnál olyan szélvédő-árnyékolót lehet kapni, amin görizik gyalogkakukk!!! :))) (És észre sem vettem, csak vásárlás után, micsoda véletlen!)

Béká, a labdák most nálam vannak!!

Hétvégi intermezzó: a Pályán GörisGyu (köszönt!!) nem akart elmenni az edzésünk helyéről, úgyhogy tisztáztam vele, hogy ezt már megbeszéltük. Aztán később odajött, hogy majd válaszoljak a levelére. Hát, ha Béká karcos pikírtségét is érdeklődésnek vette, akkor erős stílussal kell kezdenem, hogy megértse, velem/velünk NEM bratyizhat!
Broáf!