HTML

Tobber életblogja

Friss topikok

Címkék

Ismét

2018.09.14. 15:17 :: Tobber

Ismét megvalósítom a kevés program, és az nyugis terveimet, ma táncolunk a cimbikkel, délelőtt befejezek valami kreatívat, aztán délután jön Kócos és marad másnap délig és vicces dolgokat szeretnénk kipróbálni, aztán fotózom sokat játszom sokat a cicával, takarítok, mosok, talán még egy srác befér vasárnap estére, ha lesz hozzá kedvem.

Hétfőn munka előtt hasi CT, szerdán még több terhelés, meg az agyalapimirigy vizsgálata, kértem időpontot a sebész profhoz, de még nem tudnak adni, van időpontom a dokimhoz, beszéltem a főnökkel, jelezni fogom a HR felé, elmondtam apámnak, aki szomorú a hírtől, ellenben elkezdett érdeklődni a macska felől, ami nála Nagy Áttörés, szóval elfogadom a nyitást.

komment

Sok

2018.09.14. 14:48 :: Tobber

Soksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksoksok.

 

komment

2018.09.12. 17:12 :: Tobber

Nem tudom, miért tűnnek el bejegyzéseim. Legutóbb időzítenem kellett (egyébként is úgy szoktam a legtöbbet), mert nem élesítette a blog.

---

Írtam olyat, hogy ne essék félreértés, minden tiszteletem a pedagógusoké, mert mi is egy seggarc generáció voltunk, a maiakkal sem lehet könnyű. Kezelni őket, tanítani, nevelni.

Csak ne sírjanak már egy hét munka és több hónap pihenés után. Mi, sőőt, orvosok, buszsofőrök, stresszes munkát végzők dolgoznak nyáron is. Nagyon sokat. Rém idióta emberekkel. Akiket meg sem nevelhetünk. Az is megterhelő. Miért nem választanak más pályát akkor?

---

Biopsziám még úgysem volt.

Helyből kettő, mert az első nagyon vérzett.

Nem jó, ha nyakonszúrnak egy rozsdás bökővel hosszú tűvel.

Ez a dokinő azt gyanítja, nem adenóma. Mert ahhoz rohadt nagy. Fasza. Szövettan egy hét múlva.

És a féltenyérnyi ragtapasz miatt mindenki kérdi, hogy pajzsmirigy-e. Nem.

És hogy parázom-e. Nem parázom. Nem rajtam múlik, hogyan alakul.

Viszont beleállok a vitákba, annyian mondogatják, hogy ne gondoljak rosszra, meg biztosan rendben lesz, ugye TUDOM, hogy nem lehet baj. Nem!!! Gyűlölöm az önámítást.

Igenis fel kell készülni rossz verziókra is. Milyen élete lehet annak, aki mindig csak a legjobban reménykedik, de nem készül fel más kimenetelre?

Oké, kérdem ezt a devizahiteles hülyék országában.

És hogy Anyu ment-e velem. Nem. Önálló nőnek nevelt, ezért hálás vagyok, de most jólesett volna egy kis támogatás. A gyerekkoromat végigkísérte, hogy Anyuhoz járok kórházba, kezelésre, hosszú hetekig feküdt bent többször, stb. De nem fogok erőszakoskodni. Ha így gondolja…

Békának eszébejutott, exrákos kollegina is be akart kísérni feltétlenül, ragaszkodik hozzá, hogy majd segít és vigyáz rám, mint én neki. Cuki. De tényleg nem igénylek támogatást.

---

Az eddigi vizsgálatokat kisajtoltam a magánbiztosítótól, amíg lehet, kerülném az államit.

---

A macska (nem steril környezet) okozhat gondot a sebgyógyulásnál? Elképzelem, ahogyan Anyuékhoz lepasszolom a cicát hetekre, aki imád láb alatt lenni, és apámnak kerülgetnie kell, amikor rühelli. :D

Van jópár cicás ismerősöm, aki átvállalná, legalább bandázna egyet. Úgyis sokkal jobban ellenne társsal. Nyitott vagyok még egy cicára, ha úgy alakul, nem hinném, hogy megterhelőbb lenne és a macsek is ellenne egész nap (éjjel).

---

Magyarul a témáról semmi nincs a neten, mennyi idő a rehab, a műtét maga, milyen tünetek múlnak el és mi csak stagnál, ezer más.

Amerikai oldalakat találtam, de annyira irritálóan hurráhepik és gyermekdedek, hogy csak brit betegtájékoztatókat vagyok hajlandó olvasni.

---

A főnökömmel megbeszéltem, hogy egy hét táppénzből kihozom, a többi szabiból és home officeból. (Főleg anyagi okok miatt.) 3 hétig akarok távolmaradni a metró/sok emberes meló/open space-es őszi takonyfertőzésektől.

---

Nekem kell sebészt keresnem, az már TB alapú lesz. Úgyis fizetem jócskán... Már van három név a tarsolyomban.

---

Még jó, hogy egyébként az összes leletem ideális, teljesen egészséges vagyok.

komment

Cica

2018.09.11. 09:00 :: Tobber

Annyira élvezem!

Cuki és beképzelt és elégedetten dagaszt és elégedetlenül hőbörög és fenékrázva lesbenáll a játékra és keresi a pontot, ahol hozzám bújhat.

És békénhagy, ha olvasok.

Az ágy, az asztal, a konyhapult és az emberi táplálék teljes tabu, nem is érdekli a téma.

A világ legnagyobb sükéje, látszik, hogy a kétszerekkora nagykandúr apja vadászott neki, ő a plüssállattal is nehezen bánik el. Rámarkol a levegőre, amikor már régen rajta fekszik a zsákmányán, rángatja a fejét acsarkodva, miközben a játéka puhán a kezében pihen 10 cm-vel arrébb, hatalmasakat ugrik mellmagasságig, repül négy láb négyfelé, fúj, utánarohan, de soha, mondom soha a közelében nincs, hogy elkapja. :D

Hasonlít rám, nem? :)

 

komment

Na jó

2018.09.10. 15:42 :: Tobber

Írtam hétvégén egy csomót, de eltűnt. Mindegy.

Voltam dokinál.

45 perces előadást tartott endokrin rendszerről, meg génekről, meg annyira durván beletrafált számomra irrelevánsnak tartott, ezért nem is említett fájdalmakra, gondokra, hogy úgy tűnik, körvonalazódik egy szindróma.

Egy (remélhetőleg) jóindulatú daganatot még idén kiműtenek, mert annyira sok teret foglal, nomeg panaszokat okoz, illetve az ő létéből gyanítható még kettő másfelé, irány további vizsgálatok, illetve sebész keresése.

Ami nincsen: pajzsmirigy (tökéletes), cukorbetegség (IR van, karbantartva, PCOS eltűnt).

Ami panaszt ez az adenóma, illetve a valószínűsíthető daganattársai okoznak:

Izomgörcsök, izomfájdalom (évek óta csak feltett lábbal tudok dolgozni, napi többször görcsöl be, sokszor csak ütögetem, hátha kimegy belőle a fájás, Mydeton évek óta a legjobb barátom), depresszió, sűrű hangulatingadozás (na most akkor bipoláris zavar, vagy ez???), vérnyomászavarok (nekem vérnyomásom nincs is!), vizes hasmenés (évek óta nem találnak a gasztrósok semmi intoleranciát, allergiát, gyulladást, én meg végigteszteltem ezer diétát, rohadtul szenvedek a témával), elkopó fogazat (két fogamat csikorgattam nagyjából porrá 1-2 év alatt), vércukorszint-zuhanás (egymás után kétszer kerültem úgy ájulásközelbe, hogy okosan ettem kondi előtt, szóval a kulacsomban higított málnaszörp van, ciki vagy sem!), menzesz/libidózavar (van, mondjuk a második nem zavar :D), hasi elhízás (van), fejfájás (durván), és ez az állandó nem jól vagyok érzés.

Illetve pakliban van a vesekő, epekő, csontritkulás, meg még okozhat egy csomó komolyabb szart, és ekkor felhívnám a figyelmet édesapám kb. 20 éve tartó nyűglődésére az említett összes(!) tünettel, csak ő nem kezelteti a "valamit" a nyakában. Depresszióval, hasmenéssel, erőtlen izomzattal, komoly csontritkulással.

Genetikai halmozódás, na mindegy.

Biopszia, újabb CT, újabb terheléses ez-az, laborok, sebész keresése, dietetikus egyeztetés, kontroll, műtét, a továbbiak a találtak tükrében...

Még jó, hogy egyébként teljesen egészséges vagyok.

Az endokrinológusom ujjongott, hogy megvan a probléma, már csak kezelni kell. Végülis a fenti ezer tünettel jártam már mégennyi vizsgálaton eredmény nélkül, élvezném, ha egészségesebben élheték, úgyhogy nincsen kérdés, végig kell csinálni.

Hátha jó közérzetem lenne hosszú évek után.

*sóhajt*

komment

süti beállítások módosítása