Tobber életblogja

Biztos fáradt vagyok és pms és eléggé mélyponton (nem, ez még nem depresszió, akkor kikelni sem tundék az ágyból), de elegem van.

Judós3 rávett, hogy menjek le kondizni, okés, azt szeretek, csak hányingerem/hasmenésem van. Ő leedzette Műegyetemistát, aki késett, úgyhogy két órás lett az én kondizásom, alig vagyok hulla.

Oké, nyolckor hazamentem kocsival, Judós3 elindult utánam bicajjal. Majd kiszállok a kocsiból, hív: defektet kapott, menjek vissza érte. Hurrá.

Oké, akkor már vegyünk vacsorát, mirelit hamburger jó lesz.

Hazaértünk, kérdezte, mit csináljon, kértem, hogy a hamburgerhusit legyen kedves az odarakott serpenyőben forgatni sülésig (7-8 perc!), addig én kipakoltam a bevásárlást, felraktam új törlőt, kicipeltem több kanna vizet a kádból és meglocsoltam a teraszon lévő húsz virágot, átnéztem a számlaleveleket, felírtam a határidejüket, beáztattam a sportmelltartómat, (még mindig nem ültem le, vagy ettünk ugye) majd odamentem megmosni a paradicsomot, amikor rámszól, hogy csináljam meg a salátát.

Milyen salátát? Nem is volt szó róla, meg nincs is otthon zöldség, mert elutazunk és amit két napja készítettem, azt is egyedül ettem meg.

Mondom neki, hogy salátáról nem beszéltünk, mire hisztizve elfordul, hogy jól van, akkor mindent neki kell csinálnia.

És ezen a ponton elvesztettem az önuralmamat.

Mindent én csinálok!

Én takarítok, ő széttapossa a konyhakövön a kekszet, leszórja a morzsát, én intézek mindent a számláktól a bevásárlásig, a lakástól a kajájáig, a vizsgájától az edzéstervgépelésig, nyaralásoktól az anyja névnapjáig, munkája, tankolás, autómosás, basszameg!

Neki meg forgatni kell a hamburgerhusit?

Még reggel is anyáztunk, alig aludtam, nem pakoltuk be a táskákat, pedig ma munka, kondi után a szüleinél leszünk órákig, hajnalban meg indulunk.

Azóta ír, hivogat, hogy mennyire nagyon szeret és hülye volt, engem meg ez az egész nem érdekel.

Sok nőt ismerek a korosztályomban, belőlük vonok le két, lehet, hogy a valóságban közel sem igaz statisztikai adatot:

1. A legtöbbnek már volt szüksége pszichológus/pszichiáter terápiás támogató segítségére, és aki segíteni is akart magán, nem csak úgy beült aztán várta a sült galambot, azon egy teljes terápia sokat lendített. Én pl. örök hálával tartozom Drpr-nek tíz évvel ezelőttről.

2. Bocs, pasik, de amikor röhögtök azon, hogy nők szedik a bajszukat, epilálják a pajeszukat, gyantázzák a szakállkájukat, akkor bunkók vagytok, tízből nyolc nő tuti csinálja valamelyiket, csak idióta tabu erről beszélni:
pihés az arcunk, és a korral jobban előjön. Mondjuk nálam egyértelmű, egy mediterrán, fekete szemöldökű, sokhajú nő vagyok, de bizony, a fehérebb csajok is küzdenek ezzel. Épp tegnap beszéltük át kávézás közben.

Jobb lenne, ha szőrös arcú nőket látnátok?

Látszik, hogy ma csak öt feladatom van, a többi várhat.

És akkor hazaértem és CSEND volt két órát és már el is felejtettem, az milyen.

És Judós3 megjött és übercuki volt és vidám és gondtalan és figyelmes és végigdumáltuk az estét nevetgélve, és bújt és szórakoztatott. És ma is levelezik és kokettál és bókol és kicsit sem erőltetett, ahogy én lennék a helyében.

Ez a fiú az élet császára, sodródik és mindig jó helyen köt ki, vagy mentik ki a hülye helyzeteiből.

A Jóisten tuti azért küldte nekem, hogy tanuljak már egy kis lazaságot tőle, hogy ne tervezzek, agyaljak ki mindent az utolsó részletig, hagyjak esélyt a majdátmegyünkhaahídnálleszünk megoldásoknak.

De azért értékelném, ha nem mindent ekkora svunggal élnénk meg.

A gyomoridegem megvan, a hányingerem dettó, pms miatt leszakad a hasam és fáj a mellem, most még öteltem sincsen, hogyan lóduljak tovább, nincs lelkierőm sportolni menni, vagy kreatívkodni.

Na majd megoldom.

Elugrottam fodrászhoz, de nem tetszik az új, nagyon világos szín (nem ezt kértem), lassan érik a gondolat, hogy újra egyencsokibarna legyek pár hónapig. Aztán megint egy kevés tejeskávé mehet bele. Mármint a szín.

Ha egyenszínű, magamnak is be tudom festeni, ergo spórolok 3-4 hetente 3 500 Ft-ot (igen, annyi festék nélkül!), egyébként is pofátlanságnak érzem, hogy a hosszú hajúaknak drágább a tőfestés! Ugyanakkora a fejem, minta rövid hajam lenne, festék ugyanannyi kell, munka ugyanannyi, max. a sampon több, de még fixálót sem használ, na.

De legalább puha a hajam végre.

Tegnap a kolléganőimmel mentünk ki uzsonnaidőben a közeli kávézóba pletyózni, ma a cégcsoportból nyolcan a Jófej Csajokkal, kicsit szocializálódunk, amíg ennyien szabin vannak.

A kávéjuk zseniális, a szakértelmük is, szimpatikus hely, én meg kávéfüggő vagyok. Tetszik a dolog.

hashtagilovebudapest

---

A bolond recepciósokkal másoknak is meggyűlt a baja, mesélik, nem száz a nő.

---

Nincs kedvem végigbőgött fél éjszaka után kondizni, ilyenkor szoktam lesérülni hónapokra, inkább összekapom magamat, mire Judós3 hazaér. Ma azzal hívott fel, mintha mi sem történt volna, hogy akkor ő motorozni akar, megmondtam neki, hogy akkor szakítunk, egyébként is egy felelőtlen kockázatvállaló alkat, én nem fogok sem aggódni, sem ápolni. Ismerünk srácot, aki motorozott, azóta kerekesszékben, ismerősi körben otthagyott három árvát egy másik, én nem fogok izgulni.

Menjünk extrém parkba, bándzsizni (mármint nyilván engem nem tartanak meg a csavarjaim, de ő erős), a Práterbe, csúszdázni, strandolni, judózzon, ha adrenalin kell.

---

SOS keresnem kell egy nagyobb sporttáskát, ha nem csak bikinit, tampont és tömény szeszt akarok csomagolni az Adriára. :D

Szombat hajnalban indulunk.

Lehetek még barnább?
:)

Gondoltam, én elmondtam, amit akartam, innentől kedves leszek és önmagam. Hát ez tegnap egy órát sikerült, majd flegmázni kezdett és elment aludni nyolckor, amikor ő is hajnali fekvő.

Hát 3-ig bőgtem a teraszon, majd reggel nem értette, hogy miért nem vagyok boldog. Felöltöztem csinibe, amitől kapott egy féltékenységi rohamot, pedig oka akkor még nem volt, utána egy órával írt rám Rosszfiú, hogy ma végre találkozzunk.

Nem lesz időm munka és Judós3-mal kondizás között.

Most sodródom, de egyedül ezt nem oldom meg. Mármint a kapcsolati részt. A kezdődő mélyrepülést nem tudom.

Ismét egy aligruhás, dekoratív lány jelölte be facebookon, állítólag nem tudja, honnan ismeri. Épp a szingli nyaralása utáni nap. Mindegy, én már nem tépem magamat miatta.

Dehogy fogom megnyitni a kommentálás lehetőséget a Prüdéria Országában.

Aki akar, úgyis megtalál, szerintem a legtöbben ismertek.

Volt még néhány sumákság az elmúlt napokban. Judós3 is, én is, bár neki inkább csak a vágy volt meg rá, a megvalósítás nem jött össze.

Hétfő délelőttre ígérte magát, addig a Balcsin már csak isznak, punnyadnak. Rácsörgök vasárnap estefelé, véletlen felveszi a telefonját, hallom, hogy vezetnek, előzgetnek. Méghogy ott lent punnyadnak.

Elegem volt az újabb kamuból is, meg hogy extra szabadságot kap tőlem, amivel visszaél, belenéztem a nyitvahagyott csetekbe: a tesójának is megírta, hogy vasárnap hazajön, meg a haverja is írt, hogy végre Pesten vannak.

Ő meg sehol.

A telefonját kikapcsolta.

Nagyon idegesít, ha hülyének néznek, ráírtam a fiúkra, hogy ha velük van, csörögjön rám Judós3, mert tisztázni szeretném azonnal!

Hív tíz perc múlva, hogy mizu, leszedtem a fejét, hogy melyik városban is van éppen. Jaaa, hát az anyjáéknál Pesten. Miiii? Állítólag meg akart lepni, hogy kinyomozza, hová mentünk piknikelni a haverjaimmal és oda akart jönni meglepetésnek. Hát, én meg végigbőgtem a délutánt, ezért nem mentem a barátaimmal piknikelni, bakker!

Hazajött, de nekem ez az egész sántít. Mint aki akart még Pesten egy éjszakát valahol, és másnap beállítani, csak lebukott.

Vagy nem. Passz. Mert egy haverja visszakérdezett, hogy így végül nem sikerült a meglepetés... Hát, nagyon nem.

Ezekután kiskutyaként bekísért dolgozni. Majd értem jött. Ideges volt.

Mutogatja a messengerét megnyugtatásul: onnan közben eltűnt egy cset, amit az egyik exével kezdett. Magyarul törli az üzeneteit. Tehát volt benne valami titkolnivaló. Hát, innentől nem jófej, hogy mutogatja, megint magát buktatta le. És utálom, hogy csekkolgatom más csetjeit, mindig a bizalomban hittem, nem a nyomozgatásban, az annyira pitiáner.

És akkor két órás nagybeszédbe kezdtem (nem vagyok ez a típus, de most betelt a pohár!), hogy nem kötelező velem élnie, hogy pont ő nem engedi a nyitott kapcsolatot, hogy ha nem lett volna az az öt szuper nyaralós nap, akkor most csomagolna és kidobnám, és hogy vagy tud korrektül velem élni, vagy hagyjuk a pixába.

Hát, ezen meglepődött, szerintem azt hitte, tovább is elmehet nálam, mert odavagyok érte. Hát, nem.

Úgyhogy most kapar, ölel, körbeugrál, imád, demonstratíve letiltotta a három gyanús csajt a facebookon, hivogat ebédidőben, irogatja, hogy hiányzom, hogy szeret, és tulajdonképpen így is van. Csak nem vagyunk monogámok, cuki, vicces, humoros vele, de nem bírom, ha hülyének néznek. Nyilván nem.

---

Btw. elintéztem a továbbképzéses vizsgás problémáját. Vettem neki komoly 590 Ft-ért egy övet a C&A leárazáson, mert olyan karcsú a dereka, hogy lecsúszik a nadrágja, ilyen méret meg másnak nem kellett. Rendeztem a névjegyzékét, mert megkért. Beírtam a naptárjába a dátumokat, mikor nem ér rá a fiúkkal edzeni. Tényleg a pótanyja vagyok néha.