Én nem állítom, hogy van nyelvérzékem. Múlt héten bebizonyosodott, hogy becsípve egyáltalán nem tudom a számokat angolul. Több órás lelkizés, életfilozófálgatás megy, a számok kétjegyűen sem.
Reggel kávé nélkül a villamosmegállóban megszólít egy indiai, hogy a zászlóról kérdezgessen, neki nyomtam egy gyors közép-európai történelemleckét. Félálomban sem mentek az évszámok angolul, lehet, hogy szegény fickó azóta is a török hódoltság előttre teszi a szovjetek bevonulását, vagy hogy.
De hogy az amerikai központú IT-nk ezt az emailt írta egy engedélytörlésemre mindenféle nyelven:
Your request was successfully canceled.
Kérelmét nem sikerült törölni.
Meghaladja a szellemi képességeimet az értelmezése, remélem, ezesetben az első a helyes.
És akkor még az érdemi munkát sem kezdhetem, IT témákkal csak ma fél órát foglalkoztam. Igen, addig nem ment a gépem sem.
És ez csak az IT, még van pár szolgáltatónak beállított nehezítőnk a cégnél.
De lehet, hogy fáradt vagyok, percekig röhögtem azon, hogy egy kollegina megkérdezte, befuthat-e a főnököm szobájába egy pillanatra. Be, persze, de nincs bent senki.
Múlt csütörtök volt a mélypont, hullafáradt is vagyok, későn értem haza táncról, láttam a nagyvezért bkv-zni (kb. Obamára lenne ennyi esély), láttam scifi-szereplőket beöltözve a cégemnél, kevergettem negyed órát a serpenyőben az alapanyagokat és fel sem tűnt, hogy nincsen alágyújtva, tegnap bizonytalankodtam, de valszeg Mel férjét láttam táncolni próbálni és néha elbizonytalanodom, nem hallucinálok-e.
Voltam belgyógyásznál, tökéletes a cukrom, remek a koleszterinem és az ekg-m, a vérnyomásom 95/60, és hogy miért vagyok rosszul, arra vagy öt vizsgálatot írt ki. Fáj a hasam.
De töretlenül járok színházba és táncolni és bandázni.
Ja, azt meséltem, hogy most tűnt fel bárkinek is egy bő fél év alatt, hogy félig béna még a lábfejem? Táncon lebaxott egy (bunkó) öregebb, hogy rosszul fogok talajt az egyik lábammal. A ja, mert le van bénulva válaszomra nem reagált.
