Tobber életblogja

Megvan a mindennapi kiakadásom mára is a szokásosak* mellé.

Mivel a vécére nem tudok rendesen ráülni, és továbbra is napi 3 liter folyadékot iszom, hááát, naponta többször pisilek mellé, takaríthatom fel. :S

Ha meg lehajolok a földig takarítani, meghúzom a lábamat. Ááááá!

Apró korlátok, de lelkileg nehezen bírom már ezt a gyűrődést.

Elegem van!!!!

:(

*Szokásos: kádbaszálláskor beütöm a bokám. Már egyedül próbálok zuhanyozni, sínben, nejlonokban, csúszik.

Állandóan leszakad a derekam mellesleg.

Nem tudok melegen felöltözni. Tudom, apróság, ha tudnék harisnyát hordani, vagy csizmát felhúzni, vagy gyorsabban járni. Egyiket sem.

Holnaptól kockáztatok, nadrág fölé veszem fel a sínt. Doki megtiltotta, majd óvatos leszek.

A hajam gáz, de nem jutok el fodrászhoz, copfban hordom mert nem tudok addig állni, míg beszárítom, pláne kivasalom.

Ápolatlan vagyok.

Harisnyába beakadna a sín, marad a leggings. Csizmát nem tudok felvenni, mert nem fér el a hosszú síntől. Csak lapos bokacsizmában járok.

Foresztgamp, ja.

5,2 kg fogyás 3 hét alatt.

Lassítani kell. Lassulni fog.

Jó lenne sportolni mellé.

A tornával jól haladunk, 10 percet már állva izmozunk, popsi már izomlázas.

Gondolom, a combom is az lenne, ha lenne benne izom. :(

A térdem kb. 80 fokban hajlik ha erőszakolom, tehát majdnem tudok szabályosan ülni.

A járásom kívülről tökéletesnek látszik, csak nagyon sérülékeny az ín, és nem tudok 5 percnél tovább állni támasz nélkül. Menni sem többet.

A fájás néha gyilkos, néha elfogadható. A zsibbadás átmet olyan összezúzott tompaságba.

Ami még új, a lila foltok a jobb vádlin.

Na mitől?

Kocsiba kiszállás.

Jobb lábbal kilépek, aztán azon távolodva ugrálok, hogy kiemelődjön a nem hajló lábam.

Ilyenkor szoktam a kocsiküszöbbe bevágni a vádlimat.

Már nem oszt, nem szoroz…

Fáraszt minden, állandóan alszom.

Kivéve péntek estét, amikor a meleg fiúk feljöttek tehetségkutató válogatón röhögni. Aztán egy felvett tinihorrort néztünk éjjelig, nem féltem utána egyedül! :)

Másnap kettőig aludtam. Mmm.

Nem, kifinomultabb blogokat is nézegetek, amikor úgy fáj már a hátam ettől a hülye ülőpóztól, hogy gépelni képtelen vagyok, de a szkrollozás még megy.

Fél éve előjegyeztettem a bookline-on még egy horgolós blokkos könyvre, telistele csodaszép blokkokkal. Nem mintha az előző könyvet már végighorgoltam volna (kötésrész is van, de abban nem láttam kihívást, az megy), szóval egyszer majd kész lesz a sok apró virágos nagyitakaróm is. Ez most löketet adott, igaz, este csak nézegetni van erőm, a horgoláshoz még semmi.

Biztosan normális, hogy még erre sincs energiám?

A mai gyógytornán (ja, reggel hétkor) a háromnegyed óra fekvő szadizmus után végre állva is végezhettem gyakorlatot! Igeeeeeeeeeeeeeeen!

Elképesztően örülök neki. És jót is tesz. És viccesebb is, mert lehet csacsogni a bordásfal-szomszédokkal, nem csak némán a matracon hemperegni míg a többiek kis sortban fölémmagasodva ugrálgatnak.

Naszóval azt a tíz percet még élveztem is. A többit még mindig nem.

Az erőm viszont fogytán. Tegnap is, ma is elbőgtem magamat itt bent apróságokon.

De szép! Ezt is felveszem a félszázas to do listámra, majd egyszer...

Úgyegyébként megvagyok, fáj, meg gyenge vagyok változatlanul. Továbbra is hoznak-visznek dolgozni, máshová sem erőm, sem lehetőségem eljutni, örülök, ha tetűtempóval összedobom a háztartást, önmagamat.

A levél meg nem válaszolásokat, kérlek, ne vegyétek magatokra.

A torna egyre kegyetlenebb, most a sláger a földön fekvés, sarok alatt egy nagy ülőlabda imbolyog, térd között egy kis labda akar kiugrálni, egyenes lábbal medence felemel, megtart, láb behajlít, megtart, kinyújt, majd lerak a csípő.

Mintha csípőfogóval tépkednék a beültetést.

És tök elégedetlen vagyok, képtelen vagyok szabályosan megcsinálni, mindig el akarok dőlni.

De valszeg másnál is ez lehet, mert a gyógytornászt nem zavarja.

A mai nap remek, Ba behozott dolgozni és elmesélte, hogy hétvégén elugrik síelni. Mire felértem az irodába, már bőgtem. Hetek óta síelni akarok menni, egy éve erre várok!

Ráhasaltam a kézimunkaoldalakra, tonnányi a readeremben.

Ehhez képest az otthoni számítógépem már működésképtelen (eladó asztali gépet részletekkel a kiadóba!), a cégesen nem jön be a reader rendesen, az okostelefonomon meg pláne.

De ezt sikerült elcsípnem. És meg kell varrnom. Kicsit más színben, meg mintával, de meg kell.

A háziorvosom mindig érdeklődik a hogylétem felől.
Oszt elment síelni.
Keresztszalagszakadása lett.
Ismerős?