Tobber életblogja

Az én weakest linkem a horgolás. Meg a faragás.
Ezért hagytam azokat abba 25 éve.
De a virágok végre jól néznek ki. Kötni kötök sötétben is, fél Romániát végigkötöttem akár este hazafelé menet, horgolni vajon lehet úgy? Nem, mi?

Megkötöttem egy finom, meleg sálat, két sapkát, egyet Anyunak, de valahogy kívánkozik rá még egy kis díszítés.

Úgyhogy egy hete virágokat horgolok. Fonalból, de tervezem drótból is, (szolidan visszafogottan vad) brossnak. Mivel az angol horgolásleírásokból egy kanyi szót nem fogok fel, így maradt a jutyub. Éééés itt a lényeg: vannak balkezes horgolásleírások is! Igeeeeen!

Ma kori után be is ugrottam a fonalboltba, begyűjtöttem pár színt.
Bár épp elég fonalam van, mert a kanapépárnáimra is huzatot kötögetek szép lassan...

És éhes vagyok. :)

Az új év jól telik, kicsit visszavettem, kötögetek, meg fogyózom. Amióta tilos néptáncolnom, futnom, stb. azóta csak heti 1-2x teszem és hízok.

Úgyhogy most nem eszem, aztán meg még mozogni is elkezdek, ha a hátam engedi. A heti hét már nem biztos, de heti négy kötelezően.

Szóval voltunk öt napot Romániában, TCsV meg két másik táncoslány, nagyon hideg hely, nagyon szép, felújított műemlékek, sok néptánc, népzene. Brassó, Fogaras, Nagyszeben, Segesvár és a környék. Két nap felmentünk a hegyekbe, gyönyörű kastélyokat néztünk.
Egyik este pedig elmentünk egy művház előtt, ahol néptáncosok látszódtak, bementünk és a falu helyi bulijába csöppentünk, ott is maradtunk órákig.
Két este a románok vendégülláttak, a bábeli zűrzavarban mindig csak a japán emberhez szóltunk angolul, bár ő volt az egyetlen, aki folyékonyan beszélt magyarul rajtunk kívül. Egy este a brassói néptánccsoport próbájára voltunk hivatalosak, ott is elborozgattunk utána, TCsV-vel hajnalig tartó beszélgetések folytak, pihentető volt.

Egy 1977-es útikönyvből dolgoztunk, úgyhogy minden cca 40 évvel ezelőtti ipari létesítményről tudtunk, hol volt ércdúsító, hol a fajanszipar fellegvára...

Aztán utsó nap a román vendéglátókkal mindenféle nyelven csacsogva egyszercsak belémhasít, hogy a lányka legjobb barátnője, akiről épp sztorizik, nekem ismerős!

Mint összeraktuk, Dzsííí (akinél Norvégiában jártam 4 éve) első felesége a román lány barátnője, még az esküvőjükön is jártam! :D És hogy ez 800 km-re innen derüljön ki!

Facsart narancs és sült sajt.