Van egy hobbim. Többtíz éve. Amiben egész jókat alkotok.
És amihez végtelen számú alapanyag sem lenne elég.
Valójában a hobbimhoz alapanyaggyűjtés a valódi hobbim.
14-en kreatív nők nekiindultunk, kirepültünk a napsütéses Itáliába, két napig szénné vásároltuk magunkat alapanyagokból a csodásnál csodásabb árusok közt a nemzetközi expon, és fájó szívvel hagytunk ott mégennyi csodát.
Három nap csavarogtunk mindenfelé, csatlakozott hozzánk kanadai művész is, végig sztorizott, hajóztunk, macskaköves sikátorokban sokszáz éves házak között flangáltunk, isteni pastákat ettünk és sonkás focacciát és facsart narancsot, mint minden utazás alapételét. Szerveztünk, tolmácsoltunk, az equadori kiállítóval spanyolul dumcsiztam, pedig azt hittem, már teljesen elfelejtettem a nyelvet.
Nagyon élveztem, nevetős-nyüzsgős osztálykirándulás érzés, csak jobb arcokkal és szebb helyeken. Örülnék, ha máskor is mennénk még csapatostul.
