Tobber életblogja

Az előző poszt nem mindenkinél látszik. Itt meg nem enged linket formálni belőle.

https://tobber-elete.blog.hu/2020/11/23/oszi_toltodes

�

Oké, cuki üzenet továbbra is jöhet, az unatkozó fotelhuszárok alaptalan kritikái nem érdekelnek. (Azt meg nem is értem, hogyan jött le, hogy nem szeretem a gyerekeket. Fun fact: de. :D)

Kócos nálam volt több napot (nem, ő már nem gyerek, 27, bár egy lelkes kamasz néha, a szó legjobb értelmében), hagytam magamat sodorni. Sétáltunk több órát a hideg napsütésben kézenfogva, avart rugdosva, fánkot majszolva, sütöttünk, rendeltünk, ettünk ágyban meztelenül, masszírozott, filmeztünk, felszereltük az adventi égősorokat, akasztókat, új polcot, telepített valamit a gépemre, játszottunk a macskával. Szeretek hozzábújva aludni, ébredni, megnyugtat... A héten még jön, aztán három hétig megint nem. Kicsit feltöltötte az akksimat.

Elhagyta a száját, hogy mi tíz év múlva is együtt leszünk, de szerintem csak nem gondolta végig, milyen öreg vagyok.

A cégnél év végi káosz, semmi nem stimmel, nehéz hozzászokni. Ellenben 12-én leáll az élet és még monstre karácsonyi puccpartik sem lesznek idén (hová veszem így fel az évi egyszer hordható csillogós rucimat??). A 3,5 hét szabim esélyesen december 11. és január 4. között lesz. Szeretnék kivenni egyben több hetet, kikapcsolni a céges telefont meg a gépet is alig nézni.

Rettenetesen hiányzik, hogy nyáron nem pihentem.

Egy hetet nyelv-ismételgetésre szeretnék szánni idén is, nagyon sokat használt. Előrébb nem jutok, de legalább nem felejtek.

Utálok mószerolni, de a suli nyaggatására finoman jeleztem, hogy az új tanár személye miatt nem szeretném most folytatni. Nehezen bírom, ha hosszas litániákban kioktatnak minket a mondat közben már ki is javított hibáink miatt, az ilyen alázós módszer engem frusztrál, nem ösztönöz (meg nem voltak szókincsfrissítések, mint a réginél, meg mindenki végighallgatja a másik öt nyekegését, míg a réginél kettesével csetszobába mentünk, végigbeszéltük a 90 percet). Jó, ennél finomabban fogalmaztam.

A home office-t imádom, kevesebb hülye talál meg (el ne kiabáljam), csak a totál csenddel kell megküzdenem. Vettem egy kis nyomtatót/szkennert (elég lett volna a nyomtató, mert a mobilom gyönyörűen szkennel*, de így is olcsó volt), ezzel még kevesebb ok van a bejárásra.

Jövő kedden megyek, utána idén, remélem, nem.

Rendetraktam/kitakarítottam három szekrényrészben, nagyon tetszik, hogy átlátható, könnyen megtalálok bármit. Ideje beszélnem az asztalossal, egy kis konyhapultrész még hiányzik, és néhány polc is jól jönne, a karácsonyi ajándékomat is ebbe kérem bele.

Közben megtaláltam a diplomáimat, amikről csak gyanítottam, merre lehetnek. Meg a leckekönyveket, és bakker, nem is voltam rossz tanuló!!!! Hogy megrondít az emlékezet, egészen vállalható jegyeim voltak, néhány szigorlatra büszke vagyok.

Nomeg a 15 éves szakítólevelét ex-Pasinak. Direkt tettem el, hajlamos vagyok mindenért magamat okolni, de az a hazugságáradat, amivel magát mosdatja, mindig szembesít vele, mekkora hazug szemétláda volt (a hírek szerint most is).

Egyre többet gondolok rá, hogy Luciánál kizárólag az egészséget kívántam erre az évre, nem is tudván, hogy micsoda értéke lesz. Szerintem a következő évre is ügyesen, ugyanezt.

Na megyek kreatívkodni, este kvíz…

*CamScanner app androidon