Párbeszéd reptéren:
- Jó napot, van valami fém a nadrágzsebében?
- Nem, de a térdemben akad némi.
:DDD
Párbeszéd reptéren:
- Jó napot, van valami fém a nadrágzsebében?
- Nem, de a térdemben akad némi.
:DDD
Visszajelzésgyűjtés rosszabb időkre:
Tobber, neked mindenkihez van egy jó szavad
Tobber, te mindig megpróbálod jólérezni magadat
Tobber, te felülemelkedsz az emberek hülyeségein (hát, ezen inkább csak dolgozok, még nem megy gördülékenyen :D)
Tobber, te spirituálisan ezerszer érettebb szinten vagy mint aki állandóan mondogatja, hogy fejlődni kell...
Na jó, egyébként lemerített a hétvége, csoportunk két városban lépett fel, ahol én voltam a félévesünk bébiszittere, néptáncoltam vele, szórakoztattam egész délután, és nagy a szerelem! :)
Azért a nagyokkal is próbáltam táncolni, TCsV infarktusközelben nézegette, de ment nagyjából, óvatoskán...
Bébi anyja ötször legalább hálálkodott, meg ölelgetett, hogy vigyázok a fiára, mintha ez nekem nem szórakozás lett volna. :)
A csapat egyébként befejezi ősszel a mostani nagy sikerek ellenére is, már az én fémmel összerakott térdem mellett van egy achilles-sérült, egy porckopott, egy csípőfájós, egy derekas, egy sérves, asszem, rokkanunk le ehhez a virtuozitáshoz...
Én elméletileg augusztusban kezdhetnék neki. De így nem tudom, hogy mihez kezdjek.
Ma reggel shoppoltunk, majd megjártuk a tavat, kedvenc éttermünket és cukrászdánkat, ahol már hiányoltak bennünket, aztán hazaérve szivat az autóm riasztója, úgyhogy a biztonság kedvéért letettem egy garázsba, ott vijjoghat kedvére, kinyitni a kocsit nem lehet, sőt még immobilizál is.
Ja igen, az útról majd írok, fb-ra elkezdem holnap pakolni a fotókat! :)
Annyit megjegyeznék, hogy régen nevettem ekkorákat, bizony kispolgári szórakozásokon, egy papagájshow-n például, ahol az állatok szerelmesen figyelték az idomárjuk utasításait, vagy egy szimpla kő-papír-ollózáson, ahol könnyesre nevettük magunkat...
Ja, olcsó szórakozási forma.