Ma ikeázás után ismét pakoltunk egész nap, már csillog a lakás és felszámoltam a sosemfogombefejezni kézimunkaszigeteket, a sosemfogomhordani pizsamákat (miután meztelenül alszok/eszek/létezem itthon), a kombi kocsi hátulja fullra tele szemeteszsákokkal, mert nincs képem a kukáinkba önteni, majd Ba elviszi egy konténerbe, a porallergiám a csúcson így januárban, mire Ba kitalálta, hogy ő a szilveszteri maradék virslire vágyik a hűtőből, meg a csípős mustárra, meg áthozott a régi kecójából egy doboz barackbefőttet, van-e ötletem, mit egyen.
Hát nekiálltam sütni, teljes improvizálással. Az első kettőt még tudtam kombinálni, a harmadikat inkább előzősütimaradékos mandulával, meg sajátötlet sütirecepttel kombináltam. Ba szerint olyan vagyok, mint kedvenc nagynénje, aki mindig valamit kreatívkodik a konyhában, bár sztem ez nálam inkább kényszer, mert 20 dkg cukorral, tej, tejszín, élesztő és margarin nélkül kellett a sütit ötletelnem... (Látszik, hogy sok sütit sütöttem mostanság, kifogyott a konyha, Ba-val most már felezni fogjuk a bevásárlásokat, rezsit..)
Hát nekiálltam sütni, teljes improvizálással. Az első kettőt még tudtam kombinálni, a harmadikat inkább előzősütimaradékos mandulával, meg sajátötlet sütirecepttel kombináltam. Ba szerint olyan vagyok, mint kedvenc nagynénje, aki mindig valamit kreatívkodik a konyhában, bár sztem ez nálam inkább kényszer, mert 20 dkg cukorral, tej, tejszín, élesztő és margarin nélkül kellett a sütit ötletelnem... (Látszik, hogy sok sütit sütöttem mostanság, kifogyott a konyha, Ba-val most már felezni fogjuk a bevásárlásokat, rezsit..)
